Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-09 / 68. szám

(tekilő erőfeszítéseire vessünk egy pillantást.

* jp *

A II. világháborút záró, — enyhe szóval jellemezve —, meggondolatlan szerződésekre és józan ész-ellenes rendezésekre, az amerikai-szovjet atomfölény nyomja rá napjainkig a pecsétet... Ez a különös

"egyensúly” az ugyanakkor

mesterségesen táplált A-pánikkal ránehezedik az egész emberiségre, beleértve a németeket is, — ési szentesíti a G. Keninantóí 1947-ben megfogalmazott “containment”, majd a Oh. B. M arsháiiitói 1 ‘coexist entiáig”

fejlesztett nyugati iküilpolitikai irányzatot. (Tehát a eoexistemtiát nem Khrushchev találta föl, hanem Oharles B. Marshall, a U.'S. Policy Planning Statikának egyik tagja, már 1952 májusában!)

Az európai vezető körök a bolsevista veszedelem közelségében érthető aggodalommal fogadták az amerikaiak “külpolitikáját”, isi csak vonakodva próbáltak ahhoz igazodni. Az 1956-os magyar tragédia azonban próbája volt annak, hogy Washington kitart a yaltai, teherani, stb. megállapodásokra alapozott containment és coexistencia mellett. (A 10. évforduló küszöbéin különösen jó szolgálatot tesz Prof. G.E. Mihályi : The principle of stphere of influence in U.S. foreign policy, toward Hungary c. kitűnő analízise mindazoknak, akik kutatják e tragédia okait.) Hogy már ekkor a “sárga veszedelem” rémképétől izgatva tartott-e ki Washington Moszkva mellett, — azt most nehéz lenne bizonyossággal eldönteini. ..

A magyar tragédia után azon ban az európai kancelláriákban nehéz tanácskozások folytaik. Ma már kétségtelen, hogy végső eredményük az volt. hogy Európának uj külpolitikára kell berendezkednie! — Az azóta gyors ütemben bekövetkezett események, mint például az Afrikában, majd a USA előterében (Guba, stb.) és a Délkelé,tázsiában zajlók, osák igazolták a döntés helyességét. S az is logikus volt, hogy ha az Atlanti Szövetség túlsó feléről coexistálnak a Vasfüggöny mögöttiekkel, akkor miért ne lehetne e Szövetség európai feléről ugyanezt tenni ... A coexistencia ma már tagadhatatlanul a Vasfüggöny “apiritualizálásánál” tart a. dérülátóik előtt. Hogy a valóságban ugyanolyan szemfényvesztéssel van dolgunk, mint a hirhedt Titulescu-féle eseteben, — az más lapra tartozik.

* k *

E változott viszonyokba Bonn — láthatólag — nehezen (Folytatás a 4. oldalon)

Lebeszéljük a hazalátogatni szándékozókat

Német próbálkozások

a vasfüggöny mögött

(ÉF) —Az 1945-ben végétért 11. világháború vesztesei közül a német nép emelkedett föl a leghamarabb, és szokás volt ezt — méltán — cteodánák is tekinteni. iSokan azonban csak az érem másik oldalának szemléletében merülnek el, vagyis a hitleri Németország valóban (de inkább többször a fiimszcenárió készítők képzeletében) el követett szörnyűségein boraong nak még ma is. Köziben ugyan magasztos szózatokat és terveket közölnek a hírközpontok véltünk, mindenfajta megkülönböztetés és gyűlölködés megszüntetésére, ám például a németellenes hírverés az unalomig. folyik.

Semmi okunk sincsen a németeket védelmünkbe vennünk, s aligha is igénylik ezt a magyar emigráció egyik 'szerény 'krónikásától, akiről az illetékesek valószínűleg azt is tudják, hogy nagyon tisztában van azzal a magyarellenes működéssel, amit egyes német “tudományos” körök folytatnak.

Mindez nem akadályozhat meg abban, hogy ezúttal az ujabb német diplomáciai tevékenység minket közelebbről ér-SZÉPÜLŐ WINNIPEG

(Canadian Scene) — Winnipeg; belvárosában az üzletemberek megegyeztek, hogy a jubileumi év alkalmából végrehajtják “Project ‘67” nevű programjukat. Ehhez egy angliai város 1957-ben megvalósított programja adta nekik az ötletet. Az angliai Norvioh-iban ugyanis, az össze-vissza építkezés, a karbantartás elhanyagolása következtében megcsunyuTt a város. A kereskedők egyszerre csak azt vették ésizre, hogy szokatlanul rosszul megy az üzlet. Amikor azonban végrehajtották nagyigényü városszépitési programjukat, egyszerre ismét kedvezőre fordfuJlt a helyzet.

A winnipegi kereskedők ezt a programot, ezeket a tanulságokat tartják szem előtt. Ezért határozták el, hogy eltüntetik a nem egysizier még az 1800-as években emelt ósdi épületeket, megszépítik épületeik, üzleteik portáját. A terv mögött a winnipegi kereskedelmi kamara áll. Ezen kívül támogatja az ottani mérnökök, építészek és

üzletemberek egyesülete, a városi vezetőséget nem is számítva. A város szépítését nagy mértékben előmozdítja majd az a művészeti központ, amelyet Winnipeg Arts Centre néven, 15 millió dolláros kiadással építenek. Ebben az épületben lesz színház, hangversenyek számára koncert-terem. Lesz ezen kívül planetárium és ©ok más művelődési és kiállítási célokat szolgáló terem.

Meg kell jegyezni azt a városszépitési szempontból fontos tényt is, hogy a nagyigényü uj épület, a tervek szerint szépséges Winnipeg Arts Centre az utj városházával szemben emelkedik majd az ég fele.

BALESET

— Ugy-e maga a panaszos fején összetörte ezt a vastag botot?

— Sajnálom, biró ur, die az véletlen baleset volt.

— Hogyan?

— 'Én nekem nem. volt szándékom a botot eltörni.

HA TOVÁBB FOLYTATJÁK A

mondja a Clevelandi Egyesült

CLEVELAND, augusztus 28. — A Magyar Szabadságharcos Tájékoztató Iroda jelenti:

Verőfónyes időben tartotta meg Cleveland magyarsága a szokásos Magyar Napot, amely a hagyományos Sízent István nap fényes ünnepségét követő héten ugyancsak nagyszerű megnyilatkozása volt a viliág második magyar metropoliszának.

Az idei Magyar Nap a szabadságharc 10. évfordulója jegyében és széliemében zajlott le s azon résztvett és felszólalt Ralph S. Lochner polgármester, Charles A. Vanik szövetségi képviselő és Emil Mazey az Auto Workers- Union főtitkára.

A magyar ünnepi beszédet dr. Fábián Béla mondotta, aki azonban a megjelent nagyszámú amerikai hallgató kedvéért angolul fejtette ki — mint a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke — az újonnan létesített két magyarországi koncentrációs táborban sínylődő rábök helyzetét.

Az ünnepély műsorában felszólaltak Gombos Zoltán, Sárközy Jenő, dr. Magyar Albert, Ft. Szabó István és a clevelandi szabadságharcosok részéről Iráti B. Géza, aki bejelentette, hogy a clevelandi magyarság egységesen fogja megünnepelni a magyar forradalom 10. évfordulóját.

A közel ezer főnyi közönség lelkes együttérzéssel fogadta el az Egyesült Magyar Egyletek magyar napi határozatát, amelyet Donó András terjesztett elő “a magyar szabadságharc 10. évfordulójára való megemlékezésül”. A határozat hangsúlyozza, hogy Magyarország népének sorsa ma szolgaság és kéri az amerikai törvényhozás és kormányzat választott vezetőit, hogy járjanak közbe annak érdekében, hogy

1. az 1956-os magyar sza-TURISTÁK ZAKLATÁSÁT, —

Magyar Egyletek határozata.

badságharc után Ibebörtönzötteket engedjék szabadon;

2. küldjék haza a Szibériába deportáltakat;

3. a tiszteslség és emberiesség parancsai szerint: oszlassák fel a kanoefitráeióB táborokat;

4. bánjanak rendesen és élelmezzék rendesen a politikai foglyokat addig is míg szabadlábra kerülnek;

5. adjon biztosítékot a magyarországi kormány, hogy egyetlen amerilkái mag .var turistát sem tesznek ki zaklatásoknak a jövőben. Mindaddig mig. ilyen biztosítékot nem adnak, a clevelandi Egyesült Miagyar Egyletek minden szükséges lépést megtelsz, hogy az amerikai magyarokat a hazautazásról lebeszélje.

A határozat hangsúlyozza, hogy Cleveland és Ohio közel negyedmillió amerikai-maigyiar polgára hűséggel az Egyesült Államok iránt és mély együttérzéssel az odahaza élő magyar testvérei felé, a 10. évforduló alkalmával kér mindenkit, aki a szabadságot iszereti, hogy csatlakozzék e határozathoz, aamelyet a törvényhozás mindkét háza elé terjesztenek.

A BIBLIÁBÓL

“Óh, ha az én népem hallgatna ream, s Izrael az én utaimon járna! Legott megaláznám ellenségeit s szorongatói ellen fordítanám kezem. Az URnak gyűlölői hízelegnének neki, és örökkévaló volna az ő idejük. És Ő megelégitené java búzával és sziklából jövő mézzel töltenélek be téged.”

Zsolt. 81:14-17. * * *

“Nem tudnak, nem értenek. Sötétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.”

Zsolt. 82:5.

Winnipeg, Man. 1966. szept. 9.

Immáron Niagara Falls-nak is vannak “hivatalos színei. Azok a színek, amelyekkel laz esti vízesést megvilágítják. Miss Carol Balmer (Miss Canada 1964), a zöld, barna, arany és királykék szinü anyagból készült ruhában. ;

PÉCSI KORNÉL dr.

MM k Pénzátutalás I H El A Szabadválasziás

• Propán Gáztűzhelyek, Autók, stb.

• GYÓGYSZERKÜLDÉS.

DEA-csomagok.

• TUZEX Csehszlovákiába.

• KÖZJEGYZŐSÉG, fordítások, hitelesítések, garancia levelek, stb.

UTAZÁSOK If

Látogassa meg európai rokonait.

• Útlevelek, vízumok beszerzése leggyorsabban.

• Hotel rezerváció, Autó bérlet.

Használja ki a 21 napos utazás kedvezményeit:

UTAZÁSOKAT INTÉZÜNK KANADA MINDEN RÉSZÉBŐL.

• Hozassa ki magyarországi — csehszlovákiai, vagy romániai rokonait látogatóba.

• Díjtalan tanácsadás, meghívó levelek.

• Képviseljük az összes repülő és hajó társaságokat.

• Repülő és hajójegyek részletre is.

HIVATALOS UTAZÁSI IRODA

Utazzon most, fizessen később!

KÜLDJÖN PÉNZT HAZA A SCOTIABANK UTJÁN,

VILAÍVi IRaoŰK

MIKSZÁTH KÁLMÁN

EZ AD ÖNNEK IGAZI VÉDELMET

Sokféle képen küldhet pénzt tengerentúlra, de a biztos és gyors út a Scotiabankon keresztül vezet. Kanadai dollárjának biztonsága garantálva van. Átváltható helybeli pénzre a legjobb napi árfolyamom a szeretteihez legközelebb eső banknál. Igen, szinte azt hiszi, hogy személyesen együtt van otthon hozzátartozóival, mikor segit rajtuk a Scotiabank utján. Jöjjön be ma és érdeklődjön ez iránt az értékes szolgálat iránt.

RE 3-65

MAGYORSZÁGBÓL IMPORTÁLT ÁRUCIKKEK

11, különböző lekvárok, egres, szilva szirupban,

4 különböző gyümölcs-szirup

Halászlé, lecsó, savanyu paprika.

10 KÜLÖNBÖZŐ KÉSZ ÉTELEK:

Sertéskaraj, töltött káposzta, sziivatekvár, kashkanel sajt, bilin za, ementáli sajt,

St Paulin sajt, kék roquefort, füstölt sajt, stb.

Kizárólagos terjesztő:

Superior Import Co.

592 (Notre Dame Ave. Winnipeg 2, Man. !

Nagyválasztékban kapható:

OASES DELICATEiSíSEN LTD.,

SARGENT MEAT MARKET,

EATON’S OF CANADA és a GERMAN CANADIAN MEAT MARKET-néi.

tetni, hogy megismerte a saját méhét, mikor a világ minden méhe egyforma.

Komoly volt az arca, s amint gyöngéden lerázta ujjaíról, látszott, hogy azt egészen a saját jószágának tartja. A szemeimből olvashatta ki, hogy nem hiszem, azért még hozzátette:

— Becsületeimre mondom, a tulajdon méhem, hiszen csak ismerem az ebugattákat!

Olyan természetes volt a csodálkozása afölött, máért csodálkozom én a fölismerésen — hogy gyanúm támadt, vajon nem hiányaik-e az egyik kereke.

S mikor újra felültünk a dombon, amint kissé élénkebben kezdett beszélgetni egyről-másról, bizonyos gyanakodással hánytorgattam szavait, megjegyzéseit.

Szilkére tartottunk ebédre, ott kellett fölvenni hagyatéki tárgyalásokat.

— Hát tudod-e jól a perrendtartást? — kérdé, amint beereszkedtüník a szőlők alatt a faluba.

— Tudom meglehetősen.

— Csakhogy azt úgy kell tudni, mint a Miatyánkot.

— Sok szó az arra, hogy az ember bevágja.

— Én bizony még nem láttam, mennyi.

— Akkor honnan tudja urambátyám?

(Mert azt már sokaktól hallottam, hogy az öt ujjábán van ...)

— Honnan tudom? — szólt bizonyos keserűséggel. — Hát mikor a kaszinóban tarokkozom, a többi asztaloknál ott disputáinak a fiskálisok, hol az egyik, hol a másik paragrafusról. Egy év alatt lassankimt összefog'd'ostam az elmémbe az egész törvényt.

“Nagyzol és henceg” — gondolám magamban.

Hiarmadfélnapig időztünk Szűkén, egy igen kedves úri háznál, ahol már ott találtuk a principálisom családját is : mert a família ide közel lakott, Císietényben, maga a tekintetes asszony gazdálkodott az ősi kúrián, mig a földesur évek óta benn hivatalnoikoskodott a városban, a megyei urak szólása szerint csak sízomlbatoukint rándulván haza, ahogy tréfásan mondták: “Tisztát váltani.”

A család beliek értesülvén, hogy az “‘öreg” ideérkezik, meglepetést csinálták neki. Álltak pedig ,a családibeliek a tekintetes asszonyból és két szemrevaló hajadon leánykából.

— 132 —

Ennek kapcsán alkalmat vett magánajk elpar.aszolni az “iktató ur” előtt., hogy hitvány időket élűink . .. most már nincs semmi szent az emberiség előtt . . .

— Még, a stílusomat is ellopják — mondá szöinnyüllködve. — Képzelje, amice, micsoda pompást szavam volt harmadéve: “Jeleztetett általam”. Fölséges szó .. . mindig ezzel kezdtem a nagyobb szabású dolgokat. S ime, már az Írnokok is ezt használják. Borzasztó dolog!

Az iktató, akit tréfásan “percsősz”-n©k neveztek, helyeslő leg bólingatott hatalomnak.

— Vérlázitó erkölcsök, amice! Míomdok magamban tavaly, már csak nem irhatok egy stílusban az Írnokokkal. Elmegyek a saját szavamtól, otthagyom martaléknak ... isten neki . .. Előveszem az “elétüntetett általiam”. Hát mi történt? Ma már a dijnok is ezzel kezdi, ha szerelmes levelet ir is. Nem lehet megélni, amice! Mindent ellopnak az okos embertől.

Én ezalatt megnéztem a több esküdtek citáló végzéseit nagy figyelemmel, mindnyájan mádképp volt fogalmazva — minélfogva azt gondoltam, miszerint legjobb lelsz nekem, is csak a végzések értelmét venni ki, s minél érthetőbb, egyszerűbb alakba önteni, s ennek következtében a következő végzés irattatott általam a nyolc aktáimra:

“Jelen ügy tárgyalására augusztus 10-én-ek délelőtti 9 óráját tűzzük ki, amikoron a feleik a prts IXI-ik §-a alatt idéztetnek.’

Nagy diadalérzettel vittem, be a principálishoz, hittem hogy meg fogja dicsérni. Igyekeztem, hogy az írásom is szép legyen. Ha Kuvik Mihály, az egykori tanítóm meglátná, tudom el volna ragadtatva. Olyan szép fonatu volt az irás, mint a vizibogilárok indája,

A szolgabiró megnézte az egyik végzésemet, elolvasta, letette, s azután engem nézett meg.

— Hol jártál iskolába? — kérdé.

— Selmecbányán — válaszoltam félénken1.

— Sohasem lesz belőled stiliszta — monda zordonan. — Nincs irályod.

Látváiv, hogy nagyon elszomorodtaim efölött, miközben végig kitörülgette gondos végzéseimet fekete krikszfcrakszokkal, a vigasztalás egy morzsáját lökte oda:

— Ijsizien majd meglátom különben, mit faraghatok be— 129 —

3

INTERNATIONAL

AGENCY TRAVEL SERVICE

519 BLOOR ST. WEST . TORONTO 4, CANADA

TELEPHONE: 5 37-3 1 3 1

THE BRNK OF NOVR 5C0TIR