Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)
1966-09-09 / 68. szám
Winnipeg, Man. 1966. szépít. 9. Kanada szerepe a nagyvilágban: Kanada és az ENSZ (Canadian Scene) — Közismert tény, hogy Kanadának az ENSZ-ben uuagy tekintélye van. Ez elsősorban Pearson, Jelenlegi miniszterelnökinek köszönhető. Tekintélyünket ő alapozta meg azzial a munkával, amelyet a Világszervezet létrehozásakor játszott San Franciscóban. Küldöttségeink az ENSZ-ben azóta is fontos szerepet játszanak. 1945 áprilisában Pearson volt az ENSZ születésénél bábáskodó kanadai küldöttség vezetője. Helyettes külügyminiszterként a Közgyűlésiben, a legnehezebb kezdeti években általános elismerést szerzett Kanadának. Ezért választották meg 1952-ben a Közgyűlés elnökévé. Ez a magyarázata, hogy megválasztása ikishljján egyhangúlag történt. Annak idején, a Népszövetségiben, még távolról sem volt Kanadának tekintélye. Akikor még a francia küldött azt mondotta Mackenzie King miniszterelnökről: “'Csak két beszéd formulája van. Egyikben folytonosan' azt emlegeti, hogy Kanadának van egy 3-ezer mérföldes határa, amelyet nem fcéll védeni. A másikban arra utalt, hogy Kanadában sok különböző nép fiai békében élnek egymással.” Hogy lannak idején Kanadát a Népiszövetségben nem sokra vették, annak az a magyarázata, hogy King igyekezett minden felelősséget elhárítani, abból a meggondolásból kiindulva, hogy aki nem vállal felelősséget, nem ártja magát a dolgokba, annak nem lehet kellemetlensége. Megtörtént, hogy Kiddel, Kanada népszövetségi képviselője azt javasolta: olajszankciókfcal kell' elvenni Olaszország kedvét az Ethiopia elleni inváziótól. Bár ezzel Kanadát az aggresisziót ellenző nemzetek táborába állította, King dézavuálta, kijelentette, hogy nem ért egyet vele. Ugyanakkor később, az ENSZ- ben, Pearson javasolta (a szuezi válság idején) a békeerők felállítását. St. Laurent, az akkori miniszterelnök, teljes erejével támogatta a javaslatot, amelyért Mr. Pearson, mint emlékezetes, béke Nobel-dijat kapott. (Mindenki tudja, hogy Kanada teljes erejével dolgozott és dolgozik az Egyesült Nemzetek megerősítésén. Nemcsak azért, mert a Világszervezetet alkalmasnak tartja a béke megőrzésére, hanem azért is, mert a szervezeten keresztül nagydgényü munkát lehet végezni a gazdaságilag elmaradott országok támogatására. Kanada részt vett az ENSZ .úgyszólván minden bek e vállalkoz ásában. Voltak, illetve vannak kanadai katonák és megbízottak a közelkeleti és cyprusi, a kongói és kasmiri békeerőben. Miegkönynyiti Kanada helyzetét, hogy nemcsak a nyugati', hanem a Vasfüggöny mögötti országok is szívesen kooperálnak vele. Így vált lehetővé, hogy szerepet vállaljunk az 'Indokínai Nemzetközi Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság ban is. Ebben (mint ismeretes) lengyel és indiai (küldöttekkel dolgozunk együtt. Kanadai küldöttek részt vesznek az ENSZ egészségügyi, Élelmiszer és Mezőgazdasági, légiforgalmi és sok imás szervezetében is. Sokan lemosolyogják a Világszervezetet. Azt mondják róla, hogy idealista elvekre épül, szervezői nem vették tekintetbe a nemzetközi élet zord valóságait. Ettől függetlenül Kanada azon a véleményen van, hogy minden nemzetnek támogatnia kellene, mert a békére való törekvésben egységes világnak csak anarchia lehet az ellentéte. Ez a felfogás jutott kifejezésre abban is, hogy- kanadai javaslatra tartották tavaly a Nemzetközi Együttműködési Évet. Ebben az évben — ha politikailag nem is — az élet számos más területén jól kifejezésre jutott, hogy közös jóakarattal a különböző nemzetek milyen eredményes! munkát végezhetnek. Kanada tnem nagyhatalom, igyekszik tárgyilagosan szemlélni a helyzetet, igyekszik arra, hogy mindig az igazságot támogassa. Hz a magyarázata, hogy a Világszervezetben régóta nagy, sőt eigyre növekvő tekintélye van. # Német próbálkozások a Vasfüggöny mögött CLAUSER C. M. dr.: Amire a csillagok tanítanak (Folytatás a 3. oldalról.) illeszkedik bete. A nehézségeket az egyébként liberális, felfogása Schröder, nyugatnémet külügyminiszter sem titkolta, kormánya Vasfüggöny mögötti tapogatózásairól szólva. A németek ugyanazon módszerekkel (gazdasági, kulturális, sth. egyezményekkel), mint a szabad világ kormányai tették, próbálkoznak a diplomáciai kapcsolatok helyreállitására a Vasfüggöny mögötti orszagokkal. Tövekvéseilk azonban' lépten-nyomon beleütköznek a csatlós-kormányok politikai föltételeibe. Ezek pedig röviden, de velősen a következők: Bonn ismerje el 1.) az, Odera- Neislse-vonalat végleges határként Német- és Lengyelország között; 2.) Keletnémetország politikai valóságát és 3.) következésképpen Berlin kettészakítottságát! Világos, hogy ilyen és hasonló követeléseiket Bonn nem fogadhat el, ami azonban “a pénz beszél — kutya ugat” igazságon mit sem változtat. így nem meglepő, ha Nyugat-Námetország is belép a szabad világ azon országai sorába, amelyek élénk kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak már isi a Vasfüggöny mögöttiekkel. — Mivel minden ilyen üzlet szükségképpen bizonyos mértékű cserén alapszik, az más kérdés, hogy a rabországokbó! érkező olcsóbb áru mennyiben érinti majd a szabad világ termelését, pontosabban munkásainak érdekeit. (Szovjet ipari, stb. termelvények elfogadására történt is sürgető utalás például a legutóbbi kanadai gabonavásárláskor.) Ann a rabországokban sínylődök széles rétegeit illeti, — tudjuk —, mindebből jó, ha morzsák jutnak; de ez is több a semminél. Boston, 1966. aug. 25. (ÉF. — A szerzőtől, akinek a napokiban hagyja el a sajtó Cela se passait á Bethíéem. c. elbeszélése, több irás jelent már meg, mint ez is, franciául. Engedélyével közöljük az alábbi fordítást.) Nagyapánk mindig1 azt mondta, hogy az ég azúrkékje Szűz Mária palástja. — Amikor szép az idő, — mesélte —, láthatjuk azt az anyái jóságot, amivel Üdvözítőnk anyja gondoskodik rólunk, fogadott fiairól. Egy nap délután tiszteletteljes csodálattal néztük Mária azúrkék palástját. Csöndben maradtunk, mert tudtuk, hogy nagyapó ilyenkor buzgó imába merül. A horizonton a naplemente már aranyozott rózsaszín szegélyt csipkézett a csodálatos köpönyegre s a szinek csakhamar egyre sötétebbé váltak. Azután' megjelentek elszórtan a csillagok gyöngyszemei ... Ekkor hirtelen kishugom, a mindig kiváncsi Marika megtörte a csöndet ismét élénk elmejárásáról tanúskodó kérdésével: — Nagyapó, te gyakran mondogatod, hogy az Isten igazságos; hát akikor miért különbözőik a csillagok? Az egyik nagy, a másik kicsi! ... Nagyapa nyugodtan válaszolt: — Gyermekeim, kishugotok megjegyzése részben igaz, részben téves. Igaz, amikor megállapítja a csillagok nagyságának különbözőségét. Azonban ő még nem tudja, hogy amikor egy csillag kicsinynek látszik, sokkal nagyobb lebet annál, amelyik nekünk nagynak tűnik. Például a Hold igen kicsi s még is milyen nagynak látszik! Az. égitestektől minket elválasztó távolság, ime, tévedésibe ejtheti a felületes megfigyelőt. — Mi ebből a tanulság? — tette föl szokásos kérdését ekkor nagyapa. Ezúttal én válaszoltam megelégedésére ekként: — Aki nem Ítélkezik csalóka látszat után, sok kellemetlenségtől megóvja magát ... (Folyt, köv.) Néhány szó a kanadai indiánokról IZSÁK J. ELEMÉR Q.C ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Iroda 100 Adelaide St., W. Suit 606 TORONTO, ONT. EMpire 4-1920 Lakás telefon: HU 8-3622 (Ezt — az indiánokról szóló — három közleményből álló sorozatot a Canadian Scene számára az “Indian Alfáiba Branch of the Department of Citizenship and Immigration” állította össze.)(Canadian Scene) — Az elmult esztendőkben a kormány nagy és sok tekintetben eredményes munkát végzett azért, hogy az indiánokat az ország társadalmi és gazdasági életébe bekapcsolja. Bekapcsolódásuk egyik legnagyobb akadálya az a velük kapcsolatos téves álláspont, hogy az indiánok eltartása a kormány feladata, annál is inkább, mert egy pusztulásra ítélt faj fiai. Tagadhatatlan, hogy nem könnyű az indiánokat megérteni, különösen azoknak, akik nincsenek tisztában helyzetükkel, tulajdonságaikkal, Jelle g ze testeiégeifk'lkel. Nem szabad megfeledkezni arróü, hogy az indián még most van átalakulóban, most fordít hátat (egyre teljesebben) a régi nomád hagyományoknak. Természetes, hogy száz esztendő alatt nem tudott végbemenni a régi világgal való teljes szakítás, az újhoz való maradéktalan alkalmazkodás. Persze elmúlt már az az idő, amikor az indiánokat tourióziumnak tehetett tekinteni, mivel javarészük rezervációlkon él. I . II — I_III- n » II, ! «. |||I~»||I»...... III- l| Ma már ugyanis egyre inkább alkalmazkodnak az uj körülményekhez. A helyes irányú további fejlődésre persze nemcsak lehetőség, hanem szükség is van. Sokan nem tudják, hogy az indiánok gyorsabban szaporodnak, mint a többi kanadaiak. 1964 decemberében 211,000, ma már 220,000 indián él az országban. Öt éven belül számuk előreláthatólag 2'55,000-re emelkedik. Ez azt bizonyltja, hogy az indiánok igenis tényezői a kanadai életnek, nem lehet “leírni” őket. Sajnos, nem minden indiánnak van könnyű dolga, amikor a társadalomba be akar illeszkedni. Az indiánok ugyanis nagyon szerények, csaknem szégyenlőisek. Természetesen Isiokhelyütt nehezíti a dolgukat a nem indián lakosság tartózkodó, barátságtalan (magatartása is. A minisztérium indián ügyefckel foglalkozó osztálya természetesen arra törekszik, hogy áthidalja az akadályokat, rávegye az indiánokat, hogy próbálják saját ügyeiket maguk intézni és törekedjenek a társadalomban elfoglalni a másokhoz hasonlóan őket is megillető helyet. Arra senki sem próbálja rábírni őket, hogy adják fel privilégiumukat, vagy szakítsanak a hagyományokban oly igazdiag; kultúrájukkal, amely különben is érdekes színfoltja a kanadai életnek. Relief, Tuzex csomagok, gyógyszerküldés leggyorsabban — TRANSEX LTD.-nél. UTAZÁSOK: útlevél és vízumkérelmek, repülő és hajójegyek a mindenkori hivatalos áron, részletre is. TRANSEX LTD. 424 Bloor St. W., Toronto 4., Ont. Tel.: 923-1193 VASS FERENC B.A. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 DR. BÍRÓ KAROLY SASKATOON, SASK. 508 Canada Bldg. Telefon: CHerry 2-2724 A. C. KORNFELD, B.A., B.Comm., LL.B. magyar nyelvű ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS 300 MacMillan Bldg., 135-21 st St. East SASKATOON, SASK. Telefon: 652-7848. AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! HÁZIKÉSZITÉSÜ, tiszta acélból, kisméretű borprés és szöllötörő fából, gumi hengerekkel, a kettő $38.00 dollárért eladó. Cím: 371 Young Street, Winnipegen. 68-70' VIDÁM ÍRÁSOK lőled. Miost egyelőre ideírom néked a helyes formu/lárét. S odaírta nyomott, erős, nagy betűivel, mik mind' úgy álltak ott, mint megannyi fegyveres pandúr: “Jelen ügy tárgyalása megtarthatása lehetőségének szempontjából, kitüzetvén augusztus tizedikének .. stb.” — Ez az igazi szép stílus; fiacskám! — veté oda némi kevélységgel. — Ehhez tartsd magadat jövőre. Ettől a naptól kezdve sokszor ért gúny. Olyan plánta lettem, melyről azt szioKási mondani, hogy vagy a plánta nem jó, vagy a föld nem jó neki, nem fog megfogamzani. A vén esküdt látta a kitörülgetett fogalmazványt, s rám vicsorította a fekete fogait. — A talentum: talentum — monda célzással —, a talentumot nem lehet erőszakolni. Hja, hja ... Az “utolsó ludtoll” ezt minden áldott nap ismételte példázólag, különféle alakban, de mindig bizonyos pártfogói színezettek Sőt, egyszer, miindőn a szolgabiróval beszélgetne, a következő hangosabban kiejtett szavak ütötték még füleimet: — Utazó esküdtnek kell használni szegénykét. Ez alighanem reám vonatkozott. — Jó, jó majd — szólít a principális, ki igen kurtán mérte a feleleteket, s egy perc alatt tiz tárgy fölött szeretett átsiklani. Renük.vüLineik, majdnem csodásnak tetszett nekem. Minden szava úgy hangzott, mint valami isteni kijelentés. Az óriási hatalom, melyet képviselt, annyira megaranyozta előttem. A legelső kirádulásnál a kerületbe csakugyan engem vitt magával. Utazó esküdtnek lenni nagy kitüntetés volt máskülönben, eddig mindig csak a kedvencek jutottak hozzá. A vén esküdt ravasz fickó volt: engem segített rá erre a pozícióra, mert tőlem legkevésbé félthette befolyását. Ott künn állt a bricska, a cifra tarsolyos huszárral a bakon. Repesett a szivem, mikor felültünk. A nagy bádogszelencét az aktákkal feltette a saroglyába az otthon maradt hajdú, az öblös tajtékpipát pedig meggyujtva nyújtotta át a tekintetes urnák. A kocsis csak a nyelvével ősettimtett, s elkezdtünk repülni. A négy tüzes sárkány tudta talán, kit visz, soha életemben nem láttam még lónak kevélyehb járását. A szolgabiró alig ejtett ki egyikét sízót útközben, csak a deregi domboldalnál emberélte mieg magát. — 130 — Mikszáth Kálmán , — Csináljunk, öcsém, egy kis örömet ezeknek a lovaknak. Szálljunk le. Úgy lett, gyalog mentiünk a partnak fölfelé, a keskeny ösvénykén, mely nagy görbeséggel kerülgette a szakadékokat és viz,mosásokat. Szép, verőfényes nyári nap volt. Tündöklőit minden. Pásztorok egy vályút ácteoliak össze a domboldalba, azon át csu/rgott a viz egy másik vályúba alább, s abból ismét fokozatosan egy alatta levőbe, egész addig, mig lejött a forrás, ahová akarták, le a völgyikatlanba. Lent, a legutolsó vályúnál apró bárányok oltották a szórajukat, s vidám ugrándozássali legeltek a kövér pázlsiton. Ahol össze nem dűlt, megnem repedezett a föld, ott aztán igyekezett kipótolni, ami kárt az a talaj okozott a tulajdonosoknak, amelyik szó nélkül elszaladt az eke elől. Búza, lucerna zöidült a szabálytalan szántókon, halványpiros- virágokkal kirakva. Az ösvény két széle még tarkább, szebb volt, ott senki sem szántott-vetett, hogy ráerőszakolja a szófogadö, fekete agyagra, milyen növényeket hozzon: azért hozott az szabad akaratából szeszélyesen ezerfélét. A bogáncs, farkasfej, vadrózsa dongóknak, darázsoknak elég jó, nem mindenki olyan kényes, mint a méh ... Ámbár volt azokon méh is elegendő. Sőt a szolgalbirónak fel is tűnt az egyik, megnézegette figyelmesen. — Ejnye — szólt, s kivette pipáját a szájából —, ez mégis furcsa. Rátekintettem a csodálkozó arcára, de felelni csak akkor mertem, ha kérdezett. Lehajolt a csipkebokorhoz, összefogta a vadrózsa négy kis fiüggönykéjét, s rabul maradt ott benn a szerencsétlen méh. Átíeketedett teste a finom virágszöveten. A principális benyúlt ujjaival érte, azután közelről is megnézte, megforgatta. — Nem hittem volna, öcsém ... — Mit nem hitt volna, urambátyám? — Azt, hogy ezek az én méheim olyan messze elosavarogjanak otthonról. Ránéztem, nem tréfál-e? Az ő faluja legalábbis másfél mérföld innen. De különben is, csak nem akarja velem elhi— 131 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az 1KKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8y2% melléklendő. MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ..................................... $ ......... Képes Nagy Naptárunk (1.25) ...................... $........... Sajtó Alap ............................................................ $........... Összesen $........... Név: .......................................................................................... Város és tartomány: ............................................................ Cito (Utca, ház-szám, vagy Box): ................................. Címváltozásnál írja meg a régi dmét Is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50. 4 KELEN TRAVEL j ALEX. A. KELEN UNITED - Alapítva 1925-ben I IKKA UTAZÁS TUZEX I Kanadai főképviselete Hajó- és repülő_ . D . . +. . +.. jegyek hivatalos P* S,°mÄ Propanbutan gaztuzfolyamon. Szlovákiába. helyek kaphatok. J Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548 APRÓHIRDETÉSE Egy számban közlés ára $1.25, három számban $3,00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ Jeligés levelet IjEJI kiadó továbbit Árban Eredményben KICSI! NAGY PURGARET HASHAJTÓK^ Ha rossz a gyomra, emésztése, étvágya, kiürülése, ha bűzös a lehelete, gázok bántják, rossz a szájize, sikeres és alapos munkát végez a PURGARET. Már a szájban kezdi jó hatását, munkájában nem zavarja, könnyű, rendszeres székletet biztosit. Egy doboz ára 1 dollár. Hat doboz ára $5.50 dollár bérmentve postán. Kapható egyedül a VÖRÖS KERESZT PATIKA JJSWBSífES Az amerikai magyarság közkedvelt patikájában.