Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-09 / 68. szám

Winnipeg, Man. 1966. szépít. 9. Fejezet — Bieber Ferenc y— “MIÉRT”? — cimü könyvéből. A könyv politikai és történelmi eseményekről ad tudományos tájékoztatást az aktuális időszerű események feldolgozásával. “Politikai forradalom keletkezése" “A POLITIKAI FORRADALOM KELETKEZÉSE. — IGAZSÁG­TALAN MEGKÜLÖNBÖZTETÉSEK ÉS A TUDATLAN, VAGY TUDATOS ROMLOTTSÁG. — RÉSZLETEK A TÖRTeNElMI IGAZSÁG FELDOLGOZÁSÁVAL.” Ahogy egy Nemzet menekültjeinek jövője elveszett a vezetésért, kor­mányalakításért versengő pártok poli­tikai ellentéteinek következtében. Amikor a Liberális Kormány 1957-ben e'isülyedt és az 1956- ban lezajlott Magyar Szabad­ságharc leverése után a Kana­dába bebocsátott magyar me­nekülteknek tett Ígéreteiket a “Diefenbaker Kormány” liberá­lis törekvéseknek tekintve el­hanyagolta, senki sem tudta, hogy a világ népeinek létért va­ló küzdelmében — Kanada — 20 millió politikailag tájékozat­lan és éretlen lakosságának nemzetközi össze tételéinél fog­va, továbbá magyar származá­sú népességének megszaporo­dása következtében, milyen fon tos világ,politikai szerepe lesz. — Természeteslen erről a jelen­leg is vezető kanadai államfér­fiaknak nem volt és talán még ma sincsen határozott tudomá­suk. Tudom és hiszem, hogy a vi­lág előbb, vagy utóbb kiöreg­szik a még napjainkban is erő­szakosain törekvő hamis és megtévesztő, de mindenképpen •költséges politikai versengés­ből, — melyre leginkább a nem­zet nagyobb számát alakitó “adófizető kispolgár” fizet rá a legtöbbet. Tudjuk, hogy a kapitalizmus sziülte kommunizmust, tehát magát a Szovjet Uniót is a nyu­­,g]ati világ államrendszereinek zavaros, elmaradott és nyomo­rék szociálpolitikai intézkedései és a kommunista beszivárgást, korrupciót megakadályozni hi­vatott elhárít') szerveinek ha­nyagsága, vagy tehetetlensége erősíti, illetve tartja életben. — Ebből következik azután, hogy ‘bizonyos téves megiküiöntaöiZte­­tések, vagy rosszul alkalmazott rendelkezések éppen azokat a bevándorlókat, vagy polgárokat sértik, akik inkább meg|becsü­­lést és minden tekintetben a legmesszebbmenő együttmű­ködést érdemelnék a kanadai hatóságok részéről. Korábban Európában tanul­mányoztam a kanadai életfor­mákat. — A valóságban tiz: éve figyelem ős élem ezt a körü­löttem zajló — hamissággal, csalással, fontoskodó szóilás­­mondásofcra és üres, nem sokat jelentő formaságokra épült úgynevezett modern ‘‘kandal” életet. — Szomorúan tapasztal­tam, hogy az Írott törvények és szabályok csak aziolk számá­ra érvényesek fenntartás nél­küli, kiknek elég pénzűik van a Ikülönböző hatóságok, vagy üz­leti érdekeltségek nyomozó­­ügyn őkéinek elképesztésér e, megtévesztésére. — Ha az iga­zi, vagy téves, jelentések illeté­kesek kezeihez jutottak azután is a bankból beszerzett illetve kicsempészett számadatok elég •magasak ahhoz, hogy a meg­alkuvó érdeklődőiket kielégít­sék, — nincsenek akadályok a jövőben. — Nem változtat a dof-gon, ha az említett személy a vasfüggöny mögül hizlalt po­litikai szélhámos, vagy uj val­lást alapító népbolonditó, ki az ostobákból sajtolja mindennapi kenyerét, — esetleg az alvilág­hoz tartozó világpolgár, életanü­­vész, ki semmit nem tisztel csak saját önző, anyagi érdekeit. — (Egyébként a kölcsönös meg­becsülés hiánya, a jogok és kö­telességek kölcsönös jogfolyto­nosságának hiánya sok esetben az ájlatszelidités nívójára sü­­lyesztik — PSYCHIATRISTS — bizonyos személyek, bizo­nyos csoportok eligazítását, ke­zelését.) Az elsők között voltam az el­bukott, elvérzett Magyar Sza­badságharc után, akik a Római Katolikus Misszió közreműkö­désével bebocsátást nyertek Kanadába. -— Több mint száz magyar menekült volt körülöt­tem az utazás során. — (1956. December.) Haliifaxban ünnepélyes fogad­tatást rendezték számunkra. — A forradalom és a hosszú uta­lás viszontagságai nem mutat­koztak rajtam. — Barna irha­­bundámban, jóil öltözött meg­jelenésemmel nem voltam szé­gyenére még az egykori Ma­gyar Királyi diplomatáknak lsem. — Irataim is rendben voltak. — Az ünnepség folya­mán egy Római Katolikus Püs­pök és más kanadai közéleti nagyságok beszéltek az észak­­amerikai kontinens gazdagsá­gáról, biztosított jövőmkről, a csaknem korlátlan kanadai le­hetőségekről és még sok más egyéb dolgokról, amit most nem kivánok megemlíteni. — Engem kértek fel a beszédek megválaszolására. — Beszé­demben, a forradalom és a Szovjet megszállás borzalmai­­inak említése után kijelentettem reménykedve, hogy A KANA­DAI ÁLLAMFÉRFIAK ŐSZIN­TE TÖREKVÉSE TOVÁBBÁ A KANADAI HATÓSÁGOK E­­GYÜTTMÜKÖDÉSE IGAZOLNI FOGJÁK A PÜiSPÖK UR SZA­VAIT AZ ELKÖVETKEZŐ É­­VEK SORÁN. — JÓL LEHET, HOGY A MAGYAR EMBER JELLEME NEM ENGEDI MEG SZÜLŐFÖLDJÉNEK MEGTA­GADÁSÁT, ELFELEJTÉSÉT — AZONBAN IGYEKEZNI FO­GUNK LETELEPEDNI, KANA­DA HASZNOS POLGÁRAIVÁ VÁLNI — ISTEN, ORSZÁG ÉS CSALÁDUNK SZOLGÁLATÁ­BAN. Mivel a vallás, hasonlóképpen a kanadai hatóságok közremű­ködése megsegítésünk érdeké­ben határozottan megígérve volt, a fogadtatás hátterét I őszintének találtam. — Ezt meg is tárgyaltam később a körülöt­tem levőkkel. Röviddel ezután megtanul­tam megismerni Kanadát. — Ma már talán önök is tudják, hogy mi a különbség. — Mi a valóság és mi a mese, amit tiz év után meg sem említhetünk máéként, mint propaganda. — Törvények és ígéretek melye­ket államrendszereik szervezési hibák következtében nem képe­sek megtartani illetve biztosí­tani. Több levél és egyéb más bi­zonyítékok állnak rendelkezé­semre ainnak bizonyítására, hogy mivé válnak irásfbeii és lazóbeli Ígéretek egy kormány­­változás után, mikor a lesza­vazott párt szervező tagjai rö­vid átmeneti idő leteltével a politikai változás következmé­nyeként vezető állásúik, illetve irodáik elhagyására kényszerít­ve kijelentik, hogy a rendkívüli helyzetre valló tekintettel senki­ért, semmit sem tudnak már tenni. — Az uj vezetőik pedig elfoglaltságukra hivatkozva nem tudnak semmiről, vagy nem hajlandók a liberális ka­nadaiak Ígéreteit és problémáit •egyengetni. — Erre az utóbbi kijelentésre akkor kerüli sor, ha sikerül egy rövid beszélgetésre bejutni és iratokat bemutatni. Szomorúan tapasztaltam, hogy a liberális aláírásnak nincs hatalma a más politikai irányzatot képviselő irodákban. — BemutatkozásommaJl Csak annyit értem el, hogy feljegyez­ték és udvariasban kiimosolyog­­tak az épületből. A továbbiakban bemutatott rövid történet elbeszéli, hogy mi történt Torontóban akkor, amikor kifogytam a libárális ajánlólevelekből és Ígéretekből — amelyekről nem tudtam, hogy kifejezetten csak liberális. — Mindannyiuink számára a­­jánlatos tudnivaló tehát, hogy egy lejárt liberális hajójegy nem lehet érvény©» kanadai lé­giutazásra, mivel ezek a válla­latok a mérsékelten haladó “Diefenbáber Kormány” birto­kában voltak. (Metaforikus hasonlat.) Julius 15, 196:6. WINNIPEG. (Folytatás következik) BORA FERENC. * * — Minden jog fenntartva. — Protected by the Universal Copyroght Convention*. Frank Bieber (c) 1958.-1966. I K K A Pénzátutalás GYÓGYSZEREK UTAZÁSOK REPÜLŐ- és HAJÓJEGYEK, ÚT­LEVELEK. MAGYARORSZAGI LÁ­TOGATÁSOK ÉS OTTHONI HOZ­ZÁTARTOZÓK KANADAI LATO­­GATASANAK INTÉZÉSE. DR. L. MOLNÁR kanadai közjegyző Hazai VÁLÓPEREK gyors intézése. (Bárhal kötött háziasságok Magyarországon felbonthatók.) Magyarországi ingatlan, vagyon­jogi, örökösödési ügyek Intézése. Hiteles Fordítások The ‘Atlantic* Hungarian Co. Of Canada 455 Spadina Avenue I, 213, Toronto. — Tel.: WA 2-7472. DALOLJUNK... ZÖLD FÜVET LEGEL A TEHÉN ... Zöld füvet legel a tehén, Nincs huncutabb, mint a legény, Nincs huncutabb, mint ludavér, csanavér, Csin-csan csanavér, Meghalok én a rózsámér’. Zöld füvet legel a bárány, Nincs huncutabb, mint a leány. Nincs huncutabb, mint ludavér, csanavér, Csin-csan csanavér, Meghalok én a rózsámér’. tés, verejtékezés elégetett, föl­használt minden táplálékot, uj fűtőanyag után sóvárog az e­­mésztő kohó, olykor haragos mordulással sürgeti meg kíván­ságát. A “dél” szóra meg­elevenedik a kaszás valója ... •ételieknek incselkedő izei s szagjai rajzanak föl lelkében . . . minden1 gondolat az evés gyö­nyörűségei körül jár. A gazda mind sűrűiben kez­dett a dombélre pillantani: ott kell feleségének a kantárba tett nagy fazékkal és kenyere© ko­sárral feltűnnie. Itt-ott már szállingóznak ki az asszonyok a határra, akiknek messzire kell vinniük az ebédet. No, de még neim harangoztak délre .. . Egyszerre csak nagy ijedtség lükken a Mihály szivére. Hát ha a felesége elkésik a dél ebéd­del!? Uj asszony: ma van az el­ső .kiszállása a határra . . . Hát­ha nem tudja jól irányozni a dolgát és otthon éri a déli ha­rangszó! Milyen szégyen volna, mekkora csúfságot ütnének a dologból a népek! Mert az ilyen uj asszonynak járását-k elését, első gazdaasíszomyi próbáit szemmel tartják, mert azt min­denki szívesen elrágalmazná Mert az ő felesége nem aféle kő izönséges személy, mint ezek a többiek, akik a határ minden sarkából ráleslkelődinek ... Az ő feleségét a kántor urék nevelték. A kántor ur testvéré­inek apátián, anyátlan árvája. .. Az emberek nagyon csodál­koztak Mihályon, amikor az ár­vát elvette. Csák nem gondol olyat, hogy épkézláb, dolgos1 asszony lesz abból az eluraso­­dott, felemás lelkű teremtésből? Jajj, ha most megkésnék az e­­béddel! Az egész falu megtudná a dolgot, ha nem másként, hát ezektől a kaszásoktól, iákik nyá­ron át minden valamire való gaz dánál megfordulnak. Bizonyos nagy tóditásokkal hirelnék el, hogy mennyire kiéheztette őket az úri dáma ... Megkoudult a harang! Nagyot dobbant, megfutamo­dott a Mihály szive ... Égő pil­lantásokat vetett a domb-élé­re ... Még szólt a haranjg, mikor az asszony előbukkant a domb imögül. Mihály rögtön megis­mert virító piros rokolyájá­ról. Elrikoltotta magát örömé­ben ... Olyanokat suhintott a fűhöz, hogy irtózás ... A kaszásokat is ímegbiztatta. — No csak, atyafiak, mert itt a délebéd! ... A menyecske serényen jött végig az ösvényen, a nagy vac­kor fa alatt asztalt vetett g ki­tálalta az ebédet. — Mihály, jerteik már! Zöld füvet legel a kecske, Nincs huncutabb, mint a menyecske. Nincs huncutabb, mint ludavér, csanavér, Csin-csan csanavér, Meghalok én a rózsámér. MEGPRÓBÁLTATÁS Irta: GYALLAY DOMOKOS Pitymalatkor Gyürke Mihály beállott két fogadott kaszásá­val a fűbe. Fiatal, kemény em­ber, maga állt vezetőnek kaszá­sai elébe. A két fogadott ka­szás: Kó'sa Dani a legényfiával, Marcival. Jó reggel gyönyörűség kaszál ni. Ilyenkor jól járt a kasza, vi­dám hersenéssel ontja rendbe a harmatos füvet. A virágok: ka­­tang, üröm, bakkszákál, mály­varózsa csokorba sodródva vi­rítanak ki a rendből, mint a vi­­rágosbolt csokrai a nedves, zöld } mohából. Hát mikor a nap fel­­tünidöklilk a Hargita mögött! A harmat, amint aláporzik a meg­ejtett virágokról, szivárványt vet a kaszás előtt, minden su­hintásra fölcsillanó, szép kis szivárványt .. . De kánikulában gyorsan óda lesz a harmat. Korán beáll a reikkenőség .. . láthatatlan ze­nekarok kezden'ek muzsikálni a levegőben, mintha a cimbalom legvékonyabb húrjait pengetné valaki. A ikatang összehúzza szirmait, .nehéz, meleg illata pá­rolog föl a fűből. A test is át­­hevül is «sárgásra ontja magá­ból a verejtéket. A .kaszás el­­taóduTva, gépiesen vagdos a fű­höz. Az öreg Kosa, amint bevitte a rendjét s isizéplieptiben vissza­indult, hogy újat kezdjen a fia háta mögött, egy percre meg­állóit s elnézte a gazda vágá­sát. — Úgy tetszik, (hogy a te ka­szád is megröisfült már, Mi­hály! — jegyezte meg. Mihály értette, hogy imire me­gyen a kaszás szava: le kelle­ne dőlni egy kis kaszaverésre. De nem hajlott reá. — Bizony fölmelegedett a fű­töve, nehezebben fogja! . .. No, de nines imár messze dél, akkor majd verőink ... Dél! ... A rettenetes erőkifej-Repüljön vissza Magyarországba ezen az Őszön és félen Kezdje utazását bármelyik napon az Air Canadával! Nagyon kényelmes. Ezen a télen indul meg Nyugat- Kanadából az Air Canada uj Western Arrow közlekedése Londonba, megáUásnélküli jet-gépekkel! Londonban kap összeköttetést hamarosan Magyarországba. Vagy vegye az egyedüli, naponkint közlekedő Europe 870 gépet Frankfurtba ... ahonnan kitűnő összeköttetést kaphat Magyarországba. A gazda vállára vetette a ka­szát és elindult a vaokorfa fe­llé. Utána a két kaszás. Az aisz­­iszony a melegtől kitüzelve mo­solygott az árnyékból elébe. Mi­hály gyöngéden szólt oda neki: — Eridj fiam, hozd ide a laj- Ibimat, abba’ van a bicskám! Az asszony jókedvűen riszál­­ta el magát a kaszáló széle fe­lé: Ott feketéink a lajtai! Az em­berek letelepedtek a tálaoslkák mellé s kóstolgatni, kanalazni kezdték a meleg levest. Zsír­­pettyes, kövér almásOteves! — E’ már pompás ilé! — tört ki az öreg Kásából az elragad­tatás. S oldalvást oda,pillantott a le­ves es fazékra. Mihály elértette a pillantást: kéz,ügybe van-e a fazék másod­szor való vételre? Miivel a fa­zék éppen mellette volt, maga is belepillantott. A vér csak elbült Mihályiban! A fazékban egy csöpp leves1 sem maradt, a hús csupaszon áll a fazék fenekén. S a bus is mi­lyen vékony, sugár három ipor­­cióciska! ... Ijedten könyökölt fel ,s töröl­­getni kezdte homlokát. Tehát mégsem volt hiába az aggoda­lom, mégis lecsapott az isten­nyila. A fiatal Kosa észrevette, hogy baja van a gazdának. — Mi lelt© gazidauramat? — Változási jött re ám ... meg háborodtam! — A melegtől van, nem ve­szedelmes baj! — Vélekedett az öreg Kosa s tovább kanalazta a pompás levest. — Nem a melegtől van, ha­nem a gyomromtól, — igazítot­ta helyre a gazda. — Ismerem •ezt a nyavalyát, sűrűn szokott reám jönni. Egy falást sem sza­bad ilyenkor ennem: az az, or­vossága ... Azzal fogta a tányérát és a levest visszaöntötte a fazék­ba. — Csak egyenek kletek, az én porciómat is, ha jól, esik! — szólt és a fazekat az öreg Kóisa ikezeügyébe tette. A menyecske megérkezett a iájbival. Clsak elijedt, amint meglátta, hogy az ura nem eszik. Reménykedett, mint a megriadt madárka, meg akarta dörgölni ,a fejét, le akarta fek­tetni, minden gyógyitó tudomá­nyát elővette. Hiába mosolyog­va vigasztalta: — Egyet se félj galambom, ímemzetséges nyavalya ez raj­tam. Elmúlik egy kis éhezés­től . .. •Míg igy buiosálkiodlták kettes­ben, a kaszások elvégezték az ebédet. Mihály lopva egy pillan­tást vetett a fazékra: mindent ■fülfaltak az ebadták! De vájjon, megelégiedtek-é ? Az asszony összepakfcolta az ételes készséget, s nagy aggó­dással, sok jótanács megadása után elbúcsúzott urától. A két kaszás elégedettéin1 •gyújtott pipára. — Ez már aztán jó délebéd vala! — szólalt meg az öreg Kosa é,s elismerő pillantást kül­dött az ösvényen tovasiető me­nyecske után. — Valami jó, uirias ize volt! — toldta meg a fia. Mihály nagyon megörült: te­hát meg van elégedve a két ka-SZclS. Ezek csakhamar oldalra for­dultak s el is aludtak, minit a bunda. Mihályra pedig rettene­tes órák következtek. Veszettül hánykolódott a földön, majd fölkelt és megsétálta magát, a szeme előtt böjti fényességek ugrándoztak, a feje zúgott, nyelte, egyre nyelte a semmit... Kaszáját is alig tudta megverni a cifralátástól. De birkózott az éhséggel, sőt néha mosolygott is esetén. Mire megint do.ogiba álltak, elmúlt a fájdalmas éhezése. Ha­nem csodálatos, hogy ekkor kezdte megkörnyékezmi a ha­rag. Váratlanul, mint az orozva maró kutya, meg-meígrohanta a méreg isi elmarcangolta lelkét. — Mégis csak nagy ügyetlen­ség! Annyit csak tudhatna, hogy nagyobb porció kell a ka­szásnak, mint holmi aszaltbelü nadrágosemib érnék .. . Ozsonina tájt a kasza,verő ka­lapácsát akarja előszedni, oda­ment a vapkorfa alá és kibon­totta az étele© takarót. Hát az uzsonnái kenyér is csak olyan saüíkönmért, csinos, uras, sar­­kolatocska! — Hát ezért megszenved! Én megtanítom gazdasszonykodás­­•ra, meg én! ... Uzsonnakor megint nem e­­vett egy falatot sem. No, majd vacsorakor! Hanem ezt a mai napot az asszony sem fogja egyhamar elfelejteni! . .. De hátha a vacsorát is elhi­bázza, Bizonyos, hogy a. tudat­lan azt is úri gyomorhoz fogja szabni, mint az ebédet. Most már ezen kezdett Mihály töp­rengeni. Meg kell előzni, hogy >ne történjék baj a vacsorával is! Még; jói fenn járt a nap, mi­kor Mihály azt mondta a ka­szaisoknak : — Clsak dolgozgassanak kie­tek, nekem otthon lesz dolgom alkonyat előtt .. . ö sszes zedelőzk ödött, elindult hazafelé az ösvényen. Sietve ment, vitte a haragos indulat. .. Forrongva, viharozva törtetett •ki a hágós ösvényen. A dombélén megáldott, hogy kifújja magát. Életszere pompá­san látszott ide. A kaszát levet­te válláról s rátámászlkodva né­zett a faluba. Gyönyörűi, nyájas képe vám az ő háza tájékának! .. . Megtörölte a homlokát, na­gyokat lélegzett. A ipiroscsere­­pes uj ház úgy fest a gyümölcs­fák lombjai közt, mint a rózsa­szirom a elöldi kehelytaen. A ka­pu búgja körül galambok röp­­desneik, a kapu előtt ia pázsiton ludák, récék riadoznak. Az udvaron olykor-olykor megvillan aiz asszony rokolyá­ja ... Mindenütt szép békesség . .. Mihály vállára vette kaszáját s csendes lépésekkel miendegélt haza felé. 2 Pénzt takaríthat meg! Ezen a télen az Air Canada foly­tat.,'« nagyon-nagyon olcsó 14-21 napos ki,rándulásra szóló nyári árszabását. Beszélje meg utazási ügynöké­vel, aki szakértő körutazásában. Ha igénybe veszi az Air Canada kényelmes “Fly Now — Pay Later” tervét, csak 10%-ot kell lefizetnie és 24 hónapi részletben töriesztheti. Vásárolhat Európában lakó rokonai részére is repülője­gyet, hogy Kanadába látogassanak. Beszélje meg utazási ügynökével a részleteket, vagy hívja fel az Air Canada irodát. Repüljön haza a télen Air Canadá-val. Hozzátartozóit tegye boldoggá. Uj leszállított 14-21 napos kirándulás oda-vissza árszabása. VANCOUVER — BUDAPEST $678 WINNIPEG — BUDAPEST $564 TORONTO — BUDAPEST $484 MONTREAL — BUDAPEST $438 • • # KANADA i ......................— LONDON-----------------------------------------------------MAGYARORSZÁG FRANKFURT A legjobb kiszolgálást kapja az AI R CANADA (gf) gépein

Next

/
Thumbnails
Contents