Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-11-22 / 89. szám

Centennial Report by JOHN W. FISHER (Canadian Scene) — őszin­tén remélem, hogy a jövő évi centennárium során jól kifeje­zésre jut majd, hogy mit tett Kanadáért a repülőgép, általá­ban a repülés. Elsősorban per­sze a polgári repülésre, $ annak keretében is a huszas és har­mincas években oly döntően fontos “bush flying” korszák­ra gondolok. Abban az időben, amikor — legalábbis mai szem­mel nézve — a repülés igazán gyermekcipőkben járt, az or­szág fejlődő északi részén több anyagot szállították, mint a­­z ok ban az években bárhol má­sutt a világon. Szinte hihetet­len, de az észákra szállított a­­nyag tonriaszáma csak a szuezi csatorna forgalmával hasonlít­ható méltóképpen össze. A pionír pilótáknak nem áll­tak még modern navigációs műszerek rendelkezésükre, ér­zés után repülték, nem is na­gyon pontos térképek alapján. Igazán megérdemlik, hogiy he­lyet kapjanak az ország törté­netében.' hiszen nemoSák Ka­nadában, hanem szinte világ­szerte legendák keringenek ró­luk. Csakhogy néhány nevet CENTENNIAL COMMISSIONER említsünk: Wop May, Whitney Dahl, Sandy MacDonald, Grant McConaohie, J. H. Tudhope, J. Romeo Vackon, Punch Dickins. és még mások. A kanadai repülés történetét pionír pilóták és a két világ­háború pilótái írták meg. Ezen a téren játszott fontos szere­ltük elismerése az, hogy Mönt­­reálban helyezték el a Nemzet­közi Polgári Légiforgalmi Szer­vezet főhadiszállását. Sokan ta­lán nem is tudják, hogy vagy 110 ország küldöttei vesznek részt ennek a szervezetnek a munkájában. Azon dolgoznak, hogy bizonyos technikai, for­galmi és természetesen bizton­sági előírások szerte a világon mindenütt betartassanak. (Meg kell említeni, hogy a Szervezet az Egyesült Nemzetek kereté­ben működik és mint ilyen, az •egyetlen ENSZ szerv Kanadá­ban.) A jubileumi évben szóhoz jut persze, egy egész sor légibemu­tatón a katonai repülés is. Lát­ni fogják gépeinket az “Armed Forces” Military Tattoo (nagy katonai bemutató) nézői is. A jövő év nyarán lesz Kanadában először a nagy nemzetközi lég­Nekünk nem kell mondani, hogy egy új ház vásárlásához pénz kell ... De mi megmondhatjuk, hogy takarithal meg rendszeresen, hogy ezt a szól olvashassa: SOLD! Ezt tegye: a Scotia bank egyedülálló Csoport Megtakarítá­si Terve alapján tűzheti ki célját és havonta tegyen félre “pénzt magának”. Mikor elérte célját, nemcsak tőkéje van, de a Scotiabank készpénz bónuszt fizet. Ezalatt az idő alatt fizetés nélkül életbiztosítása is van, addig mig elérte megtakarítási célját. Érdeklődjék a “Packaged Saviing Plan" felől bármelyik Scotia Bank fióknál. gömb verseny és British Colum­biában, Abbotsfordon lesz (au­gusztus 11, 12 és 13.-án) egy nagy légibe-mutató, az “Abbots­ford Air Show”. Szépen fejlődik és ma már világszerte egyik legérdekesebb az ottawai National Air Mu­seum, ahol láthatják az érdek­lődők az első világháborútól kezdődőleg a repülőgép fejlődé­sét. Főképpen katonai gépe­ket, de azért van bőven polgá­ri gép is. (Lesz sok szép min­tája a pionír idők repülőgépei­nek is.) Persze lesz repülőverseny régi gépek számára i® s remélhető, hogy részben Amerikából, rész­ben más országokból sok “aa­tik” gépben gyönyörködhetünk majd. Hámory Várnagy Dalma: KOLDUS Ä PIACON Mosdatlan képét legyek serege lepi, Testén a koldusrongyot biborpalástként, Királyi méltósággal, vakon cipeli. Felderithetetlen a lelkivilága, Cselekvésében szükkörü, mint az együgyű, Nem ismeri, milyen Isten szép világa. Zagyván kántál yalamit, érthetetlenül, Az adomány nagyságát tapintva érzi, Ha pénz hull a kalapjába —, véletlenül. Pár rothadt 'gyümölcsöt kap a piactéren, Jóizüen elcsámcsog az ínyencségen, Csak szemétbe való, ingyen eleségen. Látón jóllakottak undorodva nézik. Nem rejti »I magát a megvetés elől. A szégyen pírját, az efajták nem érzik. Italt vacsorázik. Elballag azután. Kegyelemszállásra istállóban talál, — Bódult óráiban; Bacchus, szénaágyán. Szent Kristóf háza Torontóban (Canadian Scene) — Egyik éjjel, amikor Kristóf faágakból csinált kunyhócskájában pi­hent, kiáltó hangot hallott. Egy kisgyermek könyörgő hangját, amint ezt kiáltotta: Kristóf gyere, segíts rajtam, adj me­nedékhelyet. Kristóf meghall­gatta a kérést ... Több, mint 50 esztendővel, ezelőtt a Presbiteriánus Egyház megvásárolt egy régi farmhá­zat a torontói Wales Avenue-n. Ezt a tázat annak idején Sir Casimir Gzowski, a lengyel e­­mdgránsból Kanadának tett szolgálataiért lovaggá ütött mérnök és nagy emberbarát építette. A ház története azok­nak az ezreknek az életéről re­gél, akik — akárcsak építője — bevándorlóként jöttek az or­szágba, vagy dkik talán itt szü­lettek', de segítésre, támoga­tásra szorultak. A St. Christopher House-ban a család minden tagja otthon­ra lel. Jóllehet, ma az Egyesült Egyházé, szemmel látható a gyakorlati ökumenia szelleme. Vallásra való tekintet nélkül, mindenkit szívesen látnak itt, a protestáns egyházhoz tarto­zókat csakúgy, mint a katoli­kusokat. A látogató már akkor érzi, hogy valami különös élmény­ben lesz része, amikor még csak közelit az épület felé. E- setleg az utcán harmonika zó fiatalok mellett halad el. Mert a St. Kristóf Ház lehetővé te­szi, hogy az érdeklődők zenét tanuljanak és gyakoroljanak ott, olyan magas főkön, amely már a királyi konzervatórium­ba való felvételre is képesít. A •valamikor csúnya, elhanyagolt utcákat megszépítették. Az ott­hon ugyanis kampányt indított, melynek nyomában uj festék került a falakra, eltűntek a szemétdombok és virágágyások (kerültek a helyükre. (Megszé­pült még, a hires Kensington Market is, kiszélesítették a jár­dákat. Uj arculatot kapott az egész környék. Ebben a városrészben 35 kü­lönböző nemzetiség fiai laknak. Köztük ott van vagy 30.000 to­rontoi portugál. •Hol játszanak a gyerekek? Hol tanuljon meg a család min­den tagja angolul? Kitől tud­ják meg, hogy miképpen kell beleilleszkedni az uj, a kanadai életbe? Hogyan ismerik meg az itteni világ szokásait és kultú­ráját? Erre a sok kérdésre mind­­mind feleletet ad a St. Kristóf Ház. A program a két-három éves kicsinyekkel kezdődik. De lehet zenét és nyelveket tanulni, a gyerekeket játékokra oktatják, I az állatkertbe viszik őket, hogy 1 szórakozva tanuljanak. Mire 1 elérik az ötödik életévüket, mór túl vannak az itteni világgal való megismerkedés első ne­hézségein és valójában készek arra, hogy megkezdjék az isko­lát. A serdülőkről sem feledkez­nek el. Minden hétfőn és szer­dán este fél 7-től fél 8-ig ango­lul tanulhatnak. A középisko­lások külön figyelembe része­sülnek, még instruktort is kap­nak, ha valamelyik tantárgyból gyengék. És persze módot ad­nak nekik a nemes, egészséges szórakozásra is. Az angol nyelvleckék osztá­lyaiban mindössze 10-15-en vannak, tehát bőven jut min­denkinek személyes figyelem. A tanulás alatt barátságos, megértő a légkör, á gyerekek­nek nincs semmi félnivalójuk. Családanyáknak, akik este dol­goznak, vagy más okból nem érnek rá, délelőttönkint vannak angol nyelvleckék. A (St. Ste­phens Community House-ban Winnipeg, Man. 1966. nov. 22. CT) d Nagyobb voii az idén a téli mezőgazdasági kiállítás tanulhatnak hétfőtől-péntekig minden délelőtt. Szerda délután a portugál asszonyoknak van találkozójuk. Magúikkal vihetik kisgyermekeiket a beszélgeté­sekre és a párhuzamosan- tar­tott varró-tanfolyamokra. Csü­törtök délután ugyanezek an­golul tanulhatnak. Mi jellemzi legjobban a St. Christopher House-t? Az, (hogy ott igazán törődnek az embe­rekkel. Még azzal is törődnek, hogy a városban újaknak meg­mutassák a városházát, bejár­ják velük gja áruházakat, hogy egy kicsit otthonosabban mo­zoghassanak majd, amikor ma­guknak kell járni a várost. A •boldogság és hála sok könnye hullik ezek között a falak kö­zött. Csütörtökönként pl, nyit­va van a klinika és még az ut­cán sem szünetel soha a mun­ka. Önkéntes munkavállalók felkeresik az öregeket, egy-egy tál meleg ételt visznek nekik, pár baráti szót szólnak hozzá­juk, hogy az agg-intézetben ne érezzék oly annyira elszigetel­ten magukat. A St. Christopher House kör­nyéke a College és Queen, va­lamint a Spadina és Manning utcák között van. Érdeklődni kíván? Hívja ezt a számot: 364—8456. (Canadian Scene) — Az idén “Salute to 67” volt a jelszava a Toronto Exhibition Parkban november 11-től 19-ig tartott Winter Fair-nek. Nagyon ter­mészetes ez, hisz Kanada tör­ténete a kanadai mezőgazda­ság történetével párhuzamos, kéz a kézben haladt. A “Royal” régi tradíció folytatása. Azoké a tradícióké, melyek a pionir idők aratóünnepeire vezethetők vissza. Ebben az évben a “Ro­yal” saját történetére tekintett vissza. Bemutatta, hogy az é­­vek hosszú során hogy szolgál­ta a kanadai mezőgazdaság és állattenyésztés érdekeit. Szinte természetes, hogy a vásárt az idén Kanada első “belföldi” születésű kormány­zója, Hon. Vincent Massey nyi­totta meg. A maga nemében “első” volt az a 12,000 négyzetláb nagysá­gú “Royal Forest”, ahol az On­tario i erdőgazdasági miniszté­rium vadállatokat, vadmadara­kat és a tartományban találka­­tó fákat mutatta be. A közön- repel. ség láthatta, mikép kell helye­sen fát ültetni és a vadászok tanulságos bemutatót láthattak a fegyverek biztonságos keze­léséről. A vásáron az idén is az álla­tok ezreit vonultatták fel és be­mutatták mindenből a legjobb termést. Szinte megelevenedett a farmélet. Volt virágkiállítás, almalkiállitás, mely bemutatta, hogy történelmünk különböző fejezeteiben milyen almafajták voltak a legkedveltebbek. Ott voltak kiállítva a különböző fő­zelékfajták ós a ©abonanemesi­­tés egyes állomásait is bemu­tatták. A lóversenyen Írország, Ang­iik, Chile, Mexico az Egyesült Államok és Kanada legjobb lo­vasai vettek részt. •A verseny bírálói között két világhírű sezmélyiség is szere­pelt: az osztrák Alois Pod­hajsky ezredes, ki annakidején a bécsi spanyol iskola igazgató­ja és Franciaországból Pierre Cavalier, ki a nemzetközi ug­rató verseny bírái között sze-A FIVE ROSES liszt extra-könnyű mindenre alkalmas Süssön a hires liszttel, amely mindlent könnyű­nek, élvezhetőnek kitű­nőnek varázsol. Ön g a - rantáltan jobb ered­ményt ér el a Five Ro­ses liszttel! VIDÁM I RÁSOK MIKSZÁTH KÁLMÁN Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ........... $14.40 Paula Néni Szakácskönyve ..-................................. 4.59 Bernolák szótár.......................................................... 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen .............$3.90 ” ” A nő a pokolban is ur .......... $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) . . ......................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Nagy István: “A fenségtől a hallja kendig”. . . . $3.00 Miska János: “Legjobb elbeszélések angolból”. $3.00 Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “bank exdhange”-t kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 2T0 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4.- kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 1|lll., 404 Neuss|Rh., West Germany cimen. a szerző léleküditő verses füzete: “Ma (Hinni Nehéz ...” — Ára 50 cent. — Hisz, ha megösmerem, csak nem csinálom ezt a ko­médiát. Bolond időnk van, tekintetes uram, bolond időnk. Fé­lek, rossz esztendő lesz. — Hát hogy van, Vandrák? Már azt hittem, hogy me­gint meghalt valamelyik gyereke. — Megvagyok valahogy, köszönöm alássan a kérdést, a gyerekek is egészségesek. — Hát a munka, hogy megy? — Meglehetősen, kérem alássan, meglehetősen. — Pedig mégis úgy veszem észre, hogy igen gyakran hijja a halált. Elmosolyodott Vandák ártatlanul: — Nem árt az a halálnak, kérem alássan. ÍMIRE Jó A KÁRTYA? A jámbor olvasó ezerfélét gondol, midőn tárcám Címét olvassa; azt hiszi, hogy a cronique scandaleuse miriád történe­tét fogom szaporitani ismét eggyel, feltárva valamely játék­­barlang titkait, vagy valami könnyed novellette-tárgynak a­­gyamra leülepedett iszapját rakom itt össze, egyszóval, gon­dolni fog akármit, de már arra százezer piasztert teszek egy kopek ellen, hoigy az igazat ki nem találta, miszerint ezen cím alatt tiszta, száraz tudományt fogok mérni hívőknek és hitet­leneknek, mégpedig a tudományok legnehezebbikét — doktori tudományt. Nagyon sajnálom, hogy már utána vagyunk az akadé­miái választásoknak, s így nem részesülhetek kellő méltány­­latban, de azért mégsem fogom elhallgatni tapasztalataimat, mert azt tartom, hogy az igazi tudomány olyan, mint a verem: minél többet veszünk el belőle, annál nagyobb. Nos, én tehát elveszem tudományom ezen részét magamtól, és megosztom önökkel. ösmerték önök azt a hosszú, magas fiatalembert, aki örökké ott mászkált nappal a Koroná utcának nevezett siká­torban, hol a kirakatok csecsebeesés kalaphalmaza mögött vi­rító női arcok mosolyognak, este pedig ott ült a Korona-kávé­­liáz hátsó szobájában, hol már elkezdődött St. Simon “nyolca­dik korszaka”, mely hivatva lesz folytonosan kiegyengetni azon különbletet, mely a vagyonosság arányai közt mutatkozik? — 216 — — Hagyjon engem — szólt elkeseredetten. — Mit akar tenni? — Meg akarok halni. Megfogtam a kezét barátságosan. — Nie tegye azt. Meghalni mindig ráér. Hiszen ön még eras, munkabíró férfi. Ne okoskodjon, no, huizza fel a mellé­nyét éis a kabátját, aztán menjen haza. — Házai? — mondá, s a kétségbeesés tompitá el hang­ját —, ahol egyetlen gyermekem fekszik halva. Nem, én a gyerekkel megyek. S újra nekirohant a karfának. — Istenemre mondom, nem engedem. Hej, rendőr, rend­őr! — Máltám, s teljes erőmből megfogta a szerencsétlent. Rendőr természetesen nem jött, s az én szerencsétlen emberem most már rimánkodásra fogta a dolgot, hogy az Isten is megáld, ha én most a vizbe hagyom ugrani — néki csak teher az élet, már két napja nem evett, s gyönge az éhségtől, velem küszködni. — Láslsa, uram, nekem nincs revolverre pénzem, se ar­­zenigumra, ez az egy Duna van itt, 'amihez ingyen jutnék, s ön abban is meggátol. Hát már a szegény embernek élni, de meghalni is lehetetlen? — Ha éhes ön, jöjjön, még találunk valahol egy kocsmát nyitva, ahol jóllakhatok. — Mit ér az? Holnap megint éhes leszek. — De hát mért nem megy ön dolgozni? — A gyár, ahol eddig munkás voltam, megbukott, s nincs munkám. Úgy állok, uram, hogy a holt gyermekem sem tu­dom eltemetni. Eresszen ha Istent ösmer ... Én ekkor kivettem a tárcámat a zsebemből. — Itt van öt forint. Segítsem magán valahogy, és keres­sen addig munkát. Az öt forintot átadom, ha lemond az ön­­gyilkosságról, és velem jön a szomszéd kocsmáig, ahol valami meleg ételt vesz magához. Szemeit az égre emelte, és fájdalmasan sóhajtozott. Azután lehajolt, és megcsókolta kezemet. — Az Isten fizesse meg az urnák. Adjon ezerannyit érte. Jól van, megteszem a tekintetes ur kedvéért, csakhogy tiz forintra volna szükségem, hogy élhessek. A temetés maga be­rek ériül nyolc forint ötven krajcárba. — 213 — KELEN TRAVEL | ALEX. A. KELEN LIMITED ALAPÍTVA 1925. || MONTREAL 1467 MANSFIELD St. TEL.: 842-9548 || EXPO 67 -RE HÍVJA MEG ROKONAIT. FORDULJON BIZALOMMAL UTAZÁSI OSZTÁLYUNKHOZ. IKKA » TUZEX I A LEGJOBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK. RENDELJE MEG MÁR MOST TELEFONON, VAGY POSTÁN. HATÁRIDŐ: DEC.1. BRNK THE BANK OF NOVA SCOTIA PSPl-fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents