Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)
1966-11-22 / 89. szám
4 Winnipeg, Mian. 1966. nov. 22. ÖT ASSZONY AZ ÉLEN (Canadian Scene) — A legutóbbi időkig lehetetlen lett volna asszonyokat a felsőházba, az úgynevezett szenátusba kinevezni. Törvényeink szerint az asszony ugyanis még egyszerű személynek sem számított. A “személy” megjelölés kizárólag csak a férfiakra vonatkozott. 1928-ban a kanadai legfelsőbb bíróság még döntést hozott, amely szerint a “BNA Act” személynek csak férfit ismer el. Ebből következőleg szinte természetes, hogy nők szenátusi kinevezésre nem jöhettek számításba, mivel nem voltak “személyek”, legalább is a törvény 24. paragrafusa alapján nem. Ez a visszás helyzet volt a magyarázata annak, hogy öt albertai asszony akcióba lépett. A legfelsőbb bíróság, majd az angol Privy Council elé vitték ezt az öigyet, az úgynevezett “Persons Case”-t. Nem fára-Magyar Hanglemezek A LEGOLCSÓBB ÁRON Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Recordings 3046 E. 123rd St., Cleveland, 0. 44120 Telefon 561-5524. doztak hiába. 1929 októberében a Privy Council meHettök döntött. Kimondotta, hogy a legfelsőbb bíróság korábbi döntésével ellentétben, a “person”, tehát a személy megjelölés mindkét nem tagijaira vonatkozik. Ennek következtében lehetőség nyílott arra, hogy aszszonyok a szenátusba is bekerüljenek. Az albertai asszonyok közül elsőnek Emily Murphy-1 kell említeni, aki — 1916-ban — az első asszony volt rendőrbirói méltóságban az egész Brit Birodalomban. A következő volt Louise McKinney, aki — 1917- ben — bekehiilt az albertai tartományi parlamentbe. Ezt megelőzőleg az egész Brit Birodalomban sohasem volt női képviselő. Hon. Irene Parlby, tárcanélküli miniszter volt az albertai kormányban. EJgy időben népszövetségi delegátus is volt. Nellie McClung, hosszú tanítónői és társadalmi munka után. képviselő lett Albertában. Henriette Edwards nevét is meg kell említeni. Egész életét (szín tén Albertában) az asszonyok jogainak kivívására fordította. Irene Parlby tavaly halt meg, 96 éves korában. Ő volt a hires-nevezetes öt közül az utolsó. Az ő úttörő munkájuknak IKKA átutalás VIZŰM intézés REPÜLŐ- és HAJÓ jegyek Könyv — Hanglemez MAGYAR KÖNYVESBOLT és UTAZÁSI IRODA (J. LEMKE) 995 Granville St. Telefon: 684-5019 VANCOUVER 2, B.C. j köszönhető, hogy 1930-ban Ottawa kinevezte az első női szenátort, Mrs. Cairine Wilson személyében. — LÉLEKUDITŐ Bármint törekszik is valaki az őszinteségre, önmagáról nem mondhatja meg az igazat. (Heine) * 4= * Azt tudjuk, mik vagyunk, de hogy mivé lehetünk, azt nem tudjuk. (Shakespeare) * * * Rossz ember nem dalol. (iSeume) * * * A renyheség a bűn szülőanyja. (Latin közmondás) * sk * Az aggkor több redőt von szellemünkre, mint arcunkra. (Montaigne) "Audubon" filmeket mulatnak be országszerte (Canadian Scene) — A Field Naturalists’ Club and the Audu bon Society filmjeit minden télen vagy 250 kanadai, illetve amerikai városban mutatják be. Rendkívül népszerűek. Ez a műsor várható: Torontóban (nov. 29.én) “Northwest to Alaska”; “The Vanishing See” január 10.-én; “Wild Rivers of North America”, március 14.-én; “New Zealand Spring”, április 11.-én. A filmbemutatók bevételeit a klubok közoktatási programjára fordítják. Torontóiak ezen a telefonszámon foglalhatnak jegyet: 861-1144. — ÉRTÉKELI MUNKÁNKAT? SZERETI LAPUNKAT? SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET! GYOMOR ÉS BÉLZAVAROK ROSSZ EMÉSZTÉS ÉS SZÉKREKEDÉS esetén cselekedjen úgy mint sok ezer más, használja a világhírű PUR GARET Kellemes szájízt ad és elillan a rossz lehelet, sima, görcs-nélküli székletet idéz elő. Elősegíti az emésztést, eltávolítja a gázokat és a felfúvódást. Egy családi doboz ára $1.00. 6 doboz ára $5.50 cent bérmentve postán. Rendeljen még ma. Kapható egyedül a VÖRÖS KERESZT PATIKA CEVELAND 20, OHIO Az amerikai magyarság közkedvelt patikájában. Saunders' - • marquis wheat Charles Saunders roppant nagy szolgálatot tett Kanadának, ő tenyésztette ki a Marquis buzafajtát, amely csakhamar világhírűvé lett. ( Ered Finley rajza.) KANADÁBAN ELŐSZÖR: A hires "marquis" búza (Canadian Scene) — A századforduló táján a kanadai gabonatermelés pionírjai gyakran ráfizettek, mert elfagyott a búzájuk. Abban az időben még az úgynevezett tavaszi búzát vetették (amely tavasszal került a földbe és augusztus végén, szeptember elején aratták). Hosszú ideig a RED FIFE nevű fajta volt a legkedveltebb, bár ez is nem egyszer korai fagyok áldozata lett. A sok baj, gond láttán a kormány elhatározta, hogy a farmerek segitségére siet. Módszerül kísérleti farmok felállítását választották. Az elsőt, az ottawait, William Saundiers-re bízták, a*z ontarioi Londonban élő gyógyszerészre, aki autodidakta módon nagy kémiai ismereteket szerzett. Rögtön hozzáfogták egy olyan buzafajta kitermesztéséhez, amely korán érik és jó lisztet ad. Kanadai buzafajtákat Oroszországból és a Himalájából származó rideg fajtákkal “házasitottak” össze. Vagy 700 fajtával kísérleteztek. Persze, az eredményre várni kellett, nem jött a siker egyik napról a másikra. 1903-ban Wiliam Saunders fiát, Charles Edward Saunderset nevezték ki a maginemiesités irányítójává. A fiatalembert nem nagyon érdekelte ez a munka. Az apja azonban nem engedett. Fiát a Torontoi Egyetemre küldte, hogy kémiát tanuljon, pedig szegény gyerek Németországba vágyott, hogy zenésszé legyen. Kinevezésekor sovány zenetanári fizetéséből élt, bár mint zenekritikosnak is idŐrŐMdŐre csurrant-cseppent néki egy kis mellékjövedelem. Azonban atyjára hallgatott. Ottawába utazott és hozzáfogott a munkához. Mindjárt kezdetben jól ráhibázott egy módszerre. Úgy állapította meg a búza minőségét, hogy jól megrágta és ízlelte. Kitünően tudott következtetni ebből az adott buzafajta jellegzetességeire. Sok kísérletezés után kiválasztott egy fajtát, amelyet bátyja, dr. Percy Saunders termesztett ki British Columbiában. 1904-ben befejeződött a kísérletezés, “készen volt” az uj fajta, amelyet “marquis”nak kereszteltek el. 1909-ben' már a marquis vetőmagot osztották szét a nyugatikanadai farmerek között. Nagy volt a siker. A gazdák boldogan látták, hogy ez a fajta korán beérett, sóikkal korábban, mint az első őszi fagyok jelentkeztek. Természetesen, egyre népszerüsödött ez a fajta. Nemsokára már miliő holdakat vetettek be vele. Csakhamar kiderült, hogy hasonló sikerre a növénynemesités során még soha sehol a világon nem volt példa. Ennek köszönhető, hogy a kanadai búzának világhírneve van. Jónevü a Ruby, Garnet és a Reward (szintén Saunders által Mtermesztett) fajta is, a marquist azonban egyik sem tudta felülmúlni. Charles Saunders 1922-ben nyugdíjba ment. Ő kapta meg először — 1925-ben — az úgynevezett Flavelle Medal-ti, sőt — 1934-ben — kimagasló érdemeiért lovagi címet kapott. Torontóban, 1937 jul. 215.-én hunyt el. Utódai méltán elmondhatják róla, hogy kevesen tettek hazájuknak nagyobb szolgálatot, mint ő. Aligha gazdagította, az országot hozzá hasonló mértékben valaki is. Felhívás a segíteni akarókhoz! A Christmas Cheer Board megnyitotta irodáit az 1966 évi szezonra. A Christmas Cheer Board a Karácsonykor szükséget szenvedők megsegitésére alakult. Felvilágosítást szívesen ad azoknak a szervezeteknek és magán személyeknek, akik segíteni óhajtják rászoruló embertársaikat. A CCB iroda megtalálható Main Street 460. sz. alatt, a 3. emeleten (Winnipeg 2, Mari.). Telefon 943—0505. — NŐTT az érdeklődés a modern világirodalom, a mai írók munkássága és a huszadik század művészete iránt a budapesti József Attila Szabadegyetemen, — jelenti a Magyar Nemzet. Ugyanakkor a meghirdetett előadássorozatok közül néhányat, jelentkezők hiánya miatt, nem tartanaik meg... Az élelmiszeripar cenlennáriuma (Canadian Scene) — India is megemlegeti majd.' a mi centennáriumunkat. Élelmiszeriparunk ugyanis a Canada-Mysore program keretében 160- ezer dollárt hoz össze. Esen a pénzen délkelet-ázsiai diákoknak ösztöndíjaikat cM..a!k. 'Lehetővé teszik, hogy az indiai Mysore-ban a központi élelmiszer-technológiai intézetben tanuljanak. — ELADÓ 1 font uj édes mák .......... 50c 1 font köménymag ............ 50c 1 font törött és egész bors 1.— 1 font dió bél ............... $1.20 1 font szárított gomba. $5.00 1 font babér levél .......... $1.00 1 font majoránna ........ $1.00 1 font édes v. erős paprika $1.00 1 font hársfa tea ........ 90c 1 font kamilla tea ......... $2.50 Mák daráló ......................... 2.50 Dió daráló ....................... $3.50' A szállítást a vevő fizet: utánvétellel, expressel, vagy postán. A. RUDY, 282 Rachel Str. East, Montreal 18, Que. Csoportokat fogad az állampolgársági biróság (Canadian Scene) — Torontóban, a St. Clair Ave. East-en, már egy idő óta nemcsak nappal, hanem szerda esténkinf is hivatalos órát tartott az állampolgársági bíróság, hogy a nappal dolgozóknak lehetővé tegye az állampolgársági eskü letételét. Mostanában azonban már rendkívül kevesen jelentkeztek, ezért elhatározták, hogy a biróság esti nyitvatartását megszüntetik. Ugyanakkor értesítették az érdekelteket, hogy egyházi, avagy társadalmi szervezetek tagjait, ha azok csoportosan jelentkeznek állampolgárságért szívesen fogadják ezután is, ha érkezésüket előre bejelentik. L. E. Fox-ot kell értesíteni a csoport tervezett érkezéséről. Jeligéi levelet kiadó továbbit 1 Árban Eredményben KICSI J NAGY a APRÓHIRDETÉSE Egy számban közlés ára $1.25. három számban $3,00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! KERESÜNK FÉRFI - MUNKÁSOKAT szemét összeszedésre, modern automatikus felszerelések. Legkisebb hetifizebés $50 dollár, 40 órás munkahét. Telefon Winnipegen 942-4665. VIDÁM I RÁSOK Erre csendesen felhúzta a ruháit, s elindult utánam, folytonos sóhajtozások közt. — Tíz forint sok pénz .. . Magam is csak nehezen bírnék annyit nélkülözni. Hogy hívják önt? •— Vandák Jánosnak, kérem alássan. Itt van a keresztlevelem, itt vannak az okmányáim. Jójáratu, becsületes ember vagyok, kérem alássan. Meginéztem iratait, s láttam, hogy szentendrei születésű, kitanult lakatos. — Hát, Isten neki, megadom magának a tíz forintot, de azzal a kikötéssel, hogy ha valaha hazakerül a szülőhelyére, Krausz Lajosra fog szavazni. (Notabene, én is szeretek tréfálni a halállal — de Vandrák János nem értette el ezt a rossz viccet.) Elfogadta a tíz forintot, és nagy hálálkodások között váltunk el. — Ha valaha egy emberre, vagy egy hü kutyára lesz szüksége a tekintetes urnák — monda hálásan —, ákkor keressen fel engem. Sohasem fogom elfelejteni azt, akinek életemet köszönöm. Imádságaimban szövöm naponként. így történt ez a múlt hónapban szóról szóra, de nem azért említettem fel a szerencsétlen Vandrákot, hogy eldicsekedjem a jótékonyságommal, hanem egész más okból. A tegnapi tárcámban említett demokrata banketten ugyanis egy fiatal ismerősöm ült mellettem, a gomblyukában rendjellel. — Ah, ah, ön tehát elhozta a rendjelet is ide. A szomszéd elpirult, s aztán mentegetőzve hebegé: — Ez bérem nem afféle rendjel ... Ezt én életmentésért kaptam. — Igen? Kit mentett meg? — Egy Vandrák nevű embert, aki a Lánohidlról a vízbe akart ugrani. — Vandrák nevűt? Lehetetlen az! Hogy nézett ki? — Egy szőke, zömök. — Hohó! Hisz azt én mentettem meg! — Hogyan? ön? Ne tréfáljon. — Éppen nem tréifálok. Lakatos, Szentendrére való. — Az az! — kiáltott föl csodálkozva. — No, ez furcsa eset! Mikor mentette ön meg? — 214 — M 1 KSZÁTH KÁLMÁN — Körülbelül egy hónap előtt. — Ó, a gazember, pedig, hogy esküdött nekeni az életben maradási szándékára. — Ne kárhoztassa szegényt. A gyereke feküdt halva, s nem bírta eltemettetni. Ilyenkor, tudja, az atyai szív ... — Hát hány gyereke van annak az embernek? Hiszen tavaly is éppen így feküdt halva egyik gyereke ... — No ez, mondhatom, szép história! A bankett körülbelül éjfél után egyre ért véget, s hangos szél fújt, s borzolta tarajosra az öreg Dunát, miikor a Lánchídon hazafelé ballagtam. Egy ember sem ment a hídon. Lépteim kísértetiesen kopogtak a pallókon. Amint elhagyom a középső oszlopot, egyszerre elém bontakozik a múlt havi dráma. Látom a vetkőződő Vandrák Jánost. Ezúttal letérdelt az átjáróra, és kezeit összetéve imádkozott, akár Clsatár Zsiga a csongrádi templom előtt. Midőn közelebb jöttem hozzá, jobb lábát a szokott metódusban áttette a karfán, s ugrásra készen állott. Csendesen, nyugodtan lépkedtem feléje, mire ő újra imádkozni kezdett, az ugrási pozícióban, s bizonyosan csodálkozott rajta, hogy oda nem rohanok. Nem én, azért is megálltam, kissé távolabb, hadd lássam, mit fog csinálni. Lopva felém pislantott, és felemelte a lábát, és két kezét kétségbeesve kitárta. Úgy tettem, mintha észre sem venném. — Isten veled, élet! — kiáltá szivszaggatóan. De én erre sem mozdultam meg, csak néztem csendesen. Elkezdett rettenetesen sóhajtozni, mialatt egyik kezével görcsösen kapaszkodott a karfába, hogy valahogy le ne essék. (Most már nem állhattam meg szó nélkül. — Hát mért nem ugrik már be, Vandrák bácsi? Mit várakoztat itt a hidegben hiába? Visszarántotta a lábát, és kedélyesen felkacagott: — Nini, nini, hiszen a tekintetes ur az. Hát mért nem tetszett közelebb jönni, hogy lássam? Istenugyse, nem ismertem meg. — Nem ösmert meg, öreg? — 215 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8y2% melléklendő. MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ..................................... $ Képes Nagy Naptárunk ($1.75) ..................... $.......... Sajtó Alap ......................................................... Összesen $.......... Név: ....................................................................................... Váróé és tartomány: ........................................................ Cím (Utca, ház-szám, vagy Box): ................................. Cimvá.ltori*Dil Írja meg a régi elmét 1«! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50.
