Kanadai Magyar Ujság, 1966. január-június (42. évfolyam, 2-51. szám)

1966-01-11 / 3. szám

VISSZAPILLANTÁS (Fejezet — Bieber Ferenc — “'MIÉRT?” cixnü könyvéiből, A könyv — politikai és történel­mi eseményekről ad tudomá­nyos tájékoztatást az aktuális időszerű események feldolgo­zásával.) Népek, nemzetek, nyugatiak, Segítsétek az elnyomott népeket. Kétségbeesett anyák, elhagyott gyermekek Széttiport családok sorsa hozzátok kiált. Amikor néhány évtizeddé! ezelőtt Oroszországiban kitört a ■to rrada lóim, megállapítást nyert, hogy az eseményeket a szélsőséges körülmények, a "javaik és jószágok” eloszlásá­nál természetellenesen kiala­kult óriási különbségek, az ál­talános társadalmi fejlődést késleltetni igyekvő cári ren­delkezések s a háború után fel­lépő gazdasági és ipari ikrizis idézték elő. A marxista eszméket hirdető agitátorok, akik később a bol­sevik párt alapitó tagjai között szerepeltek, ezeket a zavaros körülményeket használták ki akkor. (Mint ahogyan azóta is kihasználnak minden hasonló alkalmat.) A nép általános el­maradottsága, iskolázatlan­ná gp, ebből sarjadó tudatlansá­ga a legjobb talajt biztosította számukra. Amikor ez a karrieristákból és rovottmultuákíból álló cso­port kommunista jelszavakat hangoztatva lázitotta Oroszor­szágban a tudatlan, elmaradott népet, senki sem gondolt ko­molyan arra, hogy “Sztálin”, a volt papnövendék és nyugal­mazott postakocsi rabló, ve­­télytársait utjából félretéve, kormányt alakit a söpredék leg gonoszabbjaiból. Senki nem hitte volna, hogy ez a gonosz­tevő banda évtizedeken keresz­tül képes lesz fenntartani vé­rengző, erőszakra épített ha­talmát. Ki hitte volna akkor, hogy 1957-lben a Szovjet egy levegő­be lőtt rakéta “Sputnik” pro­pagandájával, látszólag; végle­gesen kettéosztja a vüágot s az interkontinentális rakéta kizá­rólagos birtokolásának döbbe­netes erejű ütőkártyájával, ret­tegésben tartja a nyugati nem­zeteket. Hogyan fejlődhetett a hely­zet idáig? Hogyan lehetséges, hogy az emberiség felelős ‘veze­tő politikusai eddig nem vet­ték komolyan a nyugati világot elpusztítással fenyegető szov­jet szándékot? Hogyan lehetsé­ges, bogy a történelem gúnyos és ismétlődő korábbi intelmei sem bizonyultak megfelelő fi­gyelmeztetésnek az elmúlt évti zedek folyamán. A spanyolor­szági forradalom és a Szovjet finnországi próbálkozásai már félreérthetetlen bizonyítékok­kal szolgáltak mindenki számá­ra Moszkva távoli célját ille­tően. A világ akkor azonban még elvakult biztonság érzeté­re támaszkodva, az elszigetelő­dés politikáját gyakorolta, — csak kíváncsiságból kísérte fi­gyelemmel a növekvő ibolsi miedvebocs sarlós, kalapácsos mancsának “játszi” mozdula­tait. A második világháború kitö­résekor a Szovjet már komoly Pénzküldés haza gyorsabb és biztosabb a Scotiabank utján katonai erővel rendelkező nagy hatalom volt. Már akkor sok mindent tudtak róla a nyugati államok hirszolgálati .szervei, de a több helyről elhangzott veszélyt jelző intelem még min­dig süket fülekre talált. A USA Roosevelt politikája egyenrangú félként tárgyalt a bóléikkal. A németek által meg vert, szétzavart szovjet hadse­regnek is a USA adott vérát­ömlesztést. (így kívánta akkor a világpolitikai helyzet —- mon dották.) Ettől azután a Szov­jet hatalmasabb lett, mint va­laha is volt. Ma, 1966-ban, huszonegy esztendővel a háború után, ott tartunk, hogy kénytelenek va­gyunk hallgatni a tele szájjal harsogó szovjet propagandát, mely kijelenti, hogy rövidesen szovjet ember repül a Holdba. Következtethetünk és megért­hetjük, hogy a világmindenség csillagai szovjet gyarmatok lesznek, s a nyugati nagyha­talmak bünbánattal áthatva vonaglanak 'bocsánatért a bol­­isevizmus lábai előtt. Szép história ugye? Különö­sen gyönyörűek kilátásaink a jövőre. Nevetségesen hangzik? 1920-ban csak az elmúlt ese­mények felét részletezte volna valaki, vaigy csak azt említet­te volna, hogy 1958-iban a Szovjet a fél világ ura lesz, — bolondok házába csukták vol­na. Kényszeredetten és keserűen nevethetünk csak a történte­ken, mert a jelenlegi helyzet é­­ietveszélyesen komoly. A tizen­kettedik óra utolsó negyedórá­ja áll csak rendelkezésünkre, hogy változtassunk a közöm­bösség és önhittség eddigi ma­gatartásán. A legvégső időpont hogy Nyugat félretegye az el­lenség lebecsülésén alapuló “ráérünk” politikáját. Minden embernek tudomásul kell ven­ni, hogy a Szovjet doktrínák pusztulással fenyegetik az em­beri méltóságot, az idealizmust a szépet, a jót, a családi élet tisztaságát és szentségét, te­hát mindazt, amiért élni érde­mes. Megdöbbenve kell beis­mernünk, hogy minden előre­haladottságunk , táj éko z ottsá­gun'k, tudományunk és tudá­sunk ellenére látszóla­gosan hátrányosabb hely­zetben kerültünk az utolsó 12 esztendő szovjet propaganda eredményeinek következtében. Kissé elkésett Nyugat, de ez a késés csak azt eredményezte, hogy végire illetékesek meglát­ták mindazt, amit nagyon so­kan már korábban láttak, de hiába hangoztattak az elmúlt 12 esztendő folyamán. Nincs szükség idegőrlő vi­tákra, időtraibló megbeszélé­sekre. El kell ismerni végire azoknak a véleményét, kik azt (Folytatás a 4. oldalon) A TERVGAZDÁLKODÁS MEGJAVÍTÁSA (Folytatás az első oldalról) A tervgazdálkodás marad, nincs szó kapitalizálódásról. “A gazdasági mechanizmus nem lehet azonos minden szo­cialista országban és minden időben. A gazdasági mechaniz­musnak változnia, fejlődnie kell, mert fejlődnek a termelő erőik, változnak a szocialista gazdálkodás feltételei és meg­oldandó feladatai. A gazdasági mechanizmus fejlődése válto­zást jelent a szocialista terme­lési viszonyokban, de nem je­lent változást a termelési vi­szonyok alakulásaiban, abban, hogy továbbra is szocialista termelési viszonyok maradnak. Azért tudatlanságból, vagy fél­revezetés! szándékról tanúsko­dik, ha bizonyos külföldi — és nemcsak nyugati — propagan­da a szocialista országok me­chanizmus-reformjaival kap­csolatosan a tervgazdálkodás feladásáról, vagy éppenséggel a kapitalizálódásról beszél. Gaz dasági mechanizmusunk re­formja éppen azt célozza, hogy megszilárdítsuk a szocialista termelési viszonyokat, hogy ki­bontakoztassuk a bennük rej­lő hatalmas előnyöket és ezál­tal hatékonyábbá tegyük nép­gazdaságunk központi tervsze­rű irányítását és egész műkö­dését.” Csökken a centralizáltság, növekszik a vállalati önállóság, megvalósul a szocialista piac. “1957-iben és azóta sok he­lyes irányú intézkedés történt gazdasági mechanizmusunk megjavítására, a mechanizmus alapvető jellegzetességeként azonban továbbra is megma­radt a gazdasági döntések nagyfokú centralizáltsága és a vállalatok csekély önállósága, tevékenységüknek kötelező tervmutató számok rendszeré­vel való szabályozása, az ehhez kapcsolódó anyagi érdeketsógi rendszer és ezáltal az áru-pénz viszonyok aktiv szerepének, te­hát a piac szerepének túlzott korlátozása. Minthogy a főfo­gyatékosságok erősen össze­függnek egymással, nem szün-' tethetők meg rész-iintézkedé­­sekkel. A gazdasági mechaniz­mus jól előkészített, átfogó re­formjára van szükség. A re­form-javaslatok fő irányát úgy jellemezhetnénk, hogy egy o­­lyan gazdasági mechanizmus kialakítására törekszenek, a­­melyben megvalósul a szocia­lista népgazdaság központi tervszerű irányításának és az áruviszouyok, a piac aktiv sze­repének szerves egysége. Le kell tehát térnünk arról az út­ról, hogy a népgazdasági terv megvalósulását főként a terv­nek, kötelező utasítások for­májában, az egyes vállalatok­ra történő lebontásával bizto­sítsuk. Célszerűbb a vállalatok tevékenységét főként a közve­tett szabályozás eszközeivel, az úgynevezett gazdasági eszkö­zökkel irányítani, ilyen módon biztosítani, hogy a népgazda­sági tervben meghatározott fó fejlesztési célkitűzések és fő népgazdasági arányok megva­lósuljanak.” A közvetett irányítás eszkö­zei. “A szocialista állam, mint termelőeszköz tulajdonos és mint a gazdasági kulcspozíciók birtokosa, minden szükséges eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a reális népgazdasági terv megvalósulását a tervlebontási rendszere nélkül is biztosítsa. Ilyen gazdasági eszközök: A \ állalati jövedelem elvonására lés a vállalatoknál hagyott rész felhasználására vonatkozó sza­bályok meghatározása, ezzel kapcsolatban a bérek állami szabályozása. Az állami költ­ségvetés meghatározása, ezzel kapcsolatban a bérek állami szabályozása. Az állami költ­ségvetés megbatározott kiadá­sai, ezeken belül különösen a legnagyobb termelő beruházá­sok és a munkaerő szakképzés költségvetésből történő finan­szírozása. Az adópolitika, a hi­telpolitika, vagyis az állami bankrendszer által történő hi­telnyújtás feltételeinek és irá­nyainak a meghatározása. Az árak állami szabályozása. A külkereskedelem és a deviza­­gazdálkodás állami szabályozá­sa, ezek állami monopóliumán keresztül árfolyamok megálla­pításával, lefölözéssel és támo­gatással. Az irányítás e gazda­sági eszközein kívül, a szocia­lista államnak szükség' esetén — ha a vállalati érdek átmene­tileg mégis szembe kerül a nép Winnipeg, Man. 1966. jan. 11. 3 Jelentéseket küld a Földre a Nap körül keringő Pioneer VI. gazdasági érdekkel alkal­maznia kell bizonyos tilalma­kat és adminisztratív előíráso­kat, sőt kivételesen sor kerül­het arra is, hogy állami szerv valamely vállalatnak kötelező utasítást adjon.” (Folytatás a 4. oldalon.) WASHINGTON. — Az Egye­sült Államok körülbelül iáét hétté ezelőtt fellőtte a Pio­neer YI. nevű űrhajót, amely megkezdte a Nap körűd kerin­gését és azt végeláthatatlanul, örök időkig folytathatja majd. A Pioneer VI. jelentéseket küld a Földre s első jelentésé­ben a következő jelenségekről számolt be: A világjür szele jelenleg vi­szonylag lassabban mozog, — mindössze 670,000 mérföldes óránkénti sebességgel. Abban a hatalmas űriben, a­­mely a Föld és a Nap között van, ez a szélsebesség határo­zottan nyugodt és csendes idő- i járást jelent. Olyan időszakok­ban, amikor a Nap tevéke­nyebb, a világűr sebessége el­éri az óránkénti kétmillió mér­földet Is. A Pioneer VL elsőrendű cél­ja az, hogy információkat kap­junk a bolygók közötti világűr helyzetéről. Tekintettel arra, hogy a Föld állandóan a világűr szél­­sebességében és a Nap mágne­ses vonzásában él, a tüdősök pontosabb információkat akar­nak szerezni afelől, hogy a Nap körüli szélsebességben s a Nap mágneses hatásának milyen következményei vannak a Fö d szempontjából. A Pioneer VI. feladata lesz az, hogy megáll api tsa, mily en messzire terjet a Nap atmosz­férája? Az űrhajónak ezenkivü ta­nulmányoznia kell a kozmikus sugarakat, melyeknek terjedé­_»I~ «I_i*—■ a i»~< n»~> i-A HERENDI Porcelángyár­ban a hagyományos fafütést gázkemencével helyettesítet­ték. Ennek előnye, hogy mű­szereivel nyomban jelzi a leg­kisebb műszaki rendellenessé­get. Csokikén az égetési költ­si sebessége megközelíti a fény terjedési sebességét. A Pioneer Vi. Információi azért lesznek rendkívüli jelentő ségüek, mert abban az időpont­ban, amikor az amerikai ast­­ronautok megvalósítják a Hold utazást, a Nap a jelenleginél sokkal tevékenyebb lesz. A tudósok remélik, hogy az űrhajó információi következté­ben meg tudják majd jövendöl­ni a világűrben viharokat is, amelyek jelentős mértékben fel gyorsítják a világűr szelénék sebességét. — Telegram Photo LILIAN SUKIS, litván szárma­zású szoprán énekesnő, 1949 óta van Kanadában. Egy alka­lommal ezer dolláros Eaton ösztöndíjat nyert. Az Eaton Alapítványból csak azok a vég­zős növendékek kapnak dijat, akik a Torontói Egyetem zenei fakultását végig kitűnő ered­ménnyel végzik. Annak idején Teresa Stratas és Lois Marshall is az Alapítvány kitüntetettje volt. Miss Sukis Irene Jessnér tanítványa. Ez év tavaszán mű­vészi oklevelet szerzett. KELEN TRAVEL SERVICE ALEX. A. KELEN LIMITED - ALAPÍTVA 1925-BEN IKKA KANADAI FŐKÉPVISELETE. Figyelem nyugdíjasok! Magyarországba és bárhová lehet továbbítani a Pension-csekket, ha a nyugdíjas már több mint 25 éve van Kanadában. UTAZÁS Bízza ránk Mexico, Caribbean-szigetek, Miami-utazását. Vízumok megszerzése: Magyar, Román, Szlovák, Kelet-Német. TUZEX Csomagok Szlovákiába! Érdeklődni lehet az uj Tuzex Gift-Certificate felől irodánk­ban. 1467 Mansfield Street, Montreal. Tel.: 842-9548. A kismadárral is lehet, de nem biztos, hogy megérke­zik ... Sokféle képen lehet pénzt tengerentúlra küldeni, de biztosan és gyorsan csak a Scotiabank utján. Ka­nadai dollárjainak biztonságát a Scotiabank garantálja. A dollárok helybeli pénzre válthatók át a napi legjobb árfolyamon a hozzátartozójához legközelebb eső bank­ban. Jöjjön be még ma és érdeklődjék a Scotiabank e szolgálatkész segítségéről. Legjobb elbeszélések — angolból MISKA JÁNOS PÁL FORDÍTÁSA naJlV \«W xwr BRNK THE BANK OF NOVA SCOTIA FLANNERY O’CONNOR: LECKE Ez az irás a “Legjobb amerikai elbeszélés”, dijat nyerte 1962-ben. A doktor meghagyta, hogy Julián anyjának legalább tiz kilót le keli fogynia, magas vérnyomása miatt. Ezért hetente egyszer, iszerda este buszra szálltaik, s Julián elkísérte anyját a Y-ba, fogyókiurára. Ezt a szerda esti osztályt ötven éven és nyolcvan kilón felüli szegény-sorsú hölgyek számára létesítették. Látsizólag Julián anyja volt legjobb sziliben az egész osztályban, de a látszatra nem lehet adni. Az idős hölgy egyedül a világért nem szállt volna buszra. Részben azért, mert deklasszálódott állapota csak növelte rátartiságát, részben pe­dig azért, mert ez volt az egyedüli szórakozás, ha nevezhetjük annak, ahová fia, az érte hozott áldozatok fejében elkísérhette. Julián legszívesebben a pokolra kívánta e sokat emlegetett áldozatokat, de a szerda esti kötelesség alól nem bújhatott ki. Indulás előtt az asszony a hallban állt, s a tükör előtt próbálgatta az új kalapját. Julián az ajtófélfának támaszkodva várt rá, vértanúi kifejezéssel az arcán. Az új kalap hét dollár ötven cent volt.-— Nem lett volna szabad ennyi temérdek pénzt kidobni érte — 'Sopánkodott az asszony. — Itthon is hagyom, s holnap visiszaviszem. Hétötvenet adni egy kalapért! ... Julián égnek emelte a tekintetét. — Hagyja már ezt a sápitozást. Tegye fel és menjünk. A kalap förtelmes volt. A zöld alapszínen vörös-bársony legyező fityegett, egyik oldalon lefelé konyulva, a másikon felfelé ágaskodva. Jiulán szerint inkább hasonlított az egy eset­ien vánkoshoz, mint egy Ízléses kalaphoz. De ő mindenben ilyen rosszmájú volt. Számára minden nevetséges volt, amiben anyja gyönyörűséget talált.' Az asszony lopvást levette fejéről a kalapot, de hirtelen vissza is tette. Ősz hajának kiét fürtje púderes arcába lógott, — 40 — K . O’BRIEN segély is kinéz, ha nagyon forszírozom. Én már kevéssel is beérem. Hát igy volt. Ilyen tréül még soha nem éreztem ma­gam. Váltig esküdiöztem, hogy a kezem törjön el, ha hozzá­nyúlok ahhoz a pénzhez, de egy kicsivel később megváltozott a tónus. Gladys majd kibújt a bőréből. Mindjárt azzal kezdte, hogy melyik házat vegyük meg. — Abban a házban lesz magának egy külön szoba — mondtam. — Velünk tölti majd az óv java részét* A telet. Mért ne? — Majd meglátjuk — hümmiögött. De az eslküvőre nem maradhatok. Úgyis csak láb alatt lennék itt. Aztán a ruhám se olyan mai divafcu mán — mondta. Pedig nagyon büszke volt fekete öltönyére. — Megyek én vissza az erdőbe. Jobban ér­zem én ott magajm. Meg se hallgatott. Váltig böködtem Gladyst, de ő sem kapcsolt. Később mondom neki: — Maradna ő, ha te is marasztalnád: Brigy hát, te job­ban a lelkére tudsz beszélni. Mondjad, a ti családotokon kívül senki más nemi lesz ott. Mondjad neki, hogy nagyon rosszul fogjuk érezni magunkat, ha elmegy. Hiszen már úgyis itt van. Gladys erre azt felélte, hogy igazán nem illik valakit erőszakkal marasztalni. —- Nem hallottad, hogy úgyis esetlenül érezné itt ma­gát? Miért kínozod? Hadd menjen, ha annyira meghetnékje van. * * * El is ment és soha nem jött el meglátogatni bennünket többé. Az első években irtani neki, hívtam. Aztán a Farady mamikának is irtani, hogy próbálja rábeszélni az öreget, de hasztalan volt. Felénk se jött. Nógattam Gladyst is, hogy írjon neki, hivja, de azt mondta, hogy tudja ő jól, hogy senki nem áll az útjában. Jöjjön, ha akar. De mit ér az unszolás? Néha-néha elmentem meglátogatni, habár ez is elég kö­rülményes volt. Gladys mem nagyon szerette, ha egyedül hagy­tam a gyerekekkel. Ha a húga átjött egy rövid időre, leutaz­tam egy kis horgászásra az öreggel, meg egy kis tere-ferére a mamikaval. Sorba mutogatta az unokák, mármint Rihi gye­rekednek a képeit. Rihi egy farmerhez ment, fenn Wairarapán. A legkisebb gyerek kiköipött az anyja volt. Akárhányszor lementeni, mindig talátam valami Stan­­iey-féle újítást a földön. Minden évben feltört egy-egy jó dara­— 37 — Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ................................ $14.40 Az ínyencmester Nagy Szakácskönyve.............. 5.50 Paula Néni Szakácskönyve.................................... 4.25 Bizonfy szótár ........................................................... 6.25 Bernolák szótár......... ............................................. 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Tóth: Magyar irodalom történet (600 oldal). . 4.25 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ....................................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Tamás: Délkeleteurópa a diplomáciai törekvések sodrában 1939-44 között (128 oldal) ... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “bank exchange”-!: kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man.

Next

/
Thumbnails
Contents