Kanadai Magyar Ujság, 1966. január-június (42. évfolyam, 2-51. szám)

1966-01-11 / 3. szám

Winnipeg, Man. 1966. jan. 11. VISSZAPILLANTÁS (Folytatás a 3. oldalról.) hangoztatják, hogy a Szovjet­tel' tárgyalni nem lehet, mert úgysem vezet eredményre. iA Szovjet látszólagos jóakarata s egyezkedő szándéka mindig csak átlátszó trükk és a világ politikusainak félrevezetését célozza. A tárgyalásokkal eltöl­tött idő csak a Szovjetnek ked­vez, mert ezalatt alkalmat ta­lál a nyugati hadititkok kiifür­­készéséhez. Propagandájával, kétszínű ideológiájával pedig állandóan mérgezi és lázitja az emberiséget, ahol csak lehet. Értsék meg végre illetéke­sek, hogy a Szovjet által nyert minden óra, minden nap rab­szolgákat farag a bolsevizmus számára. A lelketmérgező gyöt rődés és a fizikai rettegés las1- san a legerősebb egyéniségeket is megtöri, kétségbe ejti, vagy elpusztítja. Vegyék tudomásul végre mindazok, akiket illet, hogy a vasfüggöny mögötti népeket nem la terror, vagy a brilliáns moszkovita szervező készség tartja vasmarkában, hanem a szabadság utáni vágy, a Nyu­gattól várt segítség, remény és csalódás sorozatai szédítik vö­rös hóhéraik lábai elé s az em­bereket az idő, az élethez való ösztönös ragaszkodás gyúrja beie a Szovjet rabszolgaság jár mába. A Kreml titkolt megállapítá­sa szerint, Európa már bolse­vista érdekterület s a fejlődő bolsevizmus élettere. Nyilván­valónak kell lenni tehát min­denki számára, hogy a bolse­vizmus nem középeurópai probléma, hanem világproblé­ma. — Mindenki problémája. Eigy szovjet igából felszaba­dult rabszolga. Frank Bora. -— Minden jog fenntartva. — Protected by the Copyright Of­fice of Canada. — MEGHÍVÓ Az újjászervezett s uj veze­tőséget választott Winnipegi Sportkör, január 9.-én, vasár­nap este 7 órai kezdettel tart­ja első taggyűlését. A vezetőfség szeretettel hiv­­ja és várja a sport bármely ágát kedvelő, vagy űző honfitársa­kat a gyűlésre, barátaikkal e­­gyetemben. A taggyűlés helye: Szent Ist­ván Hall, 134 1|2 Higgins Ave. (Winnipeg.) — A TERVGAZDÁLKODÁS MEGJAVÍTÁSA NŐI MUNKAERŐT KERESÜNK NINCS IMEGELÉGEDVE JELENLEGI MUNKÁJÁVAL? Ml GARANTÁLHATUNK EGÉSZ ÉVI ALKALMAZÁST. Több üresedés van GYAKORLOTT VARRÓGÉP KEZELŐKNEK Ajánlhatunk önnek: Legmagasabb fizetést. Modern belvárosi üzem közel az összes busz megállókhoz. Kellemes munka-körülmények. Jelentkezzen: RICE SPORTSWEAR LTD. 168 IMarket Ave. East — Winnipeg Manitoba Közel ;a városházához. (Folytatás a 3. oldalról.) A termékeket árunak kell tekinteni. “Komolyan kell venni és kö­vetkezetesen meg kell va.ósita­­ni az önálló gazdasági elszá­molás elveit. A vállalatok tény­leg árukként értékesítsék és vásárolják meg az általuk ter­melt, ill. a termelésükhöz szük­séges* termékeket, hogy bevé­teleikből fedezzék kiadásaikat, sőt normális gazdálkodás ese­tén, nyereségre tegyenek szert hogy a vállalatok vezetői s töb­bi dolgozója anyagilag komo­lyan érdekeltek legyenek a vál­lalati jövedelem, ezen belül a nyereség növelésében. Ez eset­ben a vállalat a piac társadalmi kontrollja alá kerül, éis ez a kontroll, ha központilag biz­tosítjuk a kínálat némi túlsú­lyát a kereslet fölött, kemé­nyebb, mint a kötelező tervuta­sításoké. Engedni kell tehát, hogy a piaci mechanizmus tényleg hasson a vállalatokra. Ez a piac azonban nem lehet valamiféle multszázadi szaibad­­versenyes piac, hanem a szo­cialista állam által meghatáro­zott keretek közt működő, az állam által gondosán sziaJbályo­­zott piacnak kell lennie, amely a népgazdasági tervben meg­határozott fő fejlesztési célki­tűzések és fő arányok megva­lósulását segíti elő.” Anyagi érdekeltség. “A nyereségnek a vállalati fő, nem kizárólagos mércéje­ként való szerepeltetése egyál­talán nem jelenti azt, mintha a szocialista termelés céljául a nyereséget kívánnánk tenni. A szocialista termelés célja csak a társadalmi szükségletek mi­nél jobb kielégítése lebet, de szükséges olyan körülménye­ket teremteni, amelyek között a szocialista vállalatoknak a nagyobb nyereségre való törefc vése, ez a vállalati, igen jó esz­közévé válik a társadalmi cél elérésének, a szükségletek mi­nél jobb kielégitésének. Anya­gilag komolyan érdekeltté kell tenni a vállalatok vezetőit és többi dolgozóját a vállalat jö­vedelmének és ezen belül nye­reségének a növelésében. — Olyan rendszert kell kialakíta­ni, hogyha a vállalat nagyobb nyereséget ér el, akikor növe­kedhessenek esősorban a vál­lalati vezetők, de bizonyos* mér fékben a többi dolgozó szemé­lyi jövedelme, ezen belül a mun kiások és alkalmazottak bérei is.” A nyereség felhasználása. “A vállalat, úgy mint most. továbbra is befizeti az állami költségvetésbe az illetmény­­adót és az eszköz-lekötési já­rulékot; a nyereség egy hosz­­szalbb időre előre meghatáro­zott részét az állam szintén el­vonja a többi a vállalatnál ma­rad. A visszamaradó nyereség­ből a vállalatnak először is a tartalék-alapját kell feltöltenie, az előirt mértékben, hogy szűk ség esetén fedezetet nyújtson a válalati kockázat folytán e­­setleg előálló veszteségre. Ez­után a nyereséget meg kell osztani részesedési alapra és vállalat-fejlesztési alapra. A részesedési alapból jutalmaikat, prémiumokat, nyereségrésze­sedést fizetnek ki, szociális, ■kulturális és sport intézménye­iket tartanak fenn a vállala­tok.” A munkabérek szabályozása. ‘ ‘Központilag szabályozni, korlátozni kell a bérek növeke­dését is, hiszen a túlzott bér­növekedés csökkentené a vál­lalati nyereséget, a társadalom tiszta jövedelmét, s ezáltal le­lassítaná a népgazdaság fejlő­dését, sőt inflációt okozna. A- nélkül, hogy a szaibályazás konkrét megoldása már kiala­kult volna, a különböző javas­latok abba az irányba mutat­nak, hogy a bérek növekedése bizonyos mértékben függjön a nyereség alakulásától.” A reform éve: 1968. Befejezésül dr. Nagy Tamás egyetemi tanár azt mondotta, hogy — mivel egy “ilyen nagy­arányú reform megvalósitás'a csak gondos előkészítés után és csák bizonyos fokozatos­sággal történhet” — az uj gaz­daságirányítási rendszer “alap­jában véve majd 1968-ban lép életbe, amikor megvalósul az uj ipari termelési árrendszer, a vállalatok és a dolgozók uj anyagi érdekeltségi rendsze­re” . .. Hogyan készül az újság! VASS FERENC B.A. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 Hetvenöt év előtt, 1890. szep­tember 16.-án kapott Ottmar Mergenthaler szabadalmat a világ első önműködő szedőgé­pére. Ez a találmány forradal­masította a nyomdászatot, meggyorsította az újságok és a könyvek előállítását. Az év­forduló alkalmából ismertet­jük Mergenthaler találinányá­­nak lényegét és> vázlatos képet adunk olvasóinknak, hogyan készült a nyomdában az a lap­példány, amelyet kezében tart. A világszerte megjelenő nyolcezer napilap 400 millió példányban jut el több, mint egymilliárd olvasóhoz. Ki gon­dol arra, hogy mennyi idő szükséges valamelyik lap szö­vegének és tíimeinek kiszedésé­re? Vizsgáljunk meg ebből a szempontból egy 12 oldalas új­ságot. Ha még ma is kéziszedéssel készülnének az újságok, akkor a tizenkét oldal kiszedéséhez (a címeket és a hirdetéseket nem számítva) 16 nyomdász 7 órai munkájára lenne szük­ség. Hiszen ennél a szedésmód­nál kézzel kell betüt-íbetü mel­lé rakni, hogy kialakuljanak a sorok. Kézdszedéssel az órán­kénti átlag 2000 betű. Mia, a i hagyományos szedőgépeken ó­­ránként 6000-7000 betűt szá­mítva, öt szedő hétórai munká­jával készülhet el a 12 oldal terjedelmű lap szövegrésze. * * * Gutenberg 1439-ben találta fel a mozgatható betűkkel tör­ténő nyomtatást. Maga tervez­te, metszette és öntötte a betű­ket. Sokszáz éven át nem vál­tozott a szedés módja. Körülbelül 1820 táján kezd­tek foglalkozni a Ikéziszedés gépesitésének gondolatával. Az első kísérletezők között talál­juk William Church angol mér­nököt, aki a világ első szedő­­gépét alkotta: az egyes ólom­betűik a tárból csatornákon csúsztak egymás mellé s a so­rokat kézzel állították össze, majd a betűket visszaosztották a tárba. A gép kiszolgálásához három emberre volt szükség. 1834-ben a bajai születésű Kliegl József nyomdai szedőgé­pet készített és azt 1840-ben, Pozsonyban be is mutatta, de találmányának sorsa a feledés, a feltalálóé pedig a nyomor lett. Galli Merrit 1873-lban jelen­tősen előrelépett: a betűk he­lyet matricákat, azaz betűik ön­tésére használható lemezeket alkalmazott, ezeket öntőgéppel öntötte ki. k * * A számtalan 'kísérletező kö­zül Ottmar Mergenthaler, az Amerikába vándorolt német ó­rásmester fáradozását kísérte tejes siker. Mint technikus, szabadalmi modeleket készített s igy ismerkedett meg a nyom­dászattal. 188'5-ben már olyan gépet szerkesztett, mely min­den műveletet maga végzett. Találmányának lényege az, hogy gépe matricasort állított össze és arról ólom betűsort öntött. Gépe Linotype néven vonult be a nyomdászat törté­netébe. Világszerte ma is Mergentha­ler találmányának tökéletesí­tett típusait használják. * * * A Linotype szedőgépnél a gépszedő irógépszerü billentyű­zet előtt ül. Előtte a kézirat, a­­melyre a szerkesztő ráírta a hasábszélességet, a betű típu­sát, aláhúzásokkal jelölte, mit kíván félkövér (betűből szedni. A gépen 90 billentyű segítségé­vel az ábécé betűit, az írásjele­ket, továbbá a számokat lehet kiszedni. A gépszedő könnyedén érinti a billentyűzet A gombját. Ez­által kiváltja a gép felső részién levő betütárból az A matricát. A rézmatrica a betütárból egy csatornán át örökmozgó szij­­szalagra esik. A szalag eljuttat­ja az A matricát a gép balol­dalán levő gyűjtőibe. Miután uj szó kezdődik, a szedő a szóköz­nek megfelelő éket hívja le. Most az M, majd a többi betű­nek megfelelő billentyűt nyom­ja le. A rézmatricák, ékek egy­más után sorakoznak a gyűjtő­ben. A szedő egy kar feleme­lésével elküldi a két keskeny nyelv közé fogott matricasort. a Linotype elevátorszerkezet utján az öntőrészhez. Itt törté­nik az öntés és az egy darab­ban levő kész betűsort szerke­zet löki ki a szedőgép elején le­vő hajóra. A matricák a sor öntése u­­tán önműködően visszajutnak a matricatárba s újra indul a matricák örök körforgása. Egy Linotype gépen óránként 6-7 ezer betűt lehet szedni, mint­egy 200 sort. * * * A szövegszedésről eddig el­mondottak a hagyományos Li­notype szedőgépre vonatkoz­nak. Mergenthaler találmányát azonban továbbfejlesztették s igy született meg a Teletype­­setter: a mindenttudó szedő­­,g|ép. A szedő már nem szedő­­gép előtt üi, hanem a perforá­­tornak nevezett, irógépszerü készülék előtt. Az egyes betű­ket, jeleket, számokat ő is le­üti, de ezzel nem matricákat hiv le a tárból, hanem a pa­pírszalagra jeleket lyukaszt. iA lyukasztott papírszalagot befű­zik a szedőautoimatába. A pa­pírszalag jelzéseit a szedőauto­mata viszi át a szedőgépre, a­­mely pontosan teljesíti a vezér­lés utasításait. Az önműködő gyorsiszedőlgép 20-25 ezer be­tűt szed óránként. A Teletypesetter adta azt az ötletet, hogy már a szerkesztő­ségben készüljön el a szedést vezérlő lyukasszalag. Már több lapnál az újságírók, vagy a gépírók különleges elektroni­kus Írógépen készítik a kézira­tot, amely egyidejűleg kilyu­kasztja a papírszalagot. A nyomda tehát nem kéziratot, hanem olyan papírszalagot kap a szerkesztőségtől, amelyen a ■szövegen kívül minden szedési utasítás is szerepel. A Teletypesetter távközlésre is‘ alkalmas. A New York He­rald Tribune párisi kiadásának amerikai híranyagát a newyor­­ki perforálással egyidejűleg rögzítik lyukszalagra a'párizsi nyomdában is. * * * A fenti — akár hagyomá­nyos, akár Teletypesetter — eljáráshoz egyaránt ólmot használnak a betűsorok készi­­téséhez. Régi vágy az ólom nélküli nyomda. Ennek egyik eszköze a fényszedőgép. Már a múlt század végén terveztek olyan fotoelektromos készülé­ket, amelyen a betűtípusokat egy forgó dobon helyezték el és azt fényképezték, illetőleg rögzítették filmre. A magyar Uher Ödön 19i20-ban szabadal­maztatta az Uhertype nevű — belül üveghengeres: — fénysze­dőgépet. Az üveghengerre vés­ték a betűket. A billentyűk le­ütésekor úgy fordult a henger, hogy a kívánt betű a filmsza­­lagra vetítődött. A g|ép tehát filmre fotografálta a szöveget. A fényszedést azóta tökéle­tesítették. A fényszedés lénye­ge az, hogy a fényszedőgépen a kívánt betűt megvilágítják s en nék képét lencserendszer vetíti a lencse mögött haladó fiimsza iagra. A modern fényképező­gép annyiban különbözik az ólommal működő szedőgéptől, hogy rézmatrica helyett fiim­­negatíwal dolgozik. Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! AZ ELÁRVULT PORTA K . O’BRIEN bot a parlagból. Nem sajnálta a költséget rá. Szavamra, egy frankó farmot csinált belőle. Tudtam én mindig, hölgy egyszer még párját ritkító farm lesz abból. Az öreg már jól benne volt a hetvenesben, de nem vénült az semmit. — Mért nem hoztad el a gyereket? — kérdezte, amikor legutóbb ott jártam. — Vettem neki egy szép kistányért, meg egy aluminium poharat. — Az anyja úgy véli, hogy egy kicsit mlég túl fiatal ilyen kényelmetlen útra. Majd elhozom, ha mégegyszer jövök — mondtam. Esküszöm, meg is tettem volna, mégha Gladyst a guta megüti is. Almikor búcsúztam tőle, kihalászott egy pár fillért a zsebéiből. — Nesze, vegyél neki valamit rajta. Valami csörjgőtí vagy affélét. — Van azoknak játék, több a soknál. Csak teigye el azt a pénzt, hisz nem nagyon mgdalózhat maga se — mondtam. Utána nagyon megbántam, mert olyan szomorúan nézett utá­nam, amikor kihajtottam a kapun. Mindez alig egy esztendeje történt. S most itt állok, át-, meg átgondolva az egészet, s próbálóik megbékélni a távirat szövegével éis azzal a (szomorú tudattal, hogy mostmár soha többé nem látom az öregemet. Nevét gyorsan elnyeli majd a feledékeny,síéig röge oda­lenn. Earady mamika és (a többi öreg is Iklimul lassan. A kö­vetkező generációnak pedig kevés speciális oka lesz az öreg Paddy Macarthy-ra való emlékezésre. Mostmár a telket se fogják Macarthy portájának nevezni, mert ő már nem lesz ott többé. Az öreg házat lebontják, a kertet felszántják, ahol ő hajdan buja bolkru gerániumot és téli zöldséget termelt. Amire mindig; olyan büszke volt. Napfény és vihar -száguld majd az öbölben, a déli óceán dagálya is ott fog tarajozni évről-évre. Kóválygó sirályok ‘csapkodnak majd a viharos reggeleken és csöndes estéken, kegyetlen sikoltással és horgas szemekkel lesvén a hullámok ‘feltorlaszolta söpredéket az agyagpatkákon. * k * De ebben a pillanatban nem is a sirályok hangját hallom én, hanem a feleségemét. A feleségem hivó hangját a háziból. Mindjárt itt lesz mellettem és zsörtölődni fog. Gladys — 38 — elvárja, hogy pernyi pontosságira asztalnál legyek uzsonnakor. Azonnal itt lesz, jpatáliát csap, én meg megmutatom neki a a sürgönyt. Aztán elmesélem, hogy az öreg csónakja felborult a vihariban, s a tetemét még ma sem találták meg. — Hát nem borzasztó! — összecsapja majd a kezét. — Micsoda rémes dolog — mondja majd. — Most ez azt jelenti, hogy megint ki kell venned egy-két szabad napot. Még akkor is, ha a tetemet nem találták meg. Aztán behív teára, mielőtt teljesen kihűl. Mert Gladys csak ezzel törődik. m '’is? Ajándéknak alkalmas könyvek: Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 ga ” ” A nő a pokolban is ur ........... $3.90 || KAPHATÓK KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL É ~ " Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4- kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 1411., 404 NeussjRh., West Germany címen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma iHinni Nehéz ...” — Ára 50 cent. jp§- 39 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizbatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.— . U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 9 % melléklendő. M EGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ..................................... $ ......... Képes Nagy Naptárunk (1.25) ...................... $........... Sajtó Alap ............................................................ $........... Összesen $........... Név: ........................................................................................... Város és tartomány: ............................................................ Cito (Uitoa, ház-szám, vagy Box): ................................. Címváltozásnál Írja meg a régi elmét Is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50. 4 APRÓHIRDETÉSE Egy számban közlés ára $1.25, három számban $3.00 SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ Jeligés levelet Árban KICSI kiadó továbbit j Eredményben NAGY Halló! Bajok ... ÍJ A kimerült szédül álmatlan bágyadt fáradt ideges türelmetlen sápadt II Ä a fenti bántalmak egyike is jelen van, cselekedjen, mint számtalan ezer más. — használja a H “SATURNIN” ideg és szervezet erősitő szert. Majdnem mindennapi dolog levelet kapni, amely I IM úgy kezdődik, hogy “Mintha Kicseréltek volna engem, — oly jót tett a SATURNIN”. üvegje $2.00. Legajánlatosabb egy teljes készlettel rendelni, amely öt üveg, az ára $8.00. Részletes utasítást kap rendelésével. RENDELJE MEG MOST! VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824 BUCKEYE ROAD CEVELAND 20, OHIO

Next

/
Thumbnails
Contents