Kanadai Magyar Ujság, 1966. január-június (42. évfolyam, 2-51. szám)

1966-06-28 / 51. szám

The Globe ond Moil Toronto KANADAI ASSZONYOK KÖZTISZTVISELŐI ÁLLÁSBAN. A “The Civil Service Commission”, amelynek köztisztviselők al­kalmazása a dolga, három igazgatóval dolgozik. Egyik közülük Ruth Addison. Állása a helyettes miniszteri méltóságnak felel meg. ö az első kanadai asszony, aki ilyen magasra vitte. Elé­gedett a közszolgálatban dolgozó asszonyok növekvő számával, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy még mindig kevés az női munkaerő. (A Ikb. 165 ezer kanadai köztisztviselői tábor 28%-a nő. /A férfiaknak 45, — a nőknek azonban csak 10%-a keres évi 5000 dollárnál többet. Voll-e valaha is Nagymagyarország! Tbo Globe and Mail Toronto IRENE BAIRD az egyetlen asszony, ki egy federális tárca infor­mációs osztálya élén áll. Szereti hivatását. Amint mondja: ma már a közigazgatás olyan bonyolult, hogy távolról sem lehet unalmas emberek unalmas munkakörének nevezni. .Gondolni kell arra is, hogy a kormányok váltják egymást, a köztisztvi­selők azonban helyükön maradnak. Talán egyik emigrációnak sincs olyan, no.ui.lmas, fejlett és magas színvonalú sajtója és szakirodalma, mint a magyar­nak, ha, anyagiak hiányában, annak külső formája és techni­kai kivitelezése szegényes is. Pedig ezt a sajtót és szakiro­dalmat immár 20 éve zömmel műkedvelő írók és nem céhbe­li szakemberek töltik meg tar­talommal. Sajnos, az emigráns adott­ságok folytán a nélkülözhetet­len, egészséges kritika hiányá­ban, ebben a dúsan termő, szel­lemi te le vényben számos, nem­kívánatos vadhajtás, dudva burjánzott el, amiket sürgősen ki kell gyomálnunk, ha nem a­­karjuk, hogy a konkoly megöl­je a tiszta búzát. A sok között ilyen vadhajtás az utóbbi időben jóhiszemű, tu­datlanságból és lelkesedésből mindgyakrabban használt Nagymagyarország megjelölés is. Hja feltesszük a kérdést: Volt-e valaha is Nagymagyar­­ország? — azt kell válaszol­nunk: Igen, volt — de nem a Kárpátmedencében. A korabeli okmányok és kút­fők szerint Nagymagyarország, helyesebben Magna Hungária alatt a Vol ga-Kánia-Ural felső­­folyásának a vidékét értjük, a­­hol Julián barát 1235-ben meg­találta a honfoglaló magyarok onugor felének Keletien visz­­szamaradt részeit. Másodszori útja alkalmával, 1237-ben, már nem tudott eljutni oda, mert közben a tatárok elpusztították Magna Hungáriát és a megma­radt onugor-magyar töredékek az Ural nyugati lábánáL élő bas károkhoz menekültek, akikbe, az idők folyamán, teljesen fel­szívódtak. Az onugotr-tmagya­­rok eltűnésével előző hazájuk, Magna Hungária, Nagymagyar ország neve is a feledés homá­lyába merült. Honfoglaló őseinket eleinte Nyugaton megjelenési formá­juk, nyelvük és nem utolsó sorban hadviselési módjuik u­­uZii nutioknak, rituanban. szkí­táknak nevezték- Az ungri, unger, ungar, hangar elneve­zés csak később kezdett eltér­je dini, valószánüleg azért, mert a nyugati hadjáratokban főleg az onugor (Nyék, Kéri) tör­zsek vettek részt. Uj hazánkat, legalább is annak nyugati ré­szét pedig, a római korból em­lékezetes nevén Pannóniának nevezték, aminek déli határa a a Száva, nyugati határa az Enns folyó volt, mintahogy a honfoglaláskori gyepűink is ott állták. Szt. Pannónia. Ké­sőbb ez az elnevezés az ország keleti részére is kiterjedt! I. Endre (1046-60) öccse, Béla (a későbbi I. Béla 1060-63) még herceg korában, mint az or­szág keleti részének s igy Er­délynek is teljhatalmú ura, e­­züst pénzének hátlapjára szin­tén azt verette rá: Pannónia. Honfoglaló őseinket ugyanak kor Keleten, a Balkánon, de fő­leg Bizánciban türk-nek, vagy turk-nak, országukat pedlig Turkiának nevezték, mert Bi­zánc már jóval a honfoglalás előtt kapcsolatot tartott a Kau­kázus és Káspi-mediterránum térségéből — a turk népek ős­hazájából — származó dentu­­magyariabéli szabir-magyarok-A BIBLIÁBÓL “Sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szentéit megrontja és védi, hogy meg­változtatja az időket és tör­vényt, és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és félidőig. De ité­­lők ülnek és az ö hatalmát el­veszik, hogy megrontasség és végleg elvesszen. Az ország pe­dig és a hatalom és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentéi népének; az ő országa örökkévaló ország, és minden hatalmasság néki szolgál és engedelmeskedik.” (Dán. 7:215-27.) kai, de a honfoglalás után is főleg ezekkel, a Kárpátmeden­ce középső, dél és keleti ré­szét megszálló szabir törzseikkel tartottak szorosabb (kapcsola­tot és ezek a szabir törzseik ve­zettek hadjáratokat a Balkán­ra, sőt maga Bizánc ellen is (Botond). Számos bizánci kút­fő mellett, ezt bizonyítja a Duikasz Mihály görög császár által Géza hercegnek (a későb­bi I. Géza 1074-77,) adományo­zott arany koronának, a Szent Korona alsó részének Gézát ábrázoló zománcképe is, ami­nek a felírása: “Geobitz pistos kralis Turkia”, vagyis “Géza Turkia törvényes királya”. Csak jóval a törzsi rendszer szétzúzása után, Szt. László (1077-95.) és Kálmán (1095- 1116.) korában kezdjük ma­gunkat a fejedelmi Megyer, vagy Magyar törzs után általá­nosságban magyariáknak, az országot minden valószínűség szerint Magyariának, a nyugati kereszténységgel méghonoso­dott latin nyelven pedig Hun­­garus-nak, az országot Hunga­­ria-nak nevezni. Egyetlen egy okmány, doku­mentum nincs, hogy országun­kat valaha is Magna Hungáriá­inak, vagyis Nagymagyaror­­sízág-nak nevezték volna, pe­dig Szt. László óta a Mohácsi vészig a Magyar Királyság eu­rópai nagyhatalom volt; hoz­zá tartozott Horvát-SzLavonor­­szág, Dalmácia, Bosznia, a Sói, Ozorai, Macsói és Szörényi bán­ságok inkább többször, mint nem Havaselve, Moldva és Bu­kovina, átmenetileg Halics és: Lodoméría, IV. Béla idejében még Stiria, Mátyás idejében pe­dig Ausztria, Morvaország és Szilézia is. De nem is volt rá szükség, hogy “nagy”-nak ne­vezzék, hiszen a Kárpátmeden­cét kitöltő Magyarország egy­magában is erőt, súlyt jelen­tett és tekintélyt parancsolt. A Mohácsi vész után ránk szakadt keserves évszázadok és a 400 éves Habsburg uralom alatt, ha még lett is volna okunk országunkat “nagy”­(Folytatás a 4. oldalon) The Globe ond Moil, Toronto Winnipeg, Man. 1966. jun. 26. 3 Derwinski képviselő és a Szabadság­harcos Szövetség egységes politikai akciót sürget 1966-ban Egységes politikai akció szüíKségességére hívta fel az a­­merikai magyarságot Derwinls­­fci képviselő (R-Iü), az Ameri­can Citizens’ Gommittee to Commemorate the Tenth Anni­versary of the Hungarian Re­volution alelnöke, az JEXízak­­ameriikai Magyar Egyetemisták Szövetsége junius 18-19-én, Chicagóban tartott ikongresz­­szusának táviratában. Derwins­ki képviselő hangsúlyozta, hogy "az amerikai magyarság egy egységes front 'kialakításává! meg tudja és meg fogja változ­tatni a jelenlegi amerikai kül­politikai irányzatot, arneiy ke­reskedelmi szerződésekkel és segély — akciókkal erősíti Ma­gyarország zsarnokait”. A kongresszuson a Magyar Szabadságharcos Szövetség képviseletében Dr. Bartalos Mi­hály, Ilkanics Ferenc és Petrá­­kovics Jenő vettek részt. Dr. Bartalos a vasárnap délután megtartott előadás-sorozat ke­retében elemezte a kellete uró­­pai népek, köztük elsősorban a magyar nép jelenlegi helyzetét. Rámutatott arra a megcáfol­hatatlan tényre, hogy az elnyo­mott népek sorsián sem a desz­­taiinizáció sem az u.n. desza­­telüzáció lényegbevágóan nem változtatott. A kommunizmus csődjének oka, “az orvos diagnózisa” sze­rint a kór gócpontja, az idegen érdekeket kiszolgáló diktatúra, és ennek következménye a be­tegség minden megnyilvánulá­sa. A jelenlegi magyar kommu­nista rendszer csak eredmény­telen, tüneti kezeléssel próbál­ja a szimptomákat enyhíteni, mivel a gyökeres kezelés a rendszer bukását követeli. Dr. Bartalos a továbbiakban rámu­tatott arra, hogy a kommuniz­mus kórjának .mielőbbi felszá­molása érdekében “tudatosíta­ni kell az itt élő magyar szár­mazású állampolgárokkal, hogy szavazójoguk megfontolt és egységes gyakorlása révén megválasztott államférfiák az Egyesült Államok külpolitiká­ját a magyar nép számára ked­vezően befolyásolhatják. A Bartalos dr. által idézett a­­datok szerint az Egyesült Ál­lamokban élő 702,000 első ge­nerációs magyar, 11 amerikai kulcs-államban, döntően be­folyásolhatja a választások ki­menetelét. Dr. Bartalos tovább biztosította az egyetemistákat a Magyar Szabadságharcos Szövetség legmesszebbmenő támogatásáról, majd beszéde végen felhívta, a hallgatóság figyelmét arra, hogy csak kö­zös, körültekintő es állhatatos munkával tudunk eleget tenni a kossuthi parancsnak, mery szerint Bizólanunk kell a néma­ságra kárhoztatott, és csele­kedni a bilincsbevert nemzet jcLV&Xcl. Alant Derwinski képviselő táviratának magyar nyelvű szövege: DERWINSKI KÉPVISELŐNEK (R-ILL) AZ ESZAKAMERIKÁI MAGYAR EGYETEMISTÁK SZÖVETSÉGE KONGRESSZU­SÁHOZ KÜLDÖTT TÁVIRATA. 1966 június 19. Szívből jövő jókívánságai­mat küldöm az Bszákamerikai Magyar Egyetemisták Szövet­sége Chicagóban ülésező kong­resszusának. Sajnálatomra, más irányú elfoglaltságom megakadályoz abban, hogy önökkel lehessek. A Magyar Szabadságharc ti­zedik évfordulójának évében, fontos az, hogy az önök szö­vetsége az östsizes magyar szer­vezettel együtt, a Magyar Sza­badságharcos Szövetséggel kar­öltve ezt az évfordulót Ameri­­kaszerte jelentőssé tegye. Az október 22.-én, Washingtonban megrendezésre kerülő vacsorán (Salute to Freedom) az önök személyei* részvétele elenged­hetetlenül szükséges. Erős meg győződésem az, hogy az ameri­kai magyarság egy egységes front kialakításával meg tudja és meg fogja változtatni a je­lenlegi amerikai külpolitikai i­­rányzatot, amely kereskedelmi szerződésekkel és segély-ak­ciókkal erősiti Magyarország zsarnokait. Meggyőződésem, hogy a ma­gyar egyetemi hallgatók, akik oly bátran harcoltak 1956-ban, példát fognak mutatni minden amerikai magyarnak abban, hogy együttműködnek azokkal, akik készek a keleteurópai né­pek rabszolgaságának véget vetni. Edward J. Derwinski M.C­Magyarországi imagyar DR.RACSMÁNYBÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitoba! gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj cime: Szobaszám 1015 191 Lombard Ave., a [Portage és Main st. sarkán. Telefon: 947-1513. Magyarul levelezünk! VIDÁM ÍRÁSOK MIKSZÁTH KÁLMÁN MICHELLE LAPERRIERE, a külügyminisztérium tisztviselője. Megtanulta az információs, protokoll és a kultusz osztállyal járó tudnivalókat is. , Eredetileg tanárnő volt. Később az UNESCO-nái, majd a B & B bizottságnál dolgozott. Azután megint elhallgatták. Nem volt az nyomasztó, kínos csend, hanem valami végtelen kellemetes elringatása a léleknek. És ebben a perében sajátos állati vészsikoltás, tromJbi­­taszerü hang hallatszott. — Mi volt ez? — kérdé Jókai Mór. — A tyukók, pápi, a tyúkok! — mondta Róza. — így tesznek, ha izgatottak. Majd ijedten mutatott a Frakádi kertje felé. — Ott, ott! Most röpült át a kerítésen kettő, az egyik pedig, a har­madik, ott vergődött, vonaglott a sváb asszony kertjében, 'kékeaszürtoe szárnyai, melyekkel halódva csapkodta a rögöket, különböző színeket játszották, megmártva a napsugarak ol­vasztott aranyában. — Ej, no! Mi történik ott? — kérdé Jókai felugorva. Egy kis sváb fliu magyarázta meg a kerítés mellől, hogy Frakádi egy fagallyat hagyitott az ott kaparászó tyúkok közé, és az egyiket leütötte. — Ne beszélj olyan hangosan, fiúcska — figyelmeztette Jókai szelíden, itt van inkább egy hatos, de pszt, lassabban beszélj! A fiú aztán hálából elmesélte eleitől fogva, hogy Frakádi •künn/ volt a kertben, és mérget oltott az almáiba egy tü he­gyével. ' — Mit csinált, te nebuló? — Beoltotta méreggel, minden évben ezt szokta csele­kedni, mikor már nagyobbak, igy aztán nem lopja el senki, mert azt hiszik a svábhegyiek, hogy aki a Frakádi almáját megenné, meghalna. — Bolomdit az benneteket, te szamár. (A szamár szóért, hogy ne haragudjék, megint adott a fiúnak egy hatost.) — Hát amint ott szurkálná az almáit, jöttek a tyúkok, s ő hamar felkapott egy vastag gallyat, és leütötte az egyiket, azzal, úgy látszik, maga is megijedt az elkövetett gonosztettől ... hopp, ni, ott szalad a holt tyúkkal a házikóba. Ezt az utóbbi menekülést, bűnjel- és hullaeltávolitást már Jófcaiék is látták az udvarról, és összenéztek meglehetős ag­godalommal. 64 — Szóval, a tyúkjait nagyon szerette Jókai né, de lehe­tetlen is volt nem szeretni. Csak az Isten óvná meg őket gö­rénytől, rókától, héjától és rossz szomszédoktól! Héja, róka iszsn nincs' a Svábhegyen, a közvetlen szom­szédok is jobbról balra derék emberek. Az egyik szomszéd pláne Fenyves Adolf, a derék országgyűlési gyorsíró, nagy tisz­telője Jókainak, aki a Jólkainé tyúkjait oly becsületben tartja, mint akár a Mária madarát, a fecskét, vagy a magyarok ma­darát, a. Turult, dehogy bántaná a gyöngytyukokat egy világ­ért, hanem a harmadik szomszéd, “Frakádi” már veszedelmes portéka. Frakádi voltaképpen “Frau Kati”, csak összevonva mondják a bennszülött svábok Frakádinak, de még ez a neve is kifogásolható: csak talmi frau, bagóhiten lévén megesküdive Wastl János obsitos katonával, aki világi foglalatosságra nap­pali jegyszedő a Lánchidináá. A házasság csak arra az időre szól — igy lelménckednek a közeli Sauer jegyszedőbe,n —, míg Wastl uram át nem kérezkedik éjjeli jegyszedőuek. Frau Kati egy kis telket /és szőlőt örökölt szüleitől, s egy két szobás, zsindelye® házikót, melynek első szobáját kiadta nyaralóknak. Csinos, javakorbeli nőszemély volt, duzzadt, él­veteg ajkaival, bolgár szemeivel, vérbéliü baracknak színeiben játszó kövér arcával, nyúlánk, hajlékony termetével, amit a Gondviselés egy sváb asszonya pofával véghez vihet, azt itt vég­hez vitte, úgyhogy iFrau Katit, ellentétben a vele szemben lakó, “angyalcsináló” Müllemévei, ahol minden héten/ volt kis koporsó az udvaron, a vén diófák 'alatt, “ördögűsináló”-fnak nevezték. Az ördögtísinálás pedig sokkal fcellemetesebb mulatság, mint az angyalcsinálás. Az ördögosinálás alatt értetődik, hogy magába bolonditja a Svábhegy becsületes férjeit, akik elhagy­jak a feleségüket, iháznépüfcet, elhanyagolják onelslterséglülket, csapodárokká, korhelyeikké züllenek, szóval, ördögökké lesz­nek. Ha őlk nem lesznek azzá, azzá lesznek a féltékeny felesé­geik. Frdkáditól az egész Svábhegy félt, kivált a nőnemű rész. Mert azt mondják, mivel az anyja is hires kuruzsló bába volt, sőt (boszorkány, aJki ipeimetén nyargalászott a Gellérthegyen (láttáik is ott a Hübl-testvérek, amikor még kisfiúk voltak), ráhagyta mesterségét leányára, s az különböző zsírokat, megron­tásokat ési bájitaiofcat tud főzni varangyosbékákból és füvekből. — 61 — KELEN TRAVEL ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapítva 1925-ben IKKA UTAZÁS TUZEX Kanadai főképviselete Hajó- és repülő- Csomagok Propánbután gáztüz­­árt^yam!^08 Szlovákiába, helyek kaphatok. Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548 Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ................................ $14.40 Paula Néni Szakácskönyve.................................... 4.25 Bernolák szótár .......................................................... 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 " ” A nő a pokolban is ur ............ $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ...................................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “bank exchange”-! kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4.- kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 1|lll., 404 Neuss|Rh., West Germany címen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma Hinni Nehéz ...” — Ára 50 cent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents