Kanadai Magyar Ujság, 1966. január-június (42. évfolyam, 2-51. szám)

1966-06-28 / 51. szám

4 Winnipeg, Man. 1966. jun. 28. Volt-e valaha is Nagymagyarország! Beszélgetés egy "idős" szabadkai tanárral (Folytatás a 3. oldalról.) naik nevezni, a Habsburgok nem engedték volna. A Millé­­nium idején, ha rövid időre is, újra a régi fényéiben ragyogott az ország, de az álromantikus túlzások és szertelenségek kö­zepette sem jutott senkinek az eszébe, hogy hazánkat Nagy­­magyarországinak nevezze. Még a trianoni, orszageson­­ki-tó tragédiában is1 a fájdalmon felülkerekedett józan ész meg­óvott minket minden szertelen túlzástól íSi a valóságnak meg­felelően a megmaradt ország­csonkot következetesen “Cson­ka-”, vagy “Trianoni”, az e­­gész Kárpátmedencét kitöltő régit pedig “ezeréves, történel­mi” országnak neveztük. Hogy ez a minden tárgyi és történelmi alapot nélkülöző fel­lengzős túlzás: Nagymagyaror­szág hol, mikor és hogyan ke­letkezett, eddig még nem tud­tam a nyomára ákadni. De ta­lán nem is fontos. Mert, ha történetesen, pilla­natnyilag valamilyen formában hasznosnak is bizonyulna Nagymagyarország hangozta­tása, még akikor is azt kell mondanom, hogy helytelen és végső kihatásaiban még káros is. Sajnos, tapasztalatiból tu­dom, hogy egyre szaporodó el­lenségeinknek az ilyenféle szól­­lamok emlegetésével csak u­­jabb tápot adunk, hogy feudá­lisnak, imperialistának, idege­neket elnyomó, túlzó naciona­listának, javíthatatlan álmodo­zónak gyalázzanak el a világ színe előtt. S ebben az esetben nem is egészen alap nélkül. De nincs is, nekünk arra szükségünk, hogy a hirtelen felnőtt népeik módjára (hősi múltat gyártsunk és soka nem létezett légvárakat építgessünk magunknak, mert talán a világ egyik népe sem rendelkezik olyan ősi kultúrát termő, tör­ténelmet formáló, dicső múlt­tal, mint éppen mi. Ha közel félévszázados tíson­­kaságunkban és eltiiprottsá­­gunkban is fel tudtuk vennii a versenyt a világ sokmilliós né­peivel is, akkor a Kárpátme­­dencét újra kitöltő, egykor oly “hires, kis” Magyarország és 14-5 milliónyi kiclsinys-égünk minden “nagy, óriási, hatal­mas” jelző nélkül is a szó va­lódi értelmében újra nagy lesz, ha közös szent akarattal összefogunk és egyet teszünk... Ezért itt, a szabad földön, a­­hol minden megkötöttség nél­kül szolgálhatjuk népünk ü­­gyét, ne a soha nem létezett Nagymagyarországról ábrán­dozzunk, hanem csak a Kár­pátok övezte Magyarországért és kiirtásra ítélt népünkért dol­gozzunk minden erőnkkel. Győzzük meg a világot arról, hogy szomszédaink gyalázkodó propogandája ellenére, nekünk nem kel a másé, de a magyar vérrel, verejtékkel, tudással megszerzett és ezer éven ke­resztül megtartott Kárpátme­dence egyetlen barázdájáról sem mondunk le és ősi tulaj­don, és történelmi jogunknál fogva, annak minden egyesi el­rablóit rögét visszaköveteljük. Csikménasági. MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁS, HOZZÁTARTOZÓK LÁTOGATÓBA, vagy VÉGLEG VALÓ KIHOZATALA. Jegyek részletfizetésre, hivatalos árban. CSOMAGKÜLDÉS: Magyarországra (IKKA), Cseh­szlovákiába, Jugoszláviába. Fordítások, magyar válóperek, örökösödési ügyek. Dijtalan, szakszerű ievélbeli tanácsadás. COLUMBUS TRAVEL Toronto 2B, Ont. SZABADKA, — Könyvének cime: “Hogyan' élhet az ember 200 évig jó egészségben?” Al­cím: “Győzelem a betegség ési a halál felett.” László Dezső, rég nyugalom­ba vonult szabadkai gimnáziu­mi tanár, 10(2 éves. Örömmel fogadja ritka vendégét, a pesti riportert. Hogyisne, hiszen ő már oly régen nem örvendett látogatónak. — Legényember vagyok — mondja, — 80 éves korom óta senkisem nyitja rám az ajtót. Se barát, se ismerős. Elhaltak. Elmentek. Egy kis szoba a lakása. A sarokban tűzhely, most is pis­lákol benne a láng. Fazekak és lábasok sorákoznak a szélén. Kifeszitett kötélen száradó fe­hérnemű. Heverő, pokróccal le­takarva. Az asztalon könyvek füzetek. Huszonkét éve él teljes ma­gányosságban, könyveivel, he­gedűivel. Egész sor mesterihe­­gedüje van, köztük egy Guar­­nérius, egy Bergonzi és egy Amati. Füstös, öreg fa, mállik a vonóm a ló’szőr, fényes a nyáka, hátára homályos patinát ra­kott az idő. Ez a szoba itt a múlt század. A tűzhely is, az asztal is, a ki­vágás a képeslapból, még a fa­lon ketyegő nagy óra is. Az is 118 éves, akkor küldte egy bé­csi órás. — Nagyapám kapta lakodal­mi ajándékul Schreier Géza bé­csi órástól, 1848. február 20-án. Azóta hűségesen jár, figyelmez­teti az embert a kötelességeire. Sosem kellett igazítani ... Ez az óra akkor járt, amikor a Márciusi Ifjak kikiáltották, bogy eljött a felszabadulás órá­ja. Ketyegett, mikor Turulban meghalt az ősszámüzött. Átvé­szelt szabadságharcot, balkáni háborút, két világháborút, o­­rosz világot. László Dezső 1964-ben szü­letet. Ötvenéves volt, amikor kitört az első világháború. Bu­dapesten letartóztatták, mert tüntetett ellene. Puha, nesztelen léptekikel megy az asztalhoz, kihúzza kis fiókját, kivesz belőle egy elsár­gult lapot. Gyorsirási jegyzet. — Mielőtt nagyapáin meg­halt, megkért, írjam le élete legnagyobb élményét, marad­jon meg az utókornak. Ez az! — mutatja. — Mi volt nagyapjának a legnagyobb élménye? — Az, hogy látta Kossuth Lajost. Ezt írtam le. Engedje meg, hogy felolvassak belőle néhány sort: ... “akkor még kisgyermek voltam, de jól em­lékszem mindenre. A reggeli órákban érkezett Kossuth Sza­badkára, barátaival együtt be­járta a várost, megtekintette annak nevezetességeit és Pa­­lics fürdőre is ellátogatott. Es­te hat órára gyülekeztek a ven­dégek a mi házunk udvarán felállított sátorba, ahol vacso­rát adtak a vendég tiszteletére. A főhelyen ült Kossuth, mellet­te Iványi István képviselő és sorban; a magyar és bunyevác előkelőségek: Parosetits Károly főjegyző, Püiöp Dezső mérnök, Sztatistis János törvényszéki bí­ró, Kozma József lapszerkesz­tő, Ferenczi Zoltán gimnáziumi tanár, Damjanich Frigyes ka­tonatiszt és még sokan má­sok ...” — Tessék, magának adom. Vigye el, őrizze meg, Kossuth­­emlék. Én nem tudom már ki­re hagyni, ha esetleg ... * * * Sok érdekes olvasnivaló van a könyvében, amely 200 éves kort igér. Itt egy részlet: “Tizenkilenc éves ifjú vol­tam, amikor a város ösztöndí­jával külföldre utaztam. Akikor adtak hirt az újságok a nagy eseményről, hogy Edison Euró­pába érkezik. A hajóállomáson én is vártam, s megkérdeztem tőle: Mondja, Mister Edison, hogyan lehetséges az, hogy ön 92 éves korában ilyen világra­szóló találmánnyal tudta meg­lepni az emberiséget? Erre Edison azt válaszolta: Kedves barátom, a tudást, a szabadsá­got, az életet csak az érdemli meg, aki mindennap meghar­col érte. Aki önmagát mérsék­­letes szolid életmóddal léküz­­di. Én nem dohányzom, húst nem eszem, szeszesitalt nem iszom. Ne felejtse el, hogy na­gyobb haszon származik abból, ami a lábosban marad, mint a­­niit meg eszünk!” így él ő, pontosan igy, év­tizedek óta. Szeretné, ba má­sok is igy élnének. Aki 200, vagy legalábbis 100 évig akar élni, annak gyümölcsdiétát, sok zöldséget, fcétszersültet, krumplipürét és hársfa-teát a­­jánl. Itt egy receptje: Két evőkanál étolajban egy deka köménymagot teszünk és tűzön pirítjuk utána fél liter langyos vizet és kevés sót a­­dunk hozzá. Amikor a viz már forr, két nagy burgonyát ap­rítunk bele meghámozva. Ami­kor megfőtt, fél citrom levét. — Magam főzök, magam ta­karítok és mosok. De azért nagyobb útra már nem vállal­kozom. Nemigen járok ki az utcára. Magamra maradtam nagyon:. De azért nem vagyok egyedül. A múlttal beszélge­tek ... (iSzabadsáig) Munkál keresi Hívja lei a "Teen-Age 0ver!oad"-ol (Canadian Scene) — A mun­kát kereső ifjaknak a “Teen- Age Overload” nevű, nem haszonszerzés céljából alakult szervezet szívesen segít. Az iroda gondolatát először Win­nipegen, a múlt nyáron vetet­ték fel, miután nyilvánvalóvá lett az Office Overload nevű munkákiözvetitő iroda egészen rendkívüli sikere. Ez az iroda egyébként kénytelen volt az ifjakat, úgy is mondhatnék “ti­­zen-éveseket” szinte ezrével elutasítani. Végül a vállalat al­kalmazottai elhatározták, hogy segítenek ezen a helyzeten. A winnipegi siker nyomában Montreal és Toronto is meg­próbálkozott az ifjúsági m-un­­fcaközvetiitő hivatallal. Résziben a hatóságok, részben magán­emberek fogtak munkához a szervezési feladat elvégzésére. Gondjuk volt arra, hogy az iro­dában kizárólag ifjakat alkal­mazzanak. Az uj szervezetnek természetesen tanácsadó hiva­tása is van. Megtanítja az ifja­kat, miképpen kell eredménye­sen munka után járni. Kertészre, strandfelügyelőre, kiszolgálóra, kétnyelvű gyér­­lányra van szükség? Ajánlko­zik valaki ilyen munkára? Hív­ják a következő telefomsizámo­­kat: Torontóban: 362-1927, Montrealban: 8(61—3561, Winni­pegen: 775-2441. Regisztrálás­ra egyébként csak személyesen lehet jelentkezni. A NEMZETKÖZI Űrkutatási Bizottság bécsi közgyűlésén be választották az elnökségbe Dr. Egyed László Kosísuth-dijas professzort. — Egy bank kitünteti a legjobb farmerokat (Canadian Scene) — A Baulk of Montreal, “Canada Cen­tennial Farm Leadership” dija­kat létesített azoknak a gaz­dálkodóknak a kitüntetésére, akik vidéken folytatott munká­jukkal bebizonyították, hogy vezető szerepet tudnak vinni a napról-napra adódó mezőgaz­dasági problémák megoldásá­ban. A bank 50, egyenkint $2000 dolláros dijat oszt ki azok kö­zött, akik a saját maguk által választott téren (pl. a tudomá­nyos gazdálkodás minél alapo­sabb megvalósítása terén) ki­emelkedő eredményt tudnak felmutatni. A PÁLYAVÁLASZTÁS PROBLÉMÁIRÓL ((Canadian Scene) — Az el­múlt esztendőkben szinte hihe­tetlen mértékben megsokaso­dott azoknak a foglalkozások­nak, pályáknak a száma, ame­lyet választhat magának az ember. Jól jellemzi ezt, hogy a közelmúltban egyik újság négy teljes oldalon sorolta fel a nők és férfiak számára kínált mun­kaalkalmakat. Huszonöt esz­tendővel ezelőtt a hirdetések­ben említett munkák javarésze még teljesen ismeretlen volt. Vagy azért, mert sok ma is­mert cikket akkor még nem gyártottak, vagy azért, mert — ha csinálták is — nem a ma használatos gépekkel dolgoz­tak. Az okos fiatalember nem hamarkodja el a pályaválasz­tást. Tekintetbe veszi érdeklő­dési körét, tehetségét, fizikai és szellemi kvalitásait és arra törekszik, hogy olyan munka­kört válasszon, amely alkalmas arra, hogy ambícióit kielégítse és megfelelő előmenetelt ibizto­­sitson. Az Occupational Classi­fication Manuel (a különböző munka- és foglalkozási ágak összefoglalója), már 1961-íben 16 ezer különböző munkát so­rolt fel. A torontói Egyetem egyik tanára, D. Farmenter két füzetben foglalta össze a pályaválasztás előtt álló fiata­lok számára irt tanácsait. Egyik cime: Exploring Occu­pations, a másiké: You and Your Career. Ezek a könyvek, illetve füzetek, a következő cí­men kaphatók: Guidance Centre, Ontario College of Edu­cation, University of Toronto, 371 Bloor (St. W., Toronto 5, Mindegyik $1.87. Ugyanitt az egyes foglalkozások monográ­fiáit is meg lehet rendelni. Je­lenleg 179 áll rendelkezésre. Aruk 15 cent. Ezek a kis füze­tek részletesen leírják az egyes foglalkozásokat. Ezeket a Mun­kaügyi Minisztérium kutató­osztálya állította össze. Meg­rendelhetők a róluk szóló ki­mutatások (egyenkint 25 cent­ért) az állami nyomdában. (Queen’s Printer, Ottawa.) Ezekre a különféle tájékoz­tató füzetekre azért van szük­ség, mert miniden foglalkozás követelményeivel, jellegzetes­ségeivel egy szakértő tanács­adó sem lehet teljes mértékben tisztában. (The Royal Bank of Canada Monthly Letter.) The Centennial Commission has chosen the symbol of the Centennial of Confederation: eleven equi­lateral triangles arranged together into a symbolic Maple Leof representing the ten Provinces and the Canadian North. La Commission du Centenoire a choisi Fembfeme du Centenoire de la Confederation: une feuiBe d erabie stylise« et compose« de onae triangles éqoilatéraux re présen tant lee dix provinces et ie Nord Canadian. Magyar Hanglemezek A LEGOLCSÓBB ÁRON Kérje ingyenes lemezárjegyzékün<ket. Szappanos Recordings 3046 E. 123rd St, Cleveland, O. 44120 Telefon 561-5524. VASS FERENC B.A. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! VIDÁM ÍRÁSOK Ezekkel kereskedik, messze vidékről eljönnek hozzá ilyene­ket szerezni. Ezekkel vonzza magához a kiszemelt férfiakat — így szerezte meg a daliás M'astit is —, és hát az Isten tudná azt, mi mindent mondanak rá. Kerüli ie mindenki, csak a Jókaimé' tyúkjai mem, Fra­­kádi mindenféle különös magvakat vet el kis kertjében, me­lyeiket a mesterségéhez használ. A gyöngytyukok tudják ezt (vannak bizonyos helyrajzi ismereteik), a külnféleség a koszt­ban végre is igen kellemes dolog. Átmenteik egyezer-niásíszor, s emiatt már volt villour gás a Jókai-iliáz lés a szegény -sváb asszony közt, ki nagy gond­dal éis ravaszsággal tudott vigyázni a veteményeir-e. — Ha még egyszer idejönnek a tyúkjaitok — Málta Füri Jánosnak —, (bizony, mondom neked, hogy az én faze­kamba találnak esni, megmondhatod az asszonyodnak is. Jókaimé éppen a Ikeritésinéi állt egy fügefabofcornál, & megszélalt Gertrudiis büszke hangiján: — Fogja he kend a száját, Frakádi, mert majd be talá­lom pecsételtetni. — Ne voníts, oktalan asszonyi állat — kiáltott közbe Flüri János, megfenyegetve őt egy vasvillával —, mert ha oda­­megyek kieresiztüiliszurlak. Hogy mersz igy beszélni a tekintetes asszonnyal ? — Hogy merek? Hát merek. Ő sem a világ eleje. Kicso­da? Hát egy komédiái», és punlktum. De már erre kigyulladt a hatalmas asszony is, mintha ©gy Viezuv törne ki haragjának lávájával, úgy visíszatromfolta Frau Katit, hogy akik hallgatták, megborzongtak a fenséges­nek és borzasztónak e csodálatos összekeverésétől'. így szit­kozódni és haragudni csak Shakespeare tudna — de ő sem rögtönözve. Frakádi Ibemeneklüilt házikójába. Ez a királynői hang, ezek a mázsás mondások megbénították a nyelvét. Érezte, hogy a mennydörgéssel szemben nem felelet a tepsif-edő csattogta­­tása. Elbújt és ki nem jött a házból estédig. Laborfalvi Róza sohasem volt haragtartó, hamar forrt fel, de hamar is kiengedett, hiszen olyan jó, puha szive volt, mint egy bárányé, de ’ezt a “komédiásmé” szót kivételképpen -sohase tudta megbocsátani a sváb asszonynak s váltig ösztö­— 62 — MIKSZÁTH KÁLMÁN k'élte urát, hogy vadami módon pusztítsa el onnan a gonosz Frakádit, vegye meg a fundusát bármi áron. Jókai nem elilelnlkezett, próbálta ügynökökké!, cserebere ajánlatokkal. Frakádi (sehogy se akart megválni a szülei “Grund”-tód. Miég a városi elöljáróságnál is mesterkedett Jó­­kai-né, hogy ejtsenek arra valami útvonalat, amelybe a Frakádi háza beleessék, és kisajátítás alá kerüljön. Megígérték, hogy gondolkozni fognak, és azóta mindig gondolkoznak. Egy szép szeptemberi reggelen (éppen vendég is volt a háznál, a gazda fivére, Jókai Károly, Komáromból), künn a verandán reggelizett a család. Jókaimé megbetegedett az éjjel, gyomorgörqsöfcet kapott, nem jött ki a reggelihez, kijelentette, hogy egyelőre az ágyban marad, tehát csak hárman ültek a vörös terítékű asztalnál, vagyis inkább csak a két testvér, mert a nyúlánk, iszép Róza kisasszony a reggeli körül szor­goskodott, is osák úgy állva szürcsölte iki a kávéját. Szokott, szürke hálókölntösben és a történelmi taplósapkával fején, a gazda minduntalan felkelt a helyéről, majd az almáriomból hozott egy palack Altvátért (ez volt a kedvenc pálinkája), majd valami írásért sietett be, majd a felesége hogylétét tudakozni. A fák felé lépdegélve, a tenyerén két hamvas őszibarackot ho­zott egy sziklatalajba ültetett ibarackfa első terméséből. — Kóstold meg, Károly, -minden egyes barack hét 'fo­rintomban van. Ilyet még nemi ettél. Ily semmiségekről beszélgetve élvezték a természet reg­geli pompáját. Alattuk néma ködflátyolból bontakozott ki az ébredő fő­város ezernyi házaival. Az istállóból ide hangzott a Csárdás szamár egy-egy panaszkodó felorditása, nyomban Füri János káromkodásai, amint vagy a tehénnel, vagy ővele gyűlt meg a baja az istállóban. De ez mind nem zavarta az urakat. Még az a néhány méh sem, mely ott közelükben már ilyen korán reggel meg­kezdte behízelgő döngéssel az udvarlásit egy grupp ősziró­zsának. — Nézd, ezek a rózsák még a mi szigeti kertünkből va­lók, szegény édesanyánk idejéből. Nézték a rózsákat e 11 ágyúban, mélán, sokáig. — Istenem, Istenem, de boldog gyermekek is voltunk m!i valamikor — sóhajtott fel Károly. __ ejj __ ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8y2% melléklendő. MEGRENDELŐ-IV MEGRENDELŐ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG' 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részeimre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................................ $....., Képes Nagy Naptárunk (1.25) ......................... $........... Sajtó Alap ................................$............ Összesen $......... Név: .......................................................................................... Város és tartomány:............................................................ Cím (Utca, ház-szájn, vagy Box): .................................. * Címváltozásnál Írja meg a régi elmét is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50. APRÓHIRDETÉSE Egy számban kSz.:» ára $1.25, három számban ’ „00 SZIGORÚAN ELŐRE FIz-T^NDő Jeligés levelet Árban KICSI kiadó továbbit Eredményben NAGY I GYOMOR ÉS BÉLZAVAROK ROSSZ EMÉSZTÉS ÉS SZÉKREKEDÉS esetén cseleked jen úgy mint sok ezer más, használja a világhírű PURGARET Kellemes szájízt ad és elillan a rossz lehe let, sima, görcs-nélküli székletet idéz elő. Elősegíti az emésztést, eltáv olitja a gázokat és a felfúvódást. Egy családi doboz ára $1.00. 6 dobozára $5.50 cent bérmentve postán. Rendeljen még ma. Kapható egyedül a ' VÖRÖS KERESZT PATIKA ^au^e0rh?od Az amerikai magyarság közkedvelt patikájában.

Next

/
Thumbnails
Contents