Kanadai Magyar Ujság, 1965. június (41. évfolyam, 44. szám)
1965-06-01 / 44. szám
MISKA JÁNOS PÁL: LAPSZEMLE Magyar diákok sztrájkja a 13. századi Bolognában A Winnipeg! Magyar Irodalmi Kőiben nemrég szó esett arról, hogy Dante és kortársai gyakran hivatkoztak a magyarokra, s a miagyarok-lakta föld csodálatosságára. Ennek kiegésaitésóül kívánatos megjegyezni azt a tényt, hogy az 1200-as évek latin nyelvű Okiratai tele vannak a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákokról szóló feljegyzésekkel. Ezek túlnyomó része megjelent kiadásban a századok folyamán, kivéve az alálbbi krónikát. Jacopone da Todi bohém olasz költőről például feljegyezték, hogy szoros szálak fűzték a bolognai-egyetemen tanuló magyar diákokhoz. Sajnos, e korai feljegyzések fölötte szűkszavúak 'hajdani honfitársaink akadémiai 'sikerednek a megörökítésében. Fiatalos lobbanékonyságukról, s a diákok törvényes jogai iránti érzékenységűikről azonban annál terjengősebben szólnak. Ha az olasz krónikásoknak hinni lehet, a hires XIII. századi bolognai egyetem dláksztrájkjának magyar 'diákok voltaik a szervezői. Az egyetemen nem kevesebb mint tízezer diák tanult azokban a szép napokban, amikor a diákok még nem egy biztosabb jövő és egy húsosabb pozíció reményével húzták meg magukat az egyetem falai mögött, hanem a tudömányok iránti őszinte szomjúságból. Volt is tekintélyűk! A szóbanforgó krónika például ellmondL ja róluk, hogy fegyveresen jártak, megbotozták az ártatlan íjászokat, a városi poroszlóikat pedig, a törvényes hajcsárok elleni tüntetésből, agyha-főibe verték, s végső megalázás gyanánt, fegyvereiktől megfosztották. A sztrájk idején, melyet a nagy drágaság elleni tüntetésül s a diákságtól megvont credit ('hitel) okozta felháborodásból szerveztek a magyarok vezérlete alatt, kivonultak a városból, s azzal fenyegetőztek, hogy addig feléje se mennek az egyetemnek, mig a fennálló sérelmeket 'annak rendje és módja szerint, nem orvosolják. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az irodalmi ellentmondásosság nem a mai sajtó torzkinövése. A középkori krónikás ugyanis a növendékeket érintő nehéz anyagi gondók megéneklése mellett azt is elmondta, hogy az akkori diákok nem valami éhenkórász elemek voltak ám, hanem vérbeli (gavallérok. Arannyal fizettek, genovai bársonyzekét viseltek, s előkelő külső megjelenésben igyekeztek lepipálni egymást. Gondolom, a magyar fiuk ebben is élenjártak. — Hogyan nőhet meg egy kis üzlet? Kérdezze meg a Scoliabank igazgatóját. ö mindent tud a kis üzletekről, ő rendszeresen találkozik önhöz hasonló üzletemberekkel. Megbeszéli problémáikat, javaslatokat tesz, segítséget nyújt, ahol erre legnagyobb a szükség, önnek is segíthet. Ha arra gondol, hogy üzleti vállalkozásba kezdjen, vagy költözés, terjeszkedés miatt pénztámogatásra van szüksége, a Scotiabank igazgatója tanácsot fog adni az üzleti lehetőségekről és majdnem mindenre válaszolni fog, amit tudnia kell. — Beszéljen vele még e héten. THE BRNK OF NOVR SCOTIR 3BL 3-65 Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármaskönyve, bőrdiszkötésben ............................... $14.40 Az ínyencmester Nagy Szakácskönyve............. 5.50 Paula Néni Szakácskönyve ................................... 4.25 Bizonfy szótár ........................................................ 6.25 Bernolák szótár ........................................................ 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Tóth: Magyar irodalom történet (600 oldal) . . 4.25 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ..................................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal)........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Tamás: Délkeleteurópa a diplomáciai törekvések sodrában 1939-44 között (128 oldal) .... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Rendelését hüldlje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csekkekhez 15 cent ‘‘bank exchange”-! kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. PADANYl VIKTOR: LEVÉL (LÍMEHCEAUHOZ (Az elhalt szerző ezt a remek cikkét az algíri események idején irta, de annak ellenére, hogy Algiria már visszanyerte önállóságát, ma is időszerű, hiszen a magyarság még mindig a trianoni sírban vergődik.) (Folytatás) S mindez a komplexumnak csak az egyik fele. önnek, Monsieur, még másra is kényelmetlenül kell vissza emléke z nie. Ön tizenhét éves volt, ifjú egyetemista, amikor egy bizonyos “a népek önrendelkezési joga” nevezetű elvet először meghirdettek, és azért kell erre önnek par exellence emlékeznie, mert áki ezt az elvet csaknem pontosan száz évvel ezelőtt meghirdette, francia volt, sőt, akkor 'történetesen éppen császár volt 'az Ön államfőket és kormányokat szeszélyesein. cserélgető hazájában. Aztán lefutott Ihat évtized. Öli 79 éves lett s akkor az Önök Versaillesében ezt a francia elvet egy amerikai orr sürgetésére, egy angol és egy olasz ur asszisztenciájával ünnepélyes szerződéssel a Nemzeti Politika Vezető Elvévé avatták és ennek a Vezető Elvnek a bunkójával szétverték 120 millió ember ezer óv alatt kialakult középeurópai viliágát. Ennek az elvnek az alapján két millió románnak s velük együtt egy millió szerbnek is, i,700,000 szlováknak is, meg félmillió ruszinnak is hirtelen önrendelkezési joga támadt magyar területek felett (sőt még négy millió magyar felett is), és ez, a francia politika, a francia sajtó és a francia meggyőződés szerint 'annyira helyes, jogos, igazságos becsületes és célszerű volt, hogy húsz évvel később a történelem legborzalmasabb világ|bájboruját megérte ennek az elvnek 'a megvédése. > Most azonban legnagyobb meghökkenésünkre hirtelen kisült, hogy a jogfolytonos történelmi birtokláson alapuló jog mellett 'önrendelkezési joga sincs 10 millió arabnak a saját 1400 éves hazájában, ímert erre az 1400 éves arab hazára az Ön honfitársainak van szüksége, s a francia politika, a francia sajtó és a francia meggyőződés szerint ez annyira helyes, jogos, igazságos, becsületes és célszerű, hogy az Ön honfitársai most meg már az “önrendelkezési” elv helytelenségének és ostobaságának a bebizonyítására készek egy harmadik világháborút elindítani. Hogy önöiknek szép nagy hazájukon kívül még Algériára is szükségük van, azt nagyon elhisszük Monsieur Clémence'au. A “népek önrendelkezési jogiának” egy egész kontinenst fenekestül felfordlitó és tízmilliók szivét kitépő “magasrendiü” francia élvével szemben ez azonban éppoly keveset számit, mint amilyen keveset számított az, hogy a magyaroknak tulajdon hazájuk kétharmadára szintén szükségük lett volna. Természetesen mi azt is ellnisszük, hogy Algéria, a szláv imperializmus által oélbavett többi iföldközi-tengeri áljaimmal együtt vitális fontosságú az önök által annakidején védtelenné rendezett Európa maradékának biztonsága szempontjából, s ez valószínűen igy is van. Azonban, Monsieur, az Osztrák-Magyar Monarchia nemcsak valószihüen, amint ezt a “népek önrendelkezési jogának” hálójában ijedten kapálózó nyugati világ tisztán látja ina már, a szó liegvMuálisabb értelmében vitális fontosságú volt Európa védelme szempontjából, mégpedig nemcsak a sztálini, hanem a hitleri kalandokkal szemben is) és mégis el kellett a kontinentális biztonságra való minden tekintet nélkül pusztítani, mert az önök “magasrendiü!” elvei) igy parancsolták, és egy ilyen magasrendű francia elv mindennél előbbrevaló, még, 350 miliő eupai biztonságánál is. Az Ön összes nyugati kollegáinak tisztán kell látniuk ma már, Versailles négy évtizedes keserű tanulságai végén, hogy azoknak a nyomorúságos kis államoknak amiket az Ön Európarendező zsenialitása a “népek önrendelkezési joga” nevezetű francia ötlet alapján teremtett, éppúgy akarva nem akarva a 'németek zsoldosaivá kellett válniuk negyvenöt ellőtt, ahogy akarva nem akarva az oroszok zsoldosaivá kellett válniok negyvenöt után, azon egyszerű oknál fogva, mert két nagyhatalom közé vannak ,beéfcelve és hatfelé vágott kicsiiségükben és védhetetlenségük-Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! MIÉRT BÉREL! ha SAJÁT háza lehet, melyet költségvietése 'szerint fizethet. Minden nagyságú házat, bármelyik kerületben, minden ÁRBAN mutathatok. Hívja fel megbízható ingatlan ügynökét Winnipegen bármikor. ALEX SZŰCS (Hart Realty) ED 4-7248 ben képtelenek nemet mondani, s nem lesznek képesek a jövőben sem, soha, mert a 'billegő keletközépeurópai desZkaszálon csúszkáló tehetetlenségükben, saját súlyúikkal mindenkor a deszkaszálnak, vagy a német, vagy az orosz végének súlyát fogják növelni, aszerint, hogy pillanatnyilag melyik a nehezebb. És talán most már még Ön is elhiszi, Monsieur Clémenceau, amit annak a szikár, sasorru, fehérszakállu magyar arisztokratának konokul nem akart elhinni, annakidején, hgy a magyarok és az osztrákok akkor, amikor magas politikái intelligenciával és Európájuk iránti ikonok hűséggel nagylelkűen lemondták saját nemzeti szuverenitásaik egyegy részéről egy közös erős Európavédő birodalom létrejötte érdekéiben, erkölcsileg is, intellektuálisan is és európaitásban is olyan toronymagasan állottak az önök Európa Végzetével te szövetkezni kész, francia önzése fölött, mint amilyen 'magasan állt a Kelettel szembeni európai h a t ánwé de 1 emr e épitett magyar állnmeszme az Önök olcsó szentimentalizmusnál egyebet nem tartalmazó “hé pék önrendelkezési joga” nevezetű ötletével szemben. iS ha van még nyugaton ember, áki politikusnak hiszi magát, s a fentiekkel mines tökéletesen tisztában, akkor az most zavartan és gondterhelten áll az Önök Algéria-proiblémája előtt. Mi, többiek, kontinensünk, hazánk, jövőnk, életünk és álmaink romjain kuporogva csak keserű elégtételt érzünk a saját Versaillesének hálójában vergődő Franciaország láttán és azt mondjuk önöknek, Monsieur Clémenceau, hogy kifelé Algériából, mert ezt követeli a a “történelmi jogfolytonosság” meg “a népek önrendelkezési joga” hetven millió német, 12 millió osztrák, 13 millió magyar földjén, vagyonán érzésein és eszményein kívül Európa erejét, boldogságát és biztonságát is legázoló í r a n e i a elve. Vagy ha mégsem, nyomtalanul ki kell vakarni a történelemből a verSaillesí elveket, vissza kell állítani a 'középeurópai birodalmak integritását és szlávellenes karakterét, ha még lehet, és darabokra kell törni az Ön párisi szobrát. Ön pedig, Monsieur, bármilyen kényelmetlenül is 'érZi magát odaát mostanában, örüljön, hogy huszonkilenc évvel ezelőtt meghalt, mert manapság a hibás, önző és pusztító politikáért akasztófa jár, és a nürnibergekben egyelőre még nem azokat végeztek ki, akik Európa nyomorúságát okozták, hanem azokat, ákilk ez ellen a nyomorúság ellen — fellázadtak ... Winnipeg, Man. 19615. junius 1. PÉCSI KORNÉL dr.: 3 GALAMB A KALITKÁBAN rőist. Azt most a marna is látja, és ő is látja; folytonosan vele megy — és mégis ottmarad a mamáéknál is, besüt a marna szobájának ablakán, ráveti sugarait a Poven apó kopasz fejbúbjára, s verejtékcsöppefcet sajtol k!i a homlokából ... De furcsa is ez, istenem. Ám egyszer aztán a nap is elhagyta, lecsúszott az égről-, egy hegy mögé. — Most már egészen árván volt, egyedül. Leszállt az este, és sátort vertek egy erdő közepén. A dada lerakta a társzekerekről a hercegprímás dunyháit, és ágyat vetett neki a sátorban. — Hát a játékszereket ne szedjem le? Nem akar magasságod játszani? —Ne bántsd, lAnetta, nem játszóim — mondá szomorúan. — Nincsenek játszótársaim. — Ne meséljek valamit? — Ahogy neked tetszik, Anetta. Az öreg id'adía a prímás lábaihoz ült, s elmondta neki a sárkányos ősmesék egyikét. Künn a sátor előtt a tűznél a két lovag elegyedett beszédbe Moretti atyával. A csatlósok, cselédek a szekereknél csináltak maguknak vadkot, a három ur pedig) meleg pecsenyére vágyván, bárányt süttetett nyárson, és sűrűn börpeagetett a kulacsból is, melyben jóféle szicíliai bor kotyogott. — 'Szegény Hippolyt, nem irigylem — szólt Angelo. •— Kenyérbe jutott, de nincs köszönet benne. — S ki tudja, mi lesz a vége — felelte Fulrio —, a magyarok nem hiszem,, hogy örülnének e furcsaságnak. Szegény kiis urunk .megjárhatja. Olvastam valahol, kegyelmed, szent atyám, talán tudja is, hol, hogy a magyarok mint szoktak elbánni főpapjaikkal. Az; egyiket ledobták egy nagy hegyről a folyamba. — Az. Szent Gélért volt — mondá Moretti. — De mi is indulhatta Mátyást, hogy ilyet tegyen? — Hát nem tudjátok — szólt közbe a pap gúnyosan. — A halhatatlan szerelem. Igen, a “halhatatlan szerelem” neje iránt. Ezt irta a király urunknak és a pápának. — S a pápa beadta a derekát? — Meghiszem azt, Puivio. Nem kicsi, dolog az, ha a nagy király azt üzeni valahova: “így akarom”, hát az akkor úgy is lesz. — 68 — Mindig újat, lehetőleg jobbat várnáik az emberek ... a holnaptól' és az újságírótól. Különösen nagyot nőttek a várakozások és az igények húsz- év óta. Igen, éppen 20 esztendeje hallgattak el a gyilkos fegyverek, amelyek a totalitárius fenyegetésekkel, népirtásokkal s más borzalmakkal szemben a félelemmentes, csaknem paradicsomi világ Ígéretét hozták... ; Hallom, a kedves Olvasó epés tiltakozását: Tévedni tetszik! a fegyverek nem hallgattak el, a háború kisebb-nagyobb megszakításokkal hol itt, hol ott lángol feli Á félelemmentes élet helyett ,pedig, aggodalmaink csak nőttön-növekednek. Hiszen, ha csak a magyar nép sorsát tekintjük, szivünk facsarod'ik! Sietek igazat adni a kedves Olvasónak és megnyugtatóim, hogy nekem sem “tetszik” tévednem, inkább tetszenék nekem is az, ha megvalósult volna a sok szép Ígéret, terv ..., s magam is egyre növekvő aggodalommal figyelem, hogyan “forog’ keserű levében” ez a jobb sorsra érdemes világ. Van-e remény javulásra? E kérdésre Madách szavával válaszolunk: “Ember, küzdj és bizva bízzál!” Senkisem tagiadhatja, hogy a lepergett 20 esztendő alatt óriási méretű változások történtek. A baj mindenesetre az,, hogy ezek a változások csak igen ritkán mutatnak javuló irányzatot. A problémák megsokasodtak és még bonyolultabbakká váltak, mint valaha az emberiség történelmében. A gondok roslkasztó súlya azonban mintha rádöbbentett volna egyeseket a világ hatalmasai közül arra, hogy valahol tévedtek, “valahol utat tévesztettek... ” s ha ez igy van, akkor reménykedhetünk, hogy tévedésüket belátva végre gyökeres javításokra, átalakításokra határozzák el magukat, s hogy ezekre az újításokra rákényszerítik vonakodó társaikat is. A torlódó események kényszere csak isiét teti a fejlődést s igy nem csoda, ha a két évtizede kötött megállapodások és szövetségi rendszerek elavultak. Az “egy a világ”, a nagy “érdekszférák”, blokkok, az uniformizáló törekvések csődöt mondtak, mert az emberekbe oltott egyénitő természet és a földre rajzolt természeti keretek erősebbeknek bizonyultak. Ki tehet arról!, hogy e felismerések érdeme Európát illeti? És főleg! szabad-e ezért 'haragudni Európára? Földrészünk lakóinak óriási többsége európai származású; miért ne lennének büszkék arra, hogy amiint egykor és ma az, európai géniusztól ihletve tették nagyágyú Amerikát, most az egész villáig annyira áhított jobb sorsát alakíthatják európai testvéreikkel ... Eddig Európa-ellenes “érdekszférák”-ra osztották a világot; itt az ideje, hogy (Folytatás a 4. oldalon) ■aim-Utazás EURÓPÁBA ÉS A VILÁG minden részebe részletre is Használja ki a 21-napos kedvezményes utazást! Az összes repülő- és hajótársaságokat képviseljük Repülő- és hajójegyek. Útlevelek és vízumok. Magyarországi látogatások és otthoni hozzátartozók kanadai látogatásának intézése. Hotelszobák rezerválása. Autóbérlet. Utazási biztosítás. IBUSZ és CEDOK főképviselet INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 387 SPADINA AVE. . TORONTO 2B, CANADA TEL.: WA 2-1014 • WA 2-1 4Í8 M I KSZATH KÁLMÁN —- Természetesen. így ment el a levél a nagy arany lánccal s a király üzenetével Ferrarába; ritte a két levente, Keőivágó Simon és Vizsoly! István. Azok hozták vissza a kiis Hippolyt arcképét is, hozzájuk csatlakozván Valentini Caesar, a ferrarai herceg ügynöke. Már akkor a 'királyi udvar Budán volt, s éppen ebédnél' ültek őfelségéik;, mikor a követek audienciára jelentkezéneto. A király élénken kiáltott föl: — Jöjjenek be azonnal! Mit üzen vajon a mi kiis magyarunk? A királyi táblánál jelen levő urak gúnyosan néztek öszsze, mert nagy- ingerültség volt elharapózva az országban, Hippolyt kinevezése miatt. A püspökök duzzogtak, morogtak. Ujlakyék, Czo'borék pedig izgattak is a terv ellen mindenfelé: — Peleükás gyereket ültet be a király az esztergomi érseki székbe, melyhez az ősz, haj is tapasztalatokért szokott fordulni. A követek átadták a prímás arcképét. A király élénk kíváncsisággal' nyúlt utána. — Csinos és kedves — szólt megelégedetten, s aztán legmagasabb ajkaival érinteni méltóztatott a képet. — Nézzék meg kegyelmietek is. Átnyújtotta Szapolyáinak, ki hasonlóképpen megosófcolá. 'Szapolyai átadta Czobornak — s mit tegyen,, bár forrt benne a méreg, őteegyeHme is egy csókot cuppantott rá, s igy tovább a hosszú táblán isorba vándorolt a kép, le egészen Drágfffy Pálig, átneűlvesedve a sok csóktól ési bepáiszkolva a különféle kunkorodó és lelógó szittya baJjuszoktól. Meg kell adíni, hogy már az akkori őseink is értettek valamennyire a mamelulksághoz. Majd1 a bizalmasabb jellegű megbízásaikat adták át a követek ebéd után az uralkodó párnak. — A hercegné, a felséges asszony nővére, arra kéri felségedet, titkon adta ezt az üzenetet, hogy annak idején követeket küldjön a prímásért. A király mosolyogva nézett Beatrixra. — Természetesen — szólt Beatrix. — Miiért ne mehetne el, teszem azt, Kanizsay János és Dersffy Gábor. A király keze intésével elibocsátá a követeket. — Nem úgy lesz az, Beatrix. Nem úgy értette azt nő— 65 — HÚSZ ÉV UTÁN
