Kanadai Magyar Ujság, 1965. június (41. évfolyam, 44. szám)
1965-06-01 / 44. szám
4 Winnipeg, Man. 196151. junius 1; HÚSZ ÉV UTÁN (Folytatás a 3. oldalról) ezt az esztelen és erkölcstelen “rendezést” fölszámolják! * * * A kibontakozást a jelenlegi géniiberede ttségbő 1 parancsoltán szükségessé teszik a távolkeleti alakulások, ahol túl1 Vönös-KinánaJk atomhatalominá való emelik edésién, az egész térségben mutatkozó túlnépesedés csaknem beláthatatlan veszélyekkel fenyegeti — elsősorban a maradék fehér emberiséget. — Ma még nehéz jóslásokba bocsátkozni, hogy a kínai kihivást a USA és fogyatkozó szövetségesei elháritbatatiannak tartjálk-e, avagy folytatják az emberéletben és hadianyagban egyaránt nagyigényű “feftenorzsoló’’ dzsungek liarcokat Indokinában és Indonéziában. A “calculated risk” problémája sohasem vollt annyira napirenden, mint most, amikor senkisem beszél róla ... iS az is bizonyos1, hogy mérleget vonva az utólbibi hónapok eseményeiből, a mérleg nyelve Moszkva javára Ibiién. — Kérdés, látják-e ezt Washingtonban, s levonják-e az ebből folyó következtetéseket? Moszkva alatt ezúttal is annak a világfelforgatásnak a központját kell érteni, amely függetlenül a Pekinggel szemben fennálló hagyományos (és nem ‘‘ideológiai”!) nehézségeitől éleszti, mozgatja a mindenütt feltalálható elégedetlen (ideértve az opportunista) elemeket. Hogy ezek a pusztításra, rablásra kész csoportok az egész Délkeletázsiában Peking vezetését fogadják el, az a világforradalmasitóknak nem fontos. Értelmi képességeiket az is meghaladja, hogy a kinai fölemelkedés hóditónacionalizmussá alakul át belátható időn belül, mert ez a dolgok természetes rendje. A Vi LÁG FELKOR G ATó törekvésekről írva, föl kell figyelnünk még némely különös jelenségre. — A jóhiszemüek azt hiszik, hogy a kommunista párt a iszegények tábora s hogy bolteevizált államok leküzdhetetlen pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Általában sok igazság van e felfogásban, de a pártvezetőség s a rendszer is megtalálja mindig a módját, hogyan teremtse elő az alkalmasint szükséges. “rút anyagiakat”. A kommunista 'pénzszerzési manőverekre a legmaradandólbb s napjainkig követett példát a postarablló 'Stalin szolgáltatta. Alapelgondolásában és végrehajtásában tehát az erőszak alkalmazása jellemzi egyénnel és társiadalommial szemben egyaránt. Mindezt azért emlitem, mert az utóbbi hetekben három ilyen különös pénzügyi hir bukkant fel a lapokban. (Ahogy felbukkantak, úgy el is tűnték!) Az egyik éppen Vörös-Kina nagymennyiségű aranyvásárlásáról adott hirt a londoni piacon. Illetékesek szerint a dolog azért izgalmas, mert eddig Kína adott el aranyat ... Honnan és hogyan sajtolták ki a kinai vörös zsarnokok az ezen vásárlást fedező 70 usque 80 millió dollárt, az további s egyelőre miegfejtetlen rejtély. — A másik hir azután arról számolt be, hogy a “szocialista termelés” nagy sikereivel dicsekedő Castro államháztartása a csőd szélére jutva, a diktátor az elkobzott, tehát elrabolt kubai műtárgyaikat európai, főleg holland piacon árverésre bocsájtja. (Hasonlókép járt el Moszkva a huszas években a cári családi és az orosz arisztokrácia vagyontárgyaival.) S végül a iegyérfázitóbb azoknak az olasz kommunistáknak az esete, akik vagy százezer dollárral érkeztek a minap Venezuela forradalmasítására. Honnan van a vallóban szegény olasz népnek annyi dollárja más népek rendje, békéje felforgatására!? Ha az olaszországi KP valóban a szegény nép sorsán akar javítani, miért nem fordítja a rendelkezésére álló dollár-százezreket saját honfitársai életszínvonala fölemelésére? Egyszerű a válasz: mert nem a nép jóléte, hanem a Forradalom győzelme a fontos, azé a forradalomé, amely embert többé nem ismer, hanem csak páriát, rabszolgát, proletárt. SZERETI LAPUNKAT? ÉRTÉKELI MUNKÁNKAT? SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET! valahol Argentínában A vonat lassan döcög be egy Buenos Aires-i állomásra. Egy Európából vég elgyöngülési miatt kimustrált mozdony, éktelenül szemetes kocsik! Mindegy az! Százak örvendeznek:, hogy végre itt van! Szerencsém van, elkapok egy lépcsőt. Nyom az áradat fölfelé. Életveszélyes tülekedés. Az ügyes “caballerok” a másik oldalról ugrálnak be az ablakon. Pillanatok alatt miniden ülés foglalt. Két pocakos, izzadt "Senor” közt lapulva figyelem, a lépcsőre már csak fémlábbal fel jutók boxolási tudományát. Ve zényszóra egyszerre szorítják beljebb, s mindkét lábbal álló “luxus Tagokat”. De mindezt kedélyesen, nevetve! “Paoiencia”. A kalauz sipol, eget-földet rázó zöttyenéssel indul a vonat. Késve érkezettek rohannak a vonat mellett, keresve egy lépcsősarkot. Asszonyok is. Sőt most egy fehér fátyolos' apáca is. Az egyik jószívű munkás elkapja a karját, s huzza fölfelé. iSikerült! A nővér igen örül a szerencsének, bár a fáradtságtól alig, áll a lábán. Ez csak egy bátor “Extranjera” lehet... Az itteniek inkább várnak egy órát, míg szűnik a fő 'forgalom. Ismerősnek tűnik fel. Átadnám neki a helyemet, de meg se lehet mozdulni. Szerencsére minden állomáson leverekszik egy tömeg á vonatról. így, miire Plátánosra érünik, a nővér is leülhet. Most már tuldlom, ő a magyar iskola Főmőkmője. Örülök, mert pont hozzájuk igyekszem. Az utón elmondja, hogy majd1 mindennap ezt a tor túrát állja ki az utazással'. “Nem valami élvezet, de a következő vonatig sok időt vesztenék.” Az első, ami meglep, az uj iskolaépület. Hét évvel ezelőtt voltam kint az alapkő letételén. Azóta egyre épül, részletekben, ahogy a pénz futja. Szép, impozáns llesz, ha egyszer elkészül. Most fejeznek be három osztályt az; emeleten. Látszik, hogy gazdái nemigen dúskálnak a pénzben, mert' kívülről még nyers, vakolatlan. “Szörnyű teher rajtunk ez az építkezés, de látja, miég mindig nincs minden osztályunknak helye. A gyermekek száma rohamosan növekszik. Nem győzzük!” “Mennyi a tanulók létszáma most?” “Bentlakók, bejárók, elemi s középiskola együtt 550-600.” Valóiban óriási létszámnövekedés! Néhány éve még 1-1200 volt csak. Belüli az iskola imár szép, tágas, barátságos. Az osztálytermek nagyok, világosak és levegőseik. Meg akarjuk nézni az egészet, dé egy kedves, fehérkötényes nagy leány megállít: í ‘“A fogadóban már nagyon \ várják a Máter Főnöknőt.” — Meglep magyar beszédle! “Azt hittem, argentin, — tipikus spanyol1 arca van.” “Az is, — nevet egy Máter. — Született argentin, de már évek óta hozzánk jár, s megtanult imagyarul. Jólll ir, olvas, csak a kiejtésén érezni, hogy idegen. Van ilyenünk több is.” A Máter körülvezet. A berendezés még szegényes. Különféle, öreg, padok, de apácás gondgal rendiben, tisztán. “Imnenonnan kaptuk ajándékba.” — De az emeleti osztályokban már szép, modern padok vannak. Általában kellemesen hatnak a napsugaras, virágos osztályok. Barátságos, otthonos, kedves hangulat. ízléses a nagy díszterem, a magyar szenteket ábrázoló színes ablakokkal. Ez ugyanis iskolakápolnától a tornaóráig, mindent szolgál. Most éppen -Györgyi néni tart ritlimikus tornát a nagyobbaknak. A leányok csinos egyenruhájukban ügyesen mozognak. Látszik, hogy gondot fordít az iskola a testfejlesztésre is. A zenét ngyan egy recsegő lemez játszó adja, ez azonban látszólag nem zavarja, a lányok hangulatát. — Máter RafaleMét sem, aki a kert egyik slarkában ül, egy csoport nyugtalan aprónéip között. No, gyerekek, mutassuk meg a Bácsinak, mit tudunk.” — Rázendítenek a “Kis Bencére”, “Nyuszi ül a fűben ... Hogy a csibe, hogy?” Egyik-másiknak nehezen áll a szája a magyar szóra. Pedig apjuk, anyjuk magyar, csak egész nap hivatalban lévén, nem tudnak a gyerekeikkel foglalkozni. “Bizony, nem könnyű dolog ezekkel a kicsikkel megkezdeni a magyar beszédet. Nehéz, ügy valamit is betanitami. De később megindulnak. Év végére már pötyögnek. Jövőre megkezdik az A-B-C-t, a irni, olvasni.” Az öreg épület egyik termiéből' tiszta igyerelktoangok hallatszanak. Kató néni tart énekórát. “Madárka, madárka..., vidd el a levelem .. szép magyar hazámba ...” Leülök közelükben a folyosóra. Jól; esik hallgatni őket. Magam, vagyok. Már eddig három Máter adott kézről-kézre, de mind elhívták. Úgy látom, nemigen van nyugodt percük. Érezni a lüktető életet, ezen az érdekes magyar szigeten. “De a fátyol, nehéz gúnya, virágom, virágom... ” Elmosolyodom. Talán nem is csak az otthoni kis menyasszonyoknak szól: e figyelmeztetés. Nem lehet könnyű dolguk ezeknek a nővéreknek sem, idegenben. Különös hangulat. Koloniális stílusú öreg argentin “eistamola” pálmafák, ciprusok, siető magyar Máterek, s népdalt éneklő gyerekek ... Álmodozásomból Máter Főnöknő riaszt fel. Végre megszabadult az építész- és munkavezetőtől. Leül mellém, hogy feleljen néhány kérdésemre. “Bennlakóink száma 60 körül mozog. Ezek nagyrésze segítségre szorul. Szüleik igen nehéz körülmények között vannak. A többiek különböző nemzetiségűek. Előszeretettel hozzák a lengyel szülőik kislányaikat. Van aztán német, belga, ukrán, olasz, spanyol, na és természetesen — argentin —”. “‘S hogy oldják meg a magyar beszédet?” “Úgy, hogy van (külön magyar és castellano ebédlő, külön vannak a hálóban is. S főleg a délutáni magyar órákon kovácisolódlmak össze. Mindez sok munkatöbblet, de szívesen vállaljuk!” “És, ha csak magyar gyerekek lennének? ” A Máter Főnöknő arca elborul. “‘Nagyon, nagyon szép lenne!! Ez lennie minden vágyunk! Ezzel a szándékkal kezdtük meg itt 14 évvel ezelőtt a munkát. Azonban tudja nagyon jól, milyen nehéz lett itt Argentínában az; élet. A magyar szülők legtöbbje súlyos gondokkal küzd. Sokan, s pont a legértékesebb gyerekek szülei, a legjobb akarat mellett sem tudnak fizetni. (Segélyt viGALAMB A KALITKÁBAN M I KSZÁTH KÁLMÁN véred. Két követ nem elég. Én kétezret szándékozom küldeni. — Kétezer követet? — De mind' körmöd születésűt Bár a király komolyan vette is dolgot, miég azért Hippolyt át nem ment a gázlón. Rómába követekül küldé Szirmai Jánost és Veronai) Gábort, az egri íbihornok-püspököt, hogy dolgozzanak Hippolyt javára. Képzelheti, milyen kelletlenül tették. De nem is volt sikere. VIII. Ince egy kérdéssel válaszolt a király előterjesztésére : Mivel igazolhatná felséged Isten előtt az egyház kormányzásának egy csecsemőre való bizását? Mire a király is visszavágott egy kérdéssel. Kérdésre kérdés: Szentséged-e Magyarország királya, vagy pedig én? Hónapokig folyt a feleselgetés. A pápa is fenyegetőzött, a király is. A pápa megírta kurtán: Nem fogom megerősíteni, mást nevezek ki'. Mátyás is visszafelelt kurtán: Azt nevezhet ki szentséged, aJkit akar, de a primási székben csak az fog ülni, akit én akaróik é.s a primási jövedelmeket is az, kapja. Ma küldtem ebből kétezer aranyat Hiippolytnak. De már erre megadta magát a pápa. A Mátyás argumentumai csakugyan erősebbek. Ha a kétezer arany útnak indult már, akikor Mátyással nem lehet többé tréfálni. Az okosabb enged, Az okosabb az erősebbnek. A pápa végre beleegyezett, s a kétezer darab körmöd arany, melyeket Mátyás Ferrarába indított, éppen jó volt útiköltségnek. A kis Hippolytot felkészítették, útiakéit nagy pompával, fénnyel. Hat társzekér vitte a holmit, de még az öszvéreken is volt málha. Két nemes lovag kísérte, Angelo Colommá, a femaxai herceg legjobb vitéze, hadban oroszlán, bárány amúgy és Fulvio Nelluno, a legszebb tartásu, finom besZélgetésü dália egész Itáliában. Ezektől csak jót tanulhat. Hátha mlég hozzáadjuk a páter Moretti nagy tudományát és a politikai érzékiét, ki mint mentor, nevelő és udvarmester adaték az érsek mellé. Egész tábor volt az, amikor elindúltak. Elől egy kürtös — 66 — lóháton, utána két lámpásvivő (az éjjeli utazásokra), aztán az érsek jármüve jött, oldalánál ült dadája, a vén Anetta. Mellette a két nemes vitéz lovagolt, utána a kis pónilovát vezette egy csatlós. Éppen tegnap hozták Milánóból, hogy megédesítse némileg az elválást. Csak úgy csi'Ilog-villog rajta az ezüstszerszám. Aztán a páter jön hatalmas, izmos öszvéren; utána tizenkét katona lándzsákkal. Az egyik társzekéren ül a szakács és két kuktája; a többi szekerek tetején egy mosóné, aki az érsek fehérneműjét kitakarítsa útközben (mert csak három inget vitt magával őmagassága), egy fráj, aki bevarrja, ami elszakad. De nincs ennek végé-hossza, három futár könnyű méneken, akiket előre-hátia üzenettel lehet küldeni. Elgy mindenes, két Íjász, egy pecisenyeforgató — ah, győzné őket az ördög elsorolná. A prímás örült a törpe lovacskának, örült még tegnap, mikor hozták, majd kiugrott a bőréből. Kedvére voltak az uj érseki ruhák is, búcsúzni kellett, egyszerre elszorult a kis szive; s nefciágasikodott a imakacs akarata, a földre vetette magát, hogy ő bizony nem megy sehova; erőszakkal emelte be a kocsiba az erős páter Moretti, rúgott, kapart, de csak miégiB el kellett mennie, itt hagynia édesapját, anyját, a testvért, a játszópajásokat, mindent, mindent és örökre. Szegény kis prímásnak majd meghasadt a szive a keserűségtől Hiába biztatták, hogy igy lesz, hogy úgy lesz. Magyarország Tündérország. Palotája lesz Esztergomban, lovai, ökrei, tehenei, még katonái is, igaziak, elevenek. Mit ér az, mit ér az? Az érsek csak egyre süt, sírt az egész utón, hiába kerültek eléje uj hegyek, uj völgyek, nj fák, uj városok, a szegény kis érsek csak arra a kis ágyacslkára gondolt, hol az édesanyja reggelenJkiut csókjaival ébresztette, hol az édesanyja estelenkint csókjaival elaltatta. Mit ér minden kincse, mit ér a sóik látnivaló, ha nincs ott mellette a kis Ibátyácskája, akinek mondaná: “Nézd csak, nézd, Ferdinánd!” Hát a palota is mit ér Esztergomban, ha végig nem szaladgálhatják a szobáit, a folyosóit Feudinánddal, hiába röpködnek aranyszárnyu lepkék a palotakertben, ha nem dörmög ott ásójával a kavicsos utakon a vén Poven apó. Nem kellettek neki az uj vidékek, csak a napot nézte folytonosan. Azt a nagy aranytányért az égen. Az édes isrnie— 67 — szont igen keveset kapunk.. Csend lett. — A gyerekek éneke is abbamaradt. Mintha őket is elnémította volna egy pillanatra a gond. “Csak Argentínából vannak itt magyar gyerekek?” “Óhi, nem! 'Legelőször Venezuelából jött 4, aztán Chiléből 2 kis testvér. Volt Bolíviából is. Van egy Brazíliából, de a legnagyobb örömünk, hogy az idén megérkezett az első az USA-bó'l. Szép lenne, ha ők is megindulnának. Csinálhatnánk velük egy külön magyarangol csoportot.” — “Valóban! S azt hiszem, ők is hasznát ven nék ott fönn a spanyolnak.” “De nem vesztenének egy évet a tanulásiban?” — “Ellenkezőleg! Itt a 6: elemi után, 12 éves korban, kezdik a középiskolát. Ha ők a 6. után átjönnek, egy évet biztosan, s ha idejében jelentkeznek, hogy még ugyanabban az évben beirassu kőket, két évet nyerhetnék!” A háziosengő egyet jelez. A i Máter Főmöknőt hívják. Elbúcsúzunk. Még körülnézek az ‘öreg házban”. A Bustellók régi ebédlőllje most Ibieillenéik e'gy magyar kúriára. Magyaros, faragott székek, fali téka tányérokkal, korsókkal. Nagy Írásos függönyök... A hálókban fehér ágyak, magyaros, hímzett függönyök. — A nappalit csak kívülről nézzük meg. A föld'igérő, nagy üvegablakok még a Bustillók idejéből vallók. Bent most komoly munka folyik. A felügyelő Máter észre sem vesz, csak egy-fcét kiváncsi kislány néz ránk reménykedve, hátha megzavarjuk kissé a tanóra kellemetlen csendjét. Egy komoly, nagyobbacska a nappali előtt sétálva francia szavakat tanul. Most jönnek az. ének órások. Kettő öteszekapaszikodva, mlég mindig nótázza: “... az én kedves galambom most megyen hazafelé ...” De a nappaliból kinéz a Máter, s elnémulnak. Én is indulok. Az iskolakapun kilépve, egy osztály előtt megyek 'el. Az ablak nyitva. Magyar beszéd. Zrínyi Ilonáról felel az együk leány, Kurucokról ... A végvárak életéről.. Hallgatnám még, de egy Máter jön ki a kapun. Elveszem könyvekkel megtömött táskáját. “Hogy-hogy ilyen későn még Buenoslba megy?” “Igen! A Zrínyi' Körbe! Ez, egy igen fontos munkaterületünk. Itt is adunk magyar órákat a benti fiataloknak, akik a kiegészítő magyar érettségire készülnek. Persze, magunkban nem győznénk, mert több csoport van, de vannak kitüdő, s nagyon áldozatos világi munkatársaink.” Az Intézet kápolnájában meg szólal, esti Urangyalára, a harang. Aibabhagyom a kiérdezőskiödést. Gondolataim visszaszállnak a nyitott osztály-ablak elé, ahol talán még mindig a végvárakról folyik a szó, A vonatból mégegyszer látni az iskolát. Mintha vakolatlan, befejezetlen frontja maga is úgy rajzolódna az esteledő 'égre, mint egy öreg bástya.. . Csak a modern, széles ablakok, is a háttérben integető pálmáik figyelmeztetnek, hogy 1965-lben vagyunk, — valahol Argentínában. .. RÖVID HÍREK PÁRIZSBÓL JELENTIK: — Bátori Miklós “Le vignoble des saints” ('Szentek sző'llősikertje) c. regényét a katolikus irodalmi nagy díjjal tüntették ki. A regényt a Hallgatásra kényszeritett Egyház irodalmi alakiban jelentkező tanuságtlételének tekintik. * * * TITOSZLÁVIÁBÓL uj Djilasügy hire tartja izgalomban az itteni irodalmi köröket. A “tettes” Miihiajllo Hihajlov, aki “Egy nyár Moszkvában” c. tszines és őszinte beszámolójával vonta magára a rendszer haragját. (Az esetre még visszatérünk! ÉF.) (—y —y) AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! FORDULJON HOZZÁNK, likörkészitéshez mindenfajta esszencekért! minden betegségre a leghatásosabb legmodernebb gyógyszereket tartjuk, különösen a női, férfi, ideg, gyomor, szív, rheuma, tüdő, tehetetlenségi, stb. megbetegedésekre. Magyarnyelvű levelekre, megrendelésekre, magyarul válaszolunk a legteljesebb diszkréció garantálása mellett. Úgyszintén küldünk orvosságokat egyenesen Magyarországra légi postával. Ha betegségét közli velünk, tanáccsal szolgálunk. óhazai recepteket előírás szerint elkészítünk. Boulkind’s Drug Store, 3511 St. Lawrence Blvd., Montreal, Que. — INTELLIGENS 64 éves özvegy aszszonv vagyok, 'megismerkednék házasság céljából hozzámillö komoly férfivel, akinek életéből egy kedves élettárs hiányzik. Levelet a kiadóba kérem, “Gyöngyvirág” jeligére. 43 ÉVES egyedülálló férfi, házasság céljából megismerkedne 45-50 éves egyedülálló magyar hölggyel. Leveleket “Megszépült Lánchíd” jeligére a kiadóhivatal továbbit. 44-6 APRÓHIRDETÉSE Egy számban közlés ára $1.25, három számban $3.00 SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ KELEN TRAVEL SERVICE ALEX. A. KELEN LIMITED ALAPÍTVA 1 9 2 5-BEN I M Ef A KANADAI I Is Í4 H FŐKÉPVISELETE Vízumkiadás Magyarországra most meg van könnyítve! II 7 C V CSOMAGOK Rokonok kihozatalát tavaszra és nyárra már most IULLA SZLOVÁKIÁBA jegyeztesse elő! IITA7ÁC n.apos kedvezményes Minden utazási kérdésben részletes felvilágosítást U I HL A) UiifZ^S°ik E“rópa .éf a díjmentesen nyújtunk! West lndia-i szigetekre. 1467 Mansfield Street, Montreal. Telefon: VI. 2-9548 ÓHAZÁBA SEGÉLYT az 1KKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.— . U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 9 % melléklendő. MEGRENDELŐ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ....................................... $.......... Képes Nagy Naptárunk (1.25) ......................... $.......... Sajtó' Alap ....................................................... $.......... Összesen $.......... Név: ....................................................................................... Város és tartomány: ......................................................... Cím (Utca, házr-sizám, vagy Box): ................................ Címváltozásnál írja meg a régi elmét is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50.
