Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1959

Index

— 19 — 1959. FŐEGYHÁZMEGYEI HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK 2385/1959. sz. Üj búcsúk engedélyezése. Szentatyánk, XXIII. János pápa, a föpenitenciárius bíborosnak 1958 november 22-i kihallgatásán újabb búcsúkat engedélyezett azoknak a híveknek, akiknek óly kegytárgy van a birtokukban, amelyet maga a Szentatya, vagy meghatalmazott pap megáldott és akik az egyes előírt feltételeknek eleget tesznek. 1. Aki legalább egyszer egy héten el szokta imádkozni a Corona Dominicát, vagy a Boldogságos Szűz Coronáinak egyikét, vagy elimádkozza a rózsafűzért, vagy legalább egyet a három rózsafüzér közül, vagy elvégzi a Boldogságos Szűz Mária kis officiumát, vagy a Halottak officiumából legalább a vesperát, vagy egy nokturnust a Laudessel, vagy imádkozni szokta a bűnbánati vagy graduális zsoltárokat, vagy aki az irgalmasság cselekedeteiből hetenkint egyet végez, mint pl. szegényt segít, beteget látogat, tudatlanokat a hitben oktat, élőkért és holtakért imádkozik stb., vagy szentmisét hallgat, — az teljes búcsút nyerhet, ha meggyónik és megáldozik és a Szentatya szándékára imádkozik, a következő napokon: karácsony, vízkereszt, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Űrnap, Jézus Szíve ünnepe, Krisztus Király napja, Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Nagyboldogasszony, Mária születése, Szeplőtelen Fogantatás, Mária Anyasága, Mária Szeplőtelen Szíve, Mária a Világ Királynéja ünnepe, Keresztelő Szent János, Szent József két ünnepe (március 19. és május 1.), Szent Péter és Pál ünnepe, Szent András, Jakab, János, Tamás, Fülöp és Jakab, Bertalan, Máté, Simon és Júdás, Mátyás és mindenszentek napja. De aki nem járul a szentgyónáshoz és áldozáshoz, azonban töredelmes lélekkel a Szentatya szándékára imádkozik, az is a nevezett ünnepnapokon hét évi nem teljes búcsút nyerhet. Azonfelül mindenki, aki az elsorolt ájtatosságok vagy irgalmassági cselekedetek egyikét végzi, valahányszor ezt teszi, 3 évi nem teljes búcsút nyerhet. 2. Azok a papok, akik naponkint miséznek, hacsak jogos akadály őket vissza nem tartja, nevezett ünnepeken teljes búcsút nyerhetnek, ha meggyónnak és a Szentatya szándékára imádkoznak. Valahányszor pedig a szentmisét bemutatják, 5 évi nem teljes búcsút kaphatnak. 3. Aki a breviárium végzésére van kötelezve és e kötelességét teljesíti, a fentnevezett ünnepeken teljes ,búcsút nyerhet, ha a feltételeket elvégzi: a bűnbánat szentségéhez és az Oltáriszentséghez járul és a Szentatya szándékára imádkozik. Aki azonban csak az utóbbit bűnbánó szívvel végzi, minden esetben 5 évi nem teljes búcsút nyerhet. 4. Aki reggel, délben, este vagy mihelyt utána teheti, az Úrangyalát, vagy a húsvéti időben a Regina Coeli-t, vagy ha ezeket az imákat nem tudja, öt Üdvözlégy Máriát imádkozik; hasonlóképen, aki az éjszaka kezdetén a „De profundis" zsoltárt elmondja, vágy ha ezt nem tudja, egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mond el e fohásszal: „Adj Uram örök nyugodalmat nekik", 500 napi nem teljes búcsúban részesülhet. 5. Ugyanezt a búcsút elnyerheti az, aki pénteki napon egy ideig kegyelettel gondol Urunk szenvedésére és halálára, és ájtatosan imádkozik három Miatyánkot és Üdvözlégyet. 6. Aki megvizsgálja lelkiismeretét, bűneit őszintén megbánja azon erős fogadással, hogy megjavul és egyszer ájtatosan elimádkozik egy Miatyánkot, Üdvözlégyet és a Szentháromság tiszteletére egy Dicsőséget; vagy az Úr öt szent sebe tiszteletére ötször mondja; „Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek ..." 300 napi nem teljes búcsút nyerhet. 7. Aki a haldoklókért legalább egy Miatyánkot és egy Üdvüzlégyet imádkozik, 100 napi nem teljes búcsút kaphat. 8. Végül, aki halálos veszedelemben lelkét jámborul Istennek ajánlja és gyónás, valamint Szent Útravaló vétele után, vagy legalább őszinte bánattal, ajkával Jézus Szent Nevét mondja, ha még tudja, vagy ha nem tudja, legalább szívében jámborul hívja és a halált, mint a bűnnek zsoldját Isten kezéből türelemmel veszi, teljes búcsút nyerhet. Az elsorolt búcsúkhoz és feltételekhez még a következő intelmek járulnak: 1. Azok a tárgyak, amelyek alkalmasak, hogy megáldassanak az Apostoli búcsúk elnyerése céljából, a következők: Coronák, rózsafűzérek, keresztek corpusszal vagy corpus nélkül, szent szobrocskák, érmek, feltéve, hogy nem ónból, ólomból, fújt vagy üres üvegből és hasonló olyan anyagból vannak, amely könnyen törhető és megsemmisíthető. 2. Szentek képei csak olyanokat ábrázolhatnak, akiket az Egyház szentekké avatott, vagy akik jóváhagyott martirológiumban, mint szentek szerepelnek. 3. Hogy valaki apostoli búcsúban részesüljön, ahhoz szükséges, hogy vagy magától a Szentatyától, vagy felhatalmazott paptól szentelt tárgyat viseljen vagy házában állandóan őrizzen. 4. A Szentatya kifejezett nyilatkozata szerint ezeknek az apostoli búcsúknak engedélyezése által nem szűnnek meg más olyan búcsúk, amelyeket már előző pápák engedélyeztek nevezett cselekmények, imák és jámbor gyakorlatok fejében. (S. Poenitentiaria Apostolica 1958. nov. 22. A.A.S. 1959. N. 1., 48—50. L.) XXIII. János pápa 300 napi búcsút engedélyezett a híveknek, valahányszor bűnbánó szívvel mondják: „Ó, Jézus, a szeretet királya, bízom irgalmas jóságodban I", ha pedig valaki egy hónapon