Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1956

Index

A NAGYHETI SZERTARTÁSOK MEGÚJÍTOTT RENDJE — Megjegyzések a papság számára — XII. Pius Pápa Őszentsége a Rituskongregáción keresztül 1955. év november 16-án a nagyheti szertartások megújított rendjét írta elő az egész világra kötelezően. Tette ezt ezért, hogy szertartásaink végzési ideje jobban megfeleljen a történeti időpontnak (az utolsó vacsora este volt; Jézus du. 3 órakor halt meg stb.) és az ősegyház gyakorlatának. Célja másrészt, hogy a mai életviszonyok között könnyebben és a munka zavarása nélkül részt vehessenek híveink ezeken a lélekemelő szertartásokon. A kiadott rendelkezés és a hozzáfűzött instrukció. alapján a következőket (közöljük: 1. Jelen rendelkezés csak a római ritusra vonatkozik (görögre nem). 2. 1956. március 25-én, virágvasárnap lép életbe. (Az egész világon és kötelezően. Nem úgy tehát, mint az utóbbi három évben a húsvéti vigília, amely az Ordinárius ítéletére volt bízva és fakultatív volt.) 3. Semmiféle <commemoratio sem vehető az egész nagyhéten; sem bármiféle címen előírt oratio imperata. 4. Virágvasárnap: Virágvasár napon, nagyhétfőn, nagy kedden, nagyszerdán a berviarium korusi, vagy magánvégzésében nincs változás (a Directorium szerint végzendő). Ügyszintén a szentmisék eddigi időpontjában sincs változás. Egész nagyhéten (Virágvasárnaptól Húsvét vigíliája éjszakai miséjével bezáróan), az ünnepélyes miséken, illetve a nagypénteki csonkamisébein, azokat a részeket, amelyeket a diakónus, subdiakonus, lector tisztségüknél fogva énekelnek, felolvasnak, nem kell a celebránsnak olvasnia. (A passiót, ha iá kóruson a nép nyelvén éneklik, latinul kell elolvasnia a celebránsnak.) Figyelmeztetendők a hívek, hogy virágvasárnap a templomból való kivonuláson és ünnepélyes bevonuláson ne csak a papság és az énekesek, hanem a hívek is vegyenek részt. Viszonyaink között tehát nem hosszabb körmenetet kell (tartani, hanem a templomból kivonulni; a pap megáll a templomajtó mellett, a hívek mögéje sorokoznak és bevonulnak. Ezalatt tartsák kezükben a szentelt barkaágat és részvételükkel a Krisztus Király iránti hálás szeretetükről tegyenek tanúságot. 5. Nagycsütörtök: Délelőtt csak a püspöki székesegyházakban tartható szentmise az olajok megszentelése végett. Ez a Missa chrismatis, amelynek más szövege van, mint a napi misének. Ezt az egyet kivéve más szentmise nem tartható délelőtt a székesegyházakban sem. E szentmisén, sem a mise alatt, sem utána, a szentmisén kívül nincs áldoztatás. A székesegyházban, minden templomban és nyilvános kápolnában (Can. 1191. § 1.) az ünnepi- szentmise (Missa in Coena Domini) délután 5 órakor tartandó. Ugyancsak du. 5 órakor egy szentmise mondható azon filiálisokban, ahol eddig is elvégezték a nagyheti szertartásokat. Minden pap és klerikus ex praecepto köteles részt venni ezen az ünnepélyes szentmisén és kívánatos, hogy a szentáldozáshoz járuljon. (Akik mise alatt gyóntatnak, résztvevőknek számíttatnak.) A híveket is buzdítani kell, hogy ők is minél többen áldozzanak. Áldoztatni e napon csak mise közben és közvetlenül mise után szabad. (Tehát az utolsó evangélium után, 'mielőtt a Sanctissimumot őrzőhelyre vinnék, vagy bármi más funkciót végeznének.) Délelőtt, vagy mise előtt és misén kívül áldoztatni, tilos. (Az ünnepélyes misében, mint eddig, három ostyát kell konzekrálni. Arra is gondolni kell, hogy kellő számú partikula konzekráltassék ezen szentmisében, mert nagypénteken is lesz áldoztatás és kívánatos, hogy nagycsütörtökön, az aznap konzekrált partikulákikal áldoztassunk. Az Oltáriszentséget, éppúgy, mint ezelőtt, a mise és esetleges mise utáni szentáldozás befejeztével az eddigi gyakorlat szerint ideiglenes őrzési helyére kell vinni.)