Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1956

Index

Az eddigi gyakorlattól eltérő az Instructio előírása, hogy az Oltáriszentség ideiglenes őr­zési helyénél adoratio tartassék legalább éjfélig. (Viszonyaink között kívánatos, hogy a nagycsü­törtöki szentmise után adorálók legyenek a Sanctissimum előtt, amint a késői helyzet meg­engedi.) A nagycsütörtöki misében az eddigitől eltérő­en kívánatos, hogy az evengélium után rövid homilia tartassék, utalva arra, hogy Jézus e na­pon rendelte az Oltáriszentséget, az egyházi rendet és végezte a lábmosást, példát adva, hogy a felebaráti szeretetet tettekkel mutassuk meg. A lamentatiot, vagyis Jeremiás siralmait, ahol eddig szokásban volt, nagycsütörtökön, nagy­pénteken, nagyszombaton a kora délelőtt lehet tartani, nem pedig az előző délutánon. A Breviárium magán-végzése e napokban is úgy történjék, mint más napokon. Időpont és anyag tekintetében nincs változás. A Matutinum és Laudes anticipálható. Kórus, azaz közös zsolozsmázás esetén a Tri­duumra a következő megszorítások vannak: A Matutinum és Laudes nem anticipálható, hanem a napján, reggel kell végezni azokat. Nagycsü­törtökön és nagypénteken nincs külön Vesperae (helyette mise van). Completorium e két napon az ünnepélyes mise után. Nagyszombaton dél­után pedig közös Vesperae végzendő, a Comple­torium elmarad az éjszakai szertartások követ­keztében. A harangozásra vonatkozóan: nagycsütörtö­kön a mise Glóriájának intonálása után az összes harangokat meg kell húzni. Ettől kezdve min­den harangozás szünetel, a nagyszombati vigí­liáig. Ahol több templom van, a főtemplom ha­rangozásakor kell a többi templomban is meg­húzni. a harangokat. A csengetés és orgonaszó megszüntetése és megkezdése azonban minden templomban az ott elhangzó Glória intonálása után törtinik. A püspök, aki a Missa Chrismatist celebrálja, mondhatja az esti szentmisét is. 6. Nagypéntek: A csonkamise nem délelőtt, hanem du. lehe­tőleg 3 órakor végzendő, mert ez órában szenve­dett ki Jézus. Ahol komoly okból későbbi idő­pont lenne alkalmasabb, lehet később is kezdeni, de 6 órán túl nem. (Ahol több templom van, le­het 3—4—5 órakor kezdeni, hogy a hívek elfog­laltságuk szerint választhassanak. Lehetőleg azonban maradjanak a 3 órai kezdet mellett.) Eddig nagypénteken a hívek nem áldozhat­tak. Most visszatérünk az ősi gyakorlathoz: nagy­pénteken közvetlenül a pap áldozása után a hí­vek is áldozhatnak. Hangsúlyozandó, hogy csak a celebráns áldozása után és ezzel kapcsolatban áldozhatnak a hívek, csonkamise után már nem szabad áldoztatni. (Nagycsütörtökön és a nagy­szombati esti misén a pap áldozásához kapcsol­tan és közvetlenül a szentmise után is, szabad áldoztatni.) (A csonkamise 'után az eddigi gyakorlat sze­rint a lefátyolozott Oltáriszentséget az Űr kopor­sójához vitték. Ez és a Szentsír ősi gyakorlata ezután is megmarad. A lefátyolozott monstran­ciát a helyi viszonyok szerint alkalmas időben, de nem késői órában ünnepélyesség nélkül el kell helyezni ideiglenes őrzőhelyén; nagyszom­baton ugyanígy kitenni.) 7. Nagyszombat: Eddig nagyszombaton délben a böjt megszűnt; ezután nagyszombaton egész nap szigorú böjtöt kell tartani (jejunium cum abstinentia). (Erről értesíteni kell a híveket a virágvasárnapi hir­detésben.) A föltámadási körmenet, amely Magyarorszá­gon ősrégi és általános iszokás, a most kiadott Instructio (IV. 23.) alapján továbbra is megma­rad, csupán az időpontja változik. A ihúsvéti vigíliát elsősorban úgy kellene kez­deni, hogy a be végző szentmisére éjfélkor kerül­jön sor. Élve azonban a Riituskongregáció által engedélyezett kedvezménnyel (Decr. II. 9.), <a következőképp intézkedünk: A vigília szertartása esti 6, azaz hat órakor kezdődjék. Elvégzendő a tűzszentelés, a húsvéti gyertya benedikálása, a húsvéti gyertyával való bevonulás a templomba, az Exsultet éneklése. Ezután, kb. 7 órakor következik a föltámadási körmenet. Ez lehetőleg rövid úton menjen. A föltámadási körmenet ad libitum fehér szín­ben, a Ritualeban levő szöveg szerint végezhető (csak a Regina coeli-t kell elhagyni), avagy a következőképp megrövidíthető: Elmarad az Ex­surge antifona és a 138. zsoltár. Kezdődik in­censálás után a Resurrexi antifonával; követke­zik a Pax vobis etc., körmenet harangszóval, visszatérve Tantum ergo, Genitori, szentségi versiculus és oratio. Végeztével az Oltáriszentsé­get vissza kell vinni ideiglenes őrzési helyére. Megjegyzendők: A kiindulás vagy a Szentsírtól, vagy a főoltártól van, az eddigi helyi szokás sze­rint. Ahol szokásban volt a Te Deum, megtart­ható, de ekkor versikulusa és oratioja hozzáfű­zendő a szentségihez. Ahol a Pázmány-ritus van használatban, az áldás a Genitori után, más esetben az oratio után adandó. A föltámadási körmenet után a celebráns vio­laszínű stólát és palástot ölt, az esetleges asz­szisztensek szintén violaszínű dalmatikát és kö­vetkezik a keresztvíz megáldása, amint az Ordo előírja. Űj a keresztségi fogadalom megújítása, melynek magyar szövege alább megtalálható. A keresztvízszentelés után következik a vigí­lia szentmiséje. Ezalatt, a pap áldozásakor és közvetlenül a szentmise után, a hívek is járul­hatnak a szentáldozáshoz. Az a hívő, aki az éjfél előtt lefolyó szentmisén áldozott, húsvét napján is áldozhat; ha pedig e szentmise éjfél után volt, újra nem áldozhat. — 2 —

Next

/
Thumbnails
Contents