Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1948

Index

— 6 közben a Főnaplóban vannak kommasszálva a pénztárak tőkéi. Ez a forgalom az év végén a zárlat előtt a pénztárak között megoszlik: az egyes pénztáraknak a számukra megállapított osztalékot, követelést, tartozást egyszerűen átírjuk az Alnaplókba. 6. A Főnaplóba havonkint cumulative bevezetett bevételeket (stoláris bevételek, perselyek, gyűjtések) az egyházgondnok által kiállított elleiinyugtákkal, illetőleg az irodai segédnapló kivonatával, — melyet az egyházgondnokok hitelesítenek — kell okmányolni. A perselypénzek vasárnap és ünnepnaponkint, amint azokat az egyházgondnokok elszámolják, azonnal elkönyvelendők a Főnaplóban, Ugyanez érvényes az adományokra is. 7. Adó alá minden pénztárt külön kell bevallani s minden pénztár számára külön adókönyvecskét kell beszerezni. Az adólerovást azonban a Főnapló eszközli, melynek Hivatkozás rovatába bejegyezzük annak a pénztárnak jelzőbetűjét, amelynek terhére az adólerovás történt. 8. Ha valamelyik pénztár vagyonát részben ingatlan képezi, jövedelmét a Főnapló Készpénzforgalom-bevétel rovatába írjuk és a Hivatkozás rovatban a pénztár jelzőbetűjét. 9. A számadási év végén, a Főnapló lezárása előtt, a kamatbevételi rovatban összegyűlt pénzt szétosztjuk a pénztárak között: mise- és szociális alapok pénztára kap 4 %-ot, az évkezdeti tőke után az egész évre; az év folyamán keletkezett új alapítványok után pedig attól a naptól számítva, amikor az alapítványi tőke befizettetett; a vegyes pénztár alapjai vagy alapítványai 4 %>-os kamatban részesülnek azon módon, ahogyan a mise- és szociális alapítványok pénztára; a templompénztár kapja a megmaradó kamatot. ^ 10. Az év végén, miután megállapítottuk a három pénztár kamat járandóságát, még ennek átírása előtt átmásoljuk a pénztárakba a Főnaplóból mindazokat a tételeket, melyek a jelzőbetűk szerint az A, B és C pénztárakat megilletik. 11. Miután a Főnaplóból mindent átírtunk a három pénztár Naplóiba, a Főnaplólt erős vonallal lezárjuk; a négy rovatot figyelmesen összegezzük; végre hozzálátunk a mérleg felállításához. 12. Mérleg felállítása következőképen történik: a Készpénzforgalom bevételi összegéből levonjuk a Kiadási összeget, majd a Nyilvántartás pénztár javára és terhére rovatok különbözetét felállítjuk. Az első adja a készpénzmaradványt, a második mutatja a követelést vagy tartozást. A készpénzmaradványt mint egyenleget a kiadási rovatba írjuk, azután összegezzük a rovatokat. A követelést mint különbözetet pénztár terhére alá írjuk, a tartozást, mint különbözetet, a pénztár javára rovatba írjuk. A készpénzmaradvány és követelés összege vagy készpénzmaradvány és tartozás különbözete adja a három pénztár pénzbeli vagyonát. Az egyes pénztárak vagyonát a Naplóból állapítjuk meg. 13. A mérlegben lehozott összvagyon után mindjárt a Főnaplóban is részletezni kell, hogy az összvagyonból az A, B és C pénztárakat különkülön mennyi illeti meg. 111. A pénztári Naplók (Alnaplók.) Minden pénztárnak külön Naplója van annak nyilvántartására, hogy mily összeget hoztak át a pénztárak vagyonként a számadási évre; miben gyarapodott vagy fogyott ez a vagyonuk az év folyamán; és hogy mily vagyonnal záródnak e pénztárak az év végén. A) Templompénztári Napló. 1. Külön nyomtatványa nincs, használja a Főnapló-nyomtatványt (L. II. 2.) 2. Ahol van régi nyomtatvány, könnyű lesz vonalazással a Főnapló mintájára hozni. Első tételként az Áthozat rovataiba hozzuk a Nyilvántartás pénztár javára alá a templompénztár pénzvagyonának összegét, mert ezzel a Főnapló tartozik a templompénztárnak.. Ha a templomnak ingatlan vagyona is van, azt bejegyezzük a Tárgy- vagy szövegrovatba az évi bérjövedelemmel együtt. 3. Templom bevételei címletek szerint: aj A perselyek, stoláris jövedelmek (harangozás, pluviale, impozició, szent misék, házszentelés . . .), önkéntes adományok. b) Az ingatlanok után befolyt bérjövedelem. c) Különféle bevételek. d) Külön a misealapítványok után befolyt jövedelem és e) a Főnapló kamatjövedelméből nyert osztalék. 4. A templom kiadásai címletek szerint: a) Gyertya, villany vagy gázvilágítás. b) Ruhaneműek javítása, fehérneműek mosása és új miseruhák vagy egyéb templomszerek beszerzése, a templom takarítása. c) Alkalmazottak díjazása: sekrestyés, harangozó, orgonanyomó díjazása. d) Misebor, ostyasütés. e) Különféle (kereskedők, iparosok számlái.) f) Adó. A rovatos segédíven vagy kiszedési íven (rendes tiszta ívpapír), melyet a számadáshoz készítünk, az egyes címletek tételeit összeadjak és a nyert összegeket külön-külön a pénztári naplóban iktatjuk. Dátum nem szerepel sem a segédíven, sem a naplóban, hivatkozni azonban kell a Főnapló folyószámaira. Amely kiadási tételhez hatósági engedély kellett, mellékeljük a kiadást igazoló okmányt. A rovatos segédívet, a kiszedési ívet, melyet magunk készítünk rendes tiszta ívpapíron, a számadásokhoz mindig mellékeljük. 5. Az egyenleg felállítása: Ha több a bevétel mint a kiadás (a Készpénzforgalomnál) és a követelés több mint a tartozás (Nyilvántartásban), akkor az egyenleget plusz jellel a Készpénzforgalom kiadási rovatába írjuk, illetve a Nyilvántartás pénztár terhére rovatba — és vastag vonalat húzunk. A szövegrovatba írjuk azután a bevétel-kiadás egyenlegét, majd közvetlen alája a követelés és tartozás különbözetét. Ha a bevétel több mint a kiadás és a követelés több mint a tartozás, a két egyenleg /