Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1948

Index

összege adja a templompénztár vagyonállagát; ha a követelés kisebb mint a tartozás, a kettő különbsége az évvégi állapot. Hasonlóan járunk el, ha a kiadás több mint a bevétel: az egyenleget minusz jellel a Készpénzforgalom bevételi rovatába írjuk, illetve a Nyilvántartás pénztár javára alá (ha a követelés kisebb mint a tartozás!). A végén felállítjuk a mérleget. B) Mise- és szociális alapítványok pénztára. 1. Használja a Főnapló nyomtatványt (L. II. 2). Ahol van régi nyomtatvány, vonalazással a Főnapló mintájára hozzuk. Az első tétel áthozatala ugyanúgy történik, mint a templompénztári naplóban, külön-külön minden alapítvány részére. 2. Az év folyamán tett új mise- és szociális alapítványok név szerint felsorolandók, különkülön ama nap megjelölésével a második rovatba, amikor az alapítványi tőkék a Főnaplóban elkönyveltettek. 3. Átiratik a Főnaplóból az ingatlanok után befolyt bérjövedelem. Ha ez részletenkint folyt be, akkor összesített tételben a Főnapló folyószámainak megjelölésével. 4. Könyvelendők az évközi új alapítványok után esedékes, továbbá az évkezdeti tőke után járó egész évi kamatok. 5. A kiadásokból először is az adókiadásokat vesszük át a Főnaplóból egy tételben és megjelöljük a folyószámokat, amelyek alatt a Főnapló az adókat kifizette. 6. A kamatjövedelemből és a bérjövedelemből (ha van) — az adó levonásával — fennmaradó összeget szétosztjuk a jogosított participánsok között: mindegyiket külön megnevezvén s mindegyik neve mellé oda jegyezvén a százalékot, amely szerint a szétosztást végeztük. 7. A misealapítványok szétosztása mindenkor a taxatorium szerint történik. A szociális alapítványok úgy lesznek szétosztva, ahogyan az alapítványlevélben meg van hagyva. Az évközben keletkezett alapítványok tőkéinek jövedelmei a régi tőkék kamataihoz hozzáadatnak s azokkal együtt osztatnak szét. 8. Naplózárás után történik, mint a templompénztári naplóban, külön-külön minden alapítványnál és összesítve, hogy külön Kimutatásra ne legyen szükség. C) Vegyes pénztári Napló. 1. Ez is a Főnapló nyomtatványt használja. Ha van régi, azt vonalazással az újhoz alakítjuk. 2. Eltérve az eddigi szokástól, minden egyes alapítványnál felállítjuk a mérleget. Év kezdetén áthozzuk az alapítvány vagyonállagát majd az évi forgalmat a megfelelő rovatokba könyveljük és lezárjuk a Nyilvántartás és a Készpénzforgalom rovatait, mint láttuk a templompénztárnál. Utána összesítjük, az évvégi állapotot kimutatjuk. Külön Kimutatást nem készítünk. Minden alapítványnál úgy járunk el, mint a mise- és szociális alapítványok pénztáránál említettük, azzal a különbséggel, hogy itt az alapítványok nem használják föl évközi jövedelmüket, tehát nagyobbodhatnak. IV. Törzskönyvek. Minden plébánián három külön törzskönyv fcktettetik föl: az adósok törzskönyve, mise- és szociális alapítványok törzskönyve és a vegyespénztári alapítványok vagy alapok törzskönyve. Mind a három erősen bekötve az anyakönyvek módján őriztetik a plébánián. A törzskönyveket a következőkben ismertetjük: A) Adósok törzskönyve. Ami gyümölcsöző tőkéje a három pénztárnak van, az mind ebben a törzskönyvben tartatik nyilván. Külön lapot kapnak benne a takarékpénztárak, melyekben pénzt gyümölcsözőleg elhelyezünk, az értékpapírok és ingatlan birtokok, melyekben az egyházi vagyon egy része szintén gyümölcsözik. Mindezek az egyházi pénztárak adósaiként tekintendők, mert tőlük évi kamatot, osztalékot, vagy bérösszeget várunk. 1. Ha a takarékban új betéteket helyezünk el, nem nyitunk számukra mindannyiszor új és új számlalapot, hanem az újabb betéteket, a már nyitott számlán a régi betéthez — folytatólagosan és megfelelő keltezéssel — hozzáírjuk. Csak az a takarékpénztár kap új számlalapot a törzskönyvben, mely a számlalappal már biró takaréktól különbözik. Épp amint a különböző nemű és kamatlábú értékpapírok is más és más lapon könyveltetnek el. 2. A törzskönyvi számlalap fejezetébe beírjuk mindenek előtt az illető adós nevét, takarékpénztáraknál feljegyezzük a kamatlábat is, amennyiben az ismeretes; értékpapíroknál pedig azok nemét, névértékét, darabszámát, a kamatlábat és a szelvények lejáratait. 3. Ennek a törzskönyvnek rovatai a következők: a) keltezés, b) a kölcsön tőkéje és évi kamatai, c) üres szöveghely, d) lerovás tőkében, kamatban és összesen, e) hátralék* kamat, f) jegyzet. A keltezés rovatába azt az évet, hónapot és napot írjuk, amikor a fél a kölcsönt felvette; és mindjárt melléje a második rovatba a kölcsönvett összeget írjuk az évi kamattal. E bejegyzésekkel*' nyitjuk meg a számlalapot. További bejegyzésnek akkor van helye, ha az adós kamatot fizet, ha adósságát visszafizeti vagy abból valamit törleszt. Ez események jelzésére van a harmadik rovat, az üres szöveghely: ebbe kamatfizetés esetén beírjuk az időszakot is, melyre a kamatfizetés történt. A negyedik rovatba jönnek a tőkében vagy kamatokban lerótt összegek, az ötödik rovatba végül az egy vagy több évre járó, még megfizetetlen kamatok. 4. A hátralékkamatok lerovását mindig külön iktassuk be az idő jelzésével, melyre az adós hátralékban maradt. A tőketörlesztések esetében a letörlesztett részt vonjuk le a kölcsöntőke évkezdeti összegéből és azontúl (a következő évrej már csak a fennmaradt adósság szerepeljen a kölcsöntőke rovatában. 5. Ha nincs régi nyomtatvány, használjuk az univerzális Napló nyomtatványt. Mutatis mutandis a következő változásokkal: keltezés rovatba írjuk a betét, adósság évét, hónapját és