Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1942

Index

48 — 8507. sz. A. C. feT hívása nyári napközi otthonok ügyében. 8557. sz. Kegyúri terhekkel kapcsolatos V. K. M. rendeletek. Az A. C. Országos Elnökségének kérelmére közlöm a T. Papsággal, hogy az ú. n. nyári gyermekotthonok (napközi otthonok) fenntartása ügyében bizonyos tárgyalások folynak az Országos Nép- és Családvédelmi Alappal. Olyan beavatkozás tapasztalható ugyanis, amely félreértésekre adhat alkalmat és okot. Ezért az A. C. Országos Elnöksége közvetlenül kíván ebben az ügyben az illetékesekkel tárgyalni. Nagyon fontos e tárgyban, hogy az egyes egyházmegyék s így a íőegyházmegyének, tehát az apostoli adminisztraturának területén is működő különböző szervezetek az említett napközi otthonok ügyében közvetlenül ne tárgyaljanak, hanem észrevételeiket és kívánságaikat juttassák el az A. C. Országos Elnökségéhez és várják meg, míg az Országos Elnökség az erre vonatkozó tárgyalásokat befejezi és az eredményeket közli. Kalocsa, 1942. december 1. Tudomásulvétel és miheztartás végett közlök két V. K. miniszteri rendeletet. Az előbbi elsősorban a vallásalapi kegyuraság alatt álló plébánosokat érdekli és az új kérvénybenyújtási terminus megjegyzése szempontjából fontos. A második általános érdekű. 48.900/1942. I. főosztály, szám. Az utóbbi időben gyakrabban fordult elő, hogy szélvihar, fagy és más ok következtében a m. kat. vallás- vagy tanulmányi alap kegyurasága alatt álló egyházi épületeken keletkezett és a további károsodás megakadályozása végett azonnal megszüntetendő hiányokat a javadalmas plébános nem csináltatta meg, hanem pár pengős munka elvégeztetéséért is a kegyurasághoz fordult. Nyomatékosan felhívom a m. kat. vallásalap vagy tanulmányi alap kegyuraságát élvező plébánosokat, vegyék figyelembe az 1477-ik canon rendelkezését, amely szerint a kisebb javításokat maga a javadalmas tartozik eszközölni, de ugyancsak felelős azért, ha nem intézkedik azonnal a keletkezett kár megszüntetéséről. Ugyanígy rendelkezik hivatali elődöm által 1873. évi június hó 16-án kiadott 31.937. sz. szabályrendelet is, amelynek 7. pontja szerint a kegyuraságot terhelő épületeken is mindazon apróbb javítások, melyeket rendszerint minden lakó önmaga tartozik teljesíteni, az illető javadalmas terhére esnek. Egyben felhívom a javadalmas plébánosokat, hogy a kegyúri épületek helyreállítására vonatkozó kérelmeiket csakis az egyházmegyei hatóságok útján terjeszthetik be. A kérelmek előterjesztésénél pedig legyenek figyelemmel arra, hogy csakis a kegyurasági épületen levő hiányok megszüntetését kérhetik. A melléképületek csakis akkor állnak a kegyuraság fenntartási kötelezettsége alatt, ha azt a canonica visitatio kifejezetten megemlíti. Nemkülönben figyelemmel kell lenni a mai idők nehézségeire is, mert nem áll módomban, csakis a legszükségesebb helyreállításokat engedélyeznem. Nagyon ajánlatos a kérelem előterjesztésekor csatolni megbízható iparosok (esetleg vállalkozó) minden kötelezettség nélküli költségvetését, mert a rendelkezésre álló műszaki közegek csekély száma miatt nem tudnak minden egyes kérelem elbírálása végett a helyszínre kiszállni. A helyreállítást csakis akkor van módomban elrendelni, hogyha a szükséges kézi- és igásnapszám biztosítva van, vagy ha ennek váltságösszege már befizetést nyert. Á kegyurasági épületek helyreállítására vonatkozó 1873. évi 31.937. V. K. M. sz. rendeletet csatolom és annak 8. pontját a változott költségvetési évnek megfelelően úgy módosítom, hogy a következő évben kívánt helyreállítási kérelmeket minden év szeptember 15-ig kell beterjeszteni. 31.937/1873. szám. 1. Kegyúri kötelezettségből csak oly épületek emeltetnek, amelyek az egyházi törvények értelmében a kegyurasággal szorosan kapcsolatosak; ilyenek: a lelkészí és segédlelkészi lak és ezeknek tartozékai: a konyha, éléskamra, pince, árnyékszék, a lelkészi lak kerítése, s ott, ahol az egyházlátogatásilag biztosítva van, az istálló és kocsiszín. 2. A gazdasági épületek, úgymint: istállók, csűrök, fészerek, hombárok, ólak, stb. a kegyurat nem terhelik s ezek akár újraépítéséhez, akár kiigazításához a közalapítványok, mint kegyurak, csak azon esetben járulnak, ha ebbeli kötelezettségük és ennek mérve egyházi látogatás vagy más jogérvényes okmány által igazoltatik. Minden más esetben ezen épületek felállítása és kiigazításának kötelezettsége az illető hitközség híveinek terhére esik. 3. Általában úgy az új építkezések(nél), mint' a kiigazításoknál szabályul szolgál, hogy a kegyúr csak annyiban tartozik ezek költségeit elsősorban viselni, amennyiben az illető egyháznak külön, e célra rendelt vagyona nincs és ez esetben is 4. a kegyúr, akár az új építkezéseknél, akár a kiigazításoknál csak a szükséges anyagokat és a pénzbeli kiadásokat viseli, míg ellenben a hívek kötelesek az összes kézi és szekeres napszámokat ingyen leróni. 5. A kegyuraságot, terhelő, akár új építkezések, akár kiigazítások költségvetéseinek elkészítése és általában az építkezés vezetése a kegyurat illeti. 6. Azon gazdasági épületek tekintetében, melyek a 2. pont szerint a kegyurat nem terhelik, az illető egyház vagy lelkész és híveikegymásközti hozzájárulási arányára nézve írásbeli kikötések hiányában az eddigi gyakorlat szolgál zsinórmértékül. 7. A kegyuraságot terhelő épületeken is mindazon apróbb javítások, melyeket rendszerint minden lakó önmaga tartozik teljesíteni, mint kályhák igazítása, zárak, ablakvasalások, aitósarkok, üvegezések, stb., amennyiben az igazítási tétel 40 koronát meg nem haladna, valamint az épületek belső tisztogatása is az illető javadalmas terhére esnek, s ha ily csekélyebb