Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1942

Index

41 — 1942. ÉVI KALOCSAI FŐEGYHÁZMEGYEI immii imJ HIUATALOS KOZLEMENYEK. 15. szám. 6280. sz. Az engesz­telés gondo­latának ter­jesztése. 6964. sz. Missziós va­sárnap meg­tartása. 6954. sz. Mise a sza­bad ég alatt. Ebben a háborús veszedelmekkel teli idő­ben, amelyet az emberiség áléi, mindenki meg fogja érteni, hogy Isten irgalmát csak komoly bűnbánat és engesztelés biztosíthatja szá­munkra. E meggondolástól vezérelve terjesztik jámbor lelkek és hitbuzgalmi folyóiratok az egész országra kiterjedő engesztelés gondola­tát az egyének, a társadalom és világ bűnei­ért abban a szent meggyőződésben, hogy ez lesz alkalmas eszköz a gyűlölet megszünteté­sére s egyben az Istennek tetsző és az embe­reket megnyugtató béke leesdésére, ahogy erre már egyébként a péntek estékre elrendelt há­borús könyörgő-ájlatosságok elrendelésekor rá­mutattam. Mindezekért magamévá téve az országos A. C. javaslatát is, elrendelem, hogy a Magya­rok Nagyasszonya ünnepét kövelő vasárnapon, f. é. október hó 11-én (amely napon egyébként a főpásztor kinevezésével kapcsolatban Te Deum rendeltetett el) a szentbeszéd az engesz­telés gondolatát fejtse ki s buzdítsa a híveket, hogy ennek erejével törekedjenek biztosítani az isteni irgalmat. Kalocsa, 1942. szeptember 28. Az idei missziós vasárnap közeledtével felhívom Tisztelendő Papságom figyelmét arra, hogy a Szentatyának óhaja szerint minél na­gyobb buzgalommal igyekezzenek azt előké­szíteni már a megelőző vasárnapon (okt 11-én), felhíván a hívek figyelmei a nagyobbmérvű imára és a/amizsnálkodásra a missziók ér­dekében. Az egyházmegyei Központtól kül­dendő plakátokat is már okt. 11-ére szíves­kedjenek kifüggesztetni nemcsak a templom­ajtókra, hanem az iskolákban és egyesületek­ben is. A missziós vasárnapot: okt. 18-át pedig a küldendő nyomtatványok felhasználásával rendezzék meg és adjanak alkalmat a hívek­nek a „Hittepjesztés Művé"-be való jelentkezésre. Kalocsa, 1942. október 1. Utóbbi időkben újból többen kértek az Egyházmegyei Hatóságtól engedélyt misézésre a szabad ég alatt (nem helyes elnevezéssel: „tábori" misére). Az Egyház fegyelmének és előírásainak megőrzése érdekében felhívom a Tiszt. Papság figyelmét a következőkre: Az Egyházjogi Törvénykönyv 822. kánon 4. §-a szerint ily engedélyt az Ordinarius csak iusta ac ra /ion a bili de causa, in a liquo extra­ordinario casu adhat. A „iusta et ratonabilis causa" a S. Congr. de Sacramentis adott eset­ben 1942 július 26-án kiadott értelmezése sze­rint kizárólagosan az istentiszteletre és a hívek lelki javára vonatkozólag érthető. Nem adható tehát engedély a szabad ég alatt való misé­zésre profán okokból, az ünnepség rendkívüli­ségének, fényének emelésére és hasonló okok­ból. Különösen tekintetbejönnek itt a levente­egyesületek vezetői, akik részéről sok esetben kapnak a plébánosok megkeresést a misének szabadban való megtartására. Ily megkeresé­seket a Tiszt. Papság ne továbbítson hozzám, ha a hívek valódi lelki szükséglete, vagy haszna nem indokolja a szabadban való mi­sézést, mert az ilyen tárgyú hozzám érkező beadványokat az Egyház rendelkezései szerint szigorúan kell elbírálnom. Indokolt és rendkívüli esetekben adott enge­dély elnyerése után a szabad ég alatt való mi­sézésnél be kell tartani a következő szabályokat: 1. csakis consecrált oltárkövön szabad a misét bemutatni ; 2. az oltárt három oldalról és felülről al­kalmas módon be kell takarni, hogy a széltől, hirtelen támadó esőtől védve legyen (S. C de disc. Sacr. 26. Mart. 1929); 5. szükséges, hogy az oltáron szabály szerint elhelyezett gyertyák a mise alatt állan­dóan égjenek, ezért kívánatos, hogy két gyer­tyatartó üvegburával legyen felszerelve. Kalocsa, 1942. október 2. Alábbiakban közlöm a honvédelmi minisz­ter úrnak a honi légvédelmi készültség alatti harangozás ügyében hozott rendeletét: M. kir. Honvédelmi Miniszter. 158 642. szám. eln. 55. - 1942. Harangozási tilalom kérdése. Elosztó szerint! Budapest, 1942. évi szeptember hó 24-én. A folyó évi szeptember hó 5-én elrendelt honi légvédelmi készültség tartamára az egy­házi célú harangok használatának kérdését az alábbiak szerint szabályozom : Valamennyi városban és községben a ha­rangokat egyházi célokra napközben, az elsö­télítési időponttól kezdve napkeltéig, rendelte­tésszerűen szabad használni. Olyan helyeken, ahol a harangokra, mint riasztóeszközökre szükség van, az esetleg napközben bekövet­kező légvédelmi riadót a harangok félreveré­sével kell jelezni. Jelen rendeletemet kapják: Kárpátalja Kormányzói Biztosa, Budapest székesfőváros 6977. sz. Harangozás a honi légvédelmi készültség alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents