Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1942
Index
41 — 1942. ÉVI KALOCSAI FŐEGYHÁZMEGYEI immii imJ HIUATALOS KOZLEMENYEK. 15. szám. 6280. sz. Az engesztelés gondolatának terjesztése. 6964. sz. Missziós vasárnap megtartása. 6954. sz. Mise a szabad ég alatt. Ebben a háborús veszedelmekkel teli időben, amelyet az emberiség áléi, mindenki meg fogja érteni, hogy Isten irgalmát csak komoly bűnbánat és engesztelés biztosíthatja számunkra. E meggondolástól vezérelve terjesztik jámbor lelkek és hitbuzgalmi folyóiratok az egész országra kiterjedő engesztelés gondolatát az egyének, a társadalom és világ bűneiért abban a szent meggyőződésben, hogy ez lesz alkalmas eszköz a gyűlölet megszüntetésére s egyben az Istennek tetsző és az embereket megnyugtató béke leesdésére, ahogy erre már egyébként a péntek estékre elrendelt háborús könyörgő-ájlatosságok elrendelésekor rámutattam. Mindezekért magamévá téve az országos A. C. javaslatát is, elrendelem, hogy a Magyarok Nagyasszonya ünnepét kövelő vasárnapon, f. é. október hó 11-én (amely napon egyébként a főpásztor kinevezésével kapcsolatban Te Deum rendeltetett el) a szentbeszéd az engesztelés gondolatát fejtse ki s buzdítsa a híveket, hogy ennek erejével törekedjenek biztosítani az isteni irgalmat. Kalocsa, 1942. szeptember 28. Az idei missziós vasárnap közeledtével felhívom Tisztelendő Papságom figyelmét arra, hogy a Szentatyának óhaja szerint minél nagyobb buzgalommal igyekezzenek azt előkészíteni már a megelőző vasárnapon (okt 11-én), felhíván a hívek figyelmei a nagyobbmérvű imára és a/amizsnálkodásra a missziók érdekében. Az egyházmegyei Központtól küldendő plakátokat is már okt. 11-ére szíveskedjenek kifüggesztetni nemcsak a templomajtókra, hanem az iskolákban és egyesületekben is. A missziós vasárnapot: okt. 18-át pedig a küldendő nyomtatványok felhasználásával rendezzék meg és adjanak alkalmat a híveknek a „Hittepjesztés Művé"-be való jelentkezésre. Kalocsa, 1942. október 1. Utóbbi időkben újból többen kértek az Egyházmegyei Hatóságtól engedélyt misézésre a szabad ég alatt (nem helyes elnevezéssel: „tábori" misére). Az Egyház fegyelmének és előírásainak megőrzése érdekében felhívom a Tiszt. Papság figyelmét a következőkre: Az Egyházjogi Törvénykönyv 822. kánon 4. §-a szerint ily engedélyt az Ordinarius csak iusta ac ra /ion a bili de causa, in a liquo extraordinario casu adhat. A „iusta et ratonabilis causa" a S. Congr. de Sacramentis adott esetben 1942 július 26-án kiadott értelmezése szerint kizárólagosan az istentiszteletre és a hívek lelki javára vonatkozólag érthető. Nem adható tehát engedély a szabad ég alatt való misézésre profán okokból, az ünnepség rendkívüliségének, fényének emelésére és hasonló okokból. Különösen tekintetbejönnek itt a leventeegyesületek vezetői, akik részéről sok esetben kapnak a plébánosok megkeresést a misének szabadban való megtartására. Ily megkereséseket a Tiszt. Papság ne továbbítson hozzám, ha a hívek valódi lelki szükséglete, vagy haszna nem indokolja a szabadban való misézést, mert az ilyen tárgyú hozzám érkező beadványokat az Egyház rendelkezései szerint szigorúan kell elbírálnom. Indokolt és rendkívüli esetekben adott engedély elnyerése után a szabad ég alatt való misézésnél be kell tartani a következő szabályokat: 1. csakis consecrált oltárkövön szabad a misét bemutatni ; 2. az oltárt három oldalról és felülről alkalmas módon be kell takarni, hogy a széltől, hirtelen támadó esőtől védve legyen (S. C de disc. Sacr. 26. Mart. 1929); 5. szükséges, hogy az oltáron szabály szerint elhelyezett gyertyák a mise alatt állandóan égjenek, ezért kívánatos, hogy két gyertyatartó üvegburával legyen felszerelve. Kalocsa, 1942. október 2. Alábbiakban közlöm a honvédelmi miniszter úrnak a honi légvédelmi készültség alatti harangozás ügyében hozott rendeletét: M. kir. Honvédelmi Miniszter. 158 642. szám. eln. 55. - 1942. Harangozási tilalom kérdése. Elosztó szerint! Budapest, 1942. évi szeptember hó 24-én. A folyó évi szeptember hó 5-én elrendelt honi légvédelmi készültség tartamára az egyházi célú harangok használatának kérdését az alábbiak szerint szabályozom : Valamennyi városban és községben a harangokat egyházi célokra napközben, az elsötélítési időponttól kezdve napkeltéig, rendeltetésszerűen szabad használni. Olyan helyeken, ahol a harangokra, mint riasztóeszközökre szükség van, az esetleg napközben bekövetkező légvédelmi riadót a harangok félreverésével kell jelezni. Jelen rendeletemet kapják: Kárpátalja Kormányzói Biztosa, Budapest székesfőváros 6977. sz. Harangozás a honi légvédelmi készültség alatt.