Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1942

Index

_ é _ ritka fokban jellemezték lelkét. Ő azonban ezek Szent István azonban nagyobb csatádjára, ellenére megmaradt belátó és szerény embernek, egész népére is kiterjeszti gondját. Mindenünaki nem tör szertelen célokra, mint már az írás nen tanítókat hivat s ezek által akként mégis lelkünkre kötötte: „Magadnál magasabb dol- neveli az egész nemzetet, hogy a nomád, gokra ne törekedjél"

5 és nem kerget beteges kalandvágyó és szilaj törzsekből hitet, vallást, álmokat. kulturát szomjazó népcsalád fejlődjék. Mikor Nem járt el úgy, mint sok földi nagyság, pedig mindezt elvégezte és földi életét alkoakik a hatalom forró mámorában mind többre nyodni látta, azokat a fönséges elveket, melyek vágyódtak és mulandó erejükben bízva nem őt vezették, s melyektől fiának s egész nernfartották szükségesnek Istennel törődni. zetének boldogságát várta, mélyen megindító Első Napoleon a franciák lángeszű csá- intelmekbe sűrítette és foglalta össze. Ezeknek szára, jó ideig szinte azt gondolta, hogy Is- elseje arról a hitről szól, melyből minden igaztenre nincs semmi szüksége. Szédítő terveit ságos lelkület származik, s melyet e szavakkal Isten nélkül szőtte, de attól sem riadt vissza, ajánl szent Imrének s benne mindnyájunknak: hogy a pápát, Krisztus helytaríóját elfogassa „Mindenek előtte meghagyom, tanácslom és és börtönbe vesse, mikor látta, hogy világ- ; javallom neked, én drágalátos fiam, hogy, ha hódító, kegyetlen terveit nem nézi jó szemmel, a királyi koronát megbecsülni kívánod, az sőt el is ítéli. A nagy császár azonban elbukott, aposíoli és katolikus hitet nagy szorgalommal, szent Ilona szigetére került és a fájó fogság és vigyázással megtartsad, hogy a neked alágyötrelmes napjain sokat elmélkedett elhibázott vetetteknek példája légy."

6 életsorsa felett. II. Szent Istvánnak igazságossága, melyHarmadik Napoleon császár sem volt ről eddig szóltunk, élő hitből fakadt. Ugyanszerencsésebb. Nagy ősének gyászos példája'- ebből sarjadt ki azonban másik erénye is: az ból nem okult eléggé. Istennel, vallással keve- a nemes, nagyvonalú felebaráti szeretet, mesei törődött. Mikor pedig a nagy német-francia lyet ma is csodálnunk kell benne. Igazságosháború kitörése előtt mégis templomba ment sága arra serkentette, hogy megadja Istennek, és a megye főpásztora a templom küszöbén ami az Istené, ez az erény pedig arra ösztöszentelt vizet nyújtott neki, hogy magát meg- nözte, hogy mint erős ember szívelje a gyenhintse, nem nyúlt hozzá, elnézett fölötte s úgy ; gét, hogy mint gazdag segítse a szegényt és ment a templomba, mintha merő szórakozást mint király alá tudjon szállni a trón bíborából akarna keresni. A háborút elvesztette, kardját a szenvedő koldusok közé is, hogy őket is összetörték, trónja összeomlott s ő maga is magához emelje. Vagyis ez az erény fenséiiamarosan meghalt. ges válasz volt Krisztus parancsára : „SzeIstván király velük ellentétben megadta resd felebarátodat, mint tennenmagadat."

7 És Istennek, ami az Istené, mert erre késztette hogy ezt az erényt mennyire szerette s hogyan igazságossága. A nagy király igazságossága gyakorolta, tudjuk életéből, mely telve volt e kiterjedt azonban Isten után családjára s egész nagy parancs teljesítésének legszebb tényeivel, népére is. Igazságos volt velük szemben is. Életének egyik főcélja volt, hogy a még mert bár szigorú volt s mindent megköve- | megmaradt pogány magyarokat, akik alatta is telt, amit Isten törvényei, a hit parancsai többször lázadoztak Krisztus vallásának szent és az ország érdeke kívántak, ámde ezek igája ellen, végleg megtérítse. Ezért csatlakomellett mindent megtett s mindent elkövetett, zott nagy szívvel Rómához. Ezért kért a páhogy igaz javukat, testi-lelki jólétüket Iegjob- pától koronát, hogy királyi tekintéllyel annál ban szolgálja. Óvta, védte őket a külső ha- nyugodtabban láthasson munkához. Ezért alatalmak ármánya és támadása ellen, szeretet- P»ott annyi püspökséget, templomot, kolostort, tel gondoskodott róluk és ellátta őket mind- hogy Krisztus hitének lelkes terjesztői, rendes ama javakkal, melyeket az a kor és az ő ha- fenntartói és állandó tűzhelyei lehessenek az falma előteremthettek. egész országban. Első sorban a lelki ínséget Fiának Gellértben olyan mestert szerzett, igyekezett megszüntetni minden áldozattal, hogy aki ifjú tanítványa szivét a mulandók tudomá- a rövid, bizonytalan földi élet után az örök nyán kívül az örök értékek szeretetére is rá életre nyisson vagy nyújtasson reményt és kitudta hangolni. A vértanú püspök a király látást alattvalóinak. Azért pedig, hogy az örök fiából, szent Imre hercegből oly hitvallót nevelt, éle

í hódító erejét mindjobban növelje, örömmé! aki örök példaképe lett az ifjúságnak. fogadta és nagy kegyességgel ellátta azokat, "•Szent tslván király intelmei. Kis magyar legen5 Eccl. 5. 22. dárium. 7 Ma'té 19. 19. Embersj: reteí': «