Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1937

keny felebaráti szeretete és segítő készsége most és mindenkor dicsőséges támasza a magán- és közjólétnek. Későbbi nyugodtabb idők kétségtelenül több igazságosságot tanúsítanak irántuk, mint a zűrzavaros jelenkor. Bízunk a szerzetesrendek elüljáróiban, hogy a nehézségek és megpróbáltatások nyomán fokozott buzgósággal, elmélyített lelki élettel, szent és komoly hivatásérzéssel és igazi kolostori fegyelemmel a Mindenhatótól újabb áldást és újabb termékenységet esdenek le nehéz munkájukra. 11. A hűséges világiakhoz. Lelkünk előtt elvonul hűséges fiaink és leányaink beláthatlan serege, akiknek lelkesedését az Isten ügyéért, gyöngéd szeretetét a kereszténység közös Atyja iránt, engedelmességét a püspökök és papok iránt és bátor elszántságát a jövőben is bármiféle sorsban hűségesen megmaradni abban, amit hittek és elődeiktől szent örökségként átvettek, semmit sem törte meg az Egyház szenvedése Németországban. Valamennyinek megindult szívvel küldjük atyai üdvözletünket. Elsősorban a katolikus szervezetek tagjainak, akik bátran és fájó áldozatok árán is megtartották a hűséget Krisztus iránt és nem voltak hajlandók feladni azokat a jogokat, amelyeket ünnepélyes szerződés félreérthetetlenül biztosított az Egyháznak és nekik. Különösen bensőséges üdvözletet küldünk a katolikus szülőknek. Istentől nyert nevelői jogaikról és kötelességeikről éppen most folyik a küzdelem, amelynél végzetesebbet elgondolni sem lehet. Krisztus Egyházának nem akkor kell kezdeni a bánkódást és panaszkodást, amikor már az oltárokat ledöntik és szentségtörő kezek az Isten templomait rommá égetik. Amikor megkísérlik a gyermeklelkeknek a keresztségkor megszentelt szentélyét krisztusellenes neveléssel megszentségteleníteni s az ilyen élő templomokból a krisztushit örökmécsét eltávolítani és helyébe valami póthitnek lidércét tenni, amelynek a kereszt vallásával már semmi közössége sincs : akkor a lelki templom meggyalázása már közel van s minden hitvalló keresztény kötelességévé válik, hogy közös felelősséget ne vállaljon az ellentáborral és a lelkiismeretét meg ne terhelje a végzetes rombolásban való közreműködéssel. Minél jobban igyekszik az ellenség sötét szándékait letagadni és szépíteni, annál inkább szükséges az óvatosság, a bizalmatlan, szomorú tapasztalatok által igazolt óvatosság. A hitoktatásnak, azaz illetéktelenek fölügyelete alatt álló és megbénított hitoktatásnak megmaradása olyan iskola keretében, ahol más világnézeti tantárgyak előadói tervszerűen és gyűlölettel a vallás ellen dolgoznak, nem lehet elégséges alap hozzá, hogy hívő keresztények önként helyeseljenek ilyen vallásromboló iskolát. Jól tudjuk — kedves keresztény szülők, hogy nálatok ilyen önkéntes beleegyezésről szó sem lehet. A szabad és titkos szavazás hatalmas megnyilatkozás volna a felekezeti iskola mellett. Ugyanazért a jövőben sem szűnünk meg a felelős intézők előtt az eddigi kényszerrendszabályok jogellenességét és a szabad véleménynyilvánítás megengedésének szükségességét hangoztatni. Közben azt az egyet ne felejtsétek el, a köztetek és gyermekeitek közt fennálló felelősségnek isteni kötelékét semmiféle földi hatalom sem oldhatja föl. Senki azok közül, akik ma nevelői jogaitokat elnyomják és titeket a nevelői kötelességekben helyettesíteni akarnak, nem felelhet majd az örök Bíró kérdésére, amikor tőletek kérdezi : Hol vannak, akiket nektek adtam? Bár mindegyiktek akkor azt válaszolhatná : Akiket nekem adtál, senkit sem vesztettem el azok közül.

1 * Tisztelendő Testvérek ! Meg vagyunk győződve, hogy a válságos időben hozzátok és rajtatok keresztül a német birodalom katolikus hívőihez intézett szavaink hűséges gyermekeink szívében és tetteiben olyan visszhangra találnak, amely a közös Atya szerető gondosságához méltó. De különös bensőséggel imádkozunk az Űrhöz azért a kegyelemért, hogy szavaink azok füléhez és szívéhez is eljussanak s azokat is megfontolásra indítsák, akik Krisztus és az evangélium ellenségei csábításainak és fenyegetéseinek már-már engednek. Körlevelünk minden szavát mérlegeltük az igazság és a szeretet mérlegén. Nem akartunk a válságos időhöz nem illő hallgatással a fölvilágosítás hiányáért felelősséget vállalni, de nem is akartuk túlságos szigorúsággal bárkinek szívét megkeményíteni azok soraiban, akiknek felelős lelkipásztora vagyunk, vagy akik iránt azért nem 1 Ján. 18, 9.