Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1935

Index

— 10 Vallásvédelem. Mindenható között és ez a rokonság önkénytelen vonz bennünket hozzá. Mint a patak és a folyó vize mindig és mindenütt a tenger felé tart, úgy vonzódik az ember lelke is Teremtője felé. Azért mondja már a zsoltáros is: „Mint a szarvas a forrás vizéhez, úgy kívánkozik lelkem is tehozzád Istenem."

0 A gonoszság ugyan kínai falakat építhet eléje, hogy a lélek ne tudjon ; Istenről, mint ma a szánandó orosz néppel teszik. A léha élettel maga az ember is fojtó ködöt vonhat saját lelke köré, hogy Istent ne lássa. A lélek szépségét legázoló nagy bűnökkel pedig egyenesen a pokol útjára lökheted magadat, mert hiszen szabad vagy. Ámde mindhiába. Előbb-utóbb megmozdul az ember nemesebb része is és a lélek felsír. Istene és Teremtője után. Szent Ágoston szava, mellyel , ezt hirdeti, nemcsak az ő egyéni érzését, hanem minden lélek igaz természetét fejezte ki akkor, mikor így sóhajtott: „Nyugtalan a mi szivünk Uram, míg csak benned meg nem nyughatik."

6 A keresztény, katolikus család ezt a kapcsolatot őrzi és ápolja. De ugyanígy védi a család fejének, a család-atyának nemes tekintélyét, az édes anyának, a család szivének éltető jóságát s a testvérek egymást megbecsülő tiszta szeretetét. Ezért mondja a Szentírás mindkét szövetségben igen nagy hangsúllyal: „Atyádat és anyádat tiszteljed .. ,"

7 „Ki az Urat féli, szülőit tiszteli."

s Méltán mondjuk tehát, hogy a család lelkesült védelme a lélek védelme, mert a család megvédése azokat az értékeket védi, melyekből a lélek igaz boldogsága egyedül származik. ! Isten, hit, tekintély, jóság és szeretet ezek az értékek. Aki tehát önmagát becsüli, lelkét nagyra tartja, annak boldogságát igazán keresi, annak becsülnie, szeretnie s védenie kell a családot is, mely az igaz boldogságnak verőfényes vára. 11. A lélek ékköve mindenütt a vallás. Az embert ugyanis valóban nemessé csak a vallás teszi. A tudomány ad sok ismeretet, a művészet adhat finomságot, a világ javai adhatnak hatalmat, de igazi léleknemességet csak a vallás adhat. A tudomány művelői minden tudás mellett lehetnek barbárok, a művészet barátai lehetnek zsarnokok, a hatalom nagy urai lehetnek elnyomók, de a mélyen vallásos emberek nem élhetnek vissza semmiféle képességgel &Zsolt. 41, 2. 6Sz. Ágoston: Vallomások. 7 Exod. 20, 12. Deut. 5, 46. Eccl. 7, 29. Málé 15, 4. 19. 19. Márk 7, 10. Luk. 18, 20. sEccI. 9, 8. avagy hatalommal, mert az igaz vallás ideális rendet teremt Isten és az ember, s az ember és az embertársak között. A vallás ugyanis a két főparancson alapszik és épül fel az ember lelkében. „Szeresd a Te Uradat, Istenedet teljes szívedből és lelkedből és teljes elmédből." Ez a legnagyobb és első parancsolat. A második pedig . . . . : „Szeresd felebarátodat, mint tennen magadat." 9 És ezt az ékkövet, a vallás ékkövét a család hivatott az emberben kialakítani. Amint egész létünk és vele mindenünk első sorban magától a Teremtőtől ered, épen ugy indokolt, hogy * a nyiladozó emberlélek legelső szava is Uráé és Istenéé legyen. A bölcs apa és az édes anya ezért igyekeznek kicsi gyermekeik fejlődő értelmét hozzá fordítani és gügyögő ajkait az ő szent nevére és vele minden szépre s jóra rászoktatni. így válik a család, ha a szülők hivatásuk magaslatán állanak, a vallás várává'. Ezért tapasztaljuk, hogy amig ez a vár helyesen épül meg, addig abból szépséges virágok, bájos emberbimbók nyílnak a világba. Nem hiába mondjuk ezt a közösséget, mely épen a krisztusi hit szerint alakul ki teljes szépségében, családi szentélynek. Szentélynek nevezzük nemcsak azért, mert a család mint az élet egyik nagy forrása belekapcsolódik magába Istenbe; nemcsak azért, mert a misztikumnak, a nagy, titokzatos, fenséges " egységnek egyik példaképe; nemcsak azért, mert legfőbb erői átnyúlnak az örök életbe is, hanem főleg azért, mert a család, hogyha Isten gondolata érvényesül benne, szenteket is termel. Vagy olyan szenteket, akik a kegyelem hófehér ruháját mindvégig megőrzik, akik a családból, a keresztény családi szentélyből, a világ szennyének érintése nélkül mintegy átrepülnek az örök hazába, mint egykor szent Ágnes, szent Alajos, Koszfka szent Szaniszló s annyi ezer hasonló gyermekszent, vagy olyan szenteket, akiket a világ időleg megperzselt, de akik a család megszentelt talaján szülők és testvérek vezeklése s imádsága által visszanyerték újból lelkük hamvasságát és " hősies hitvallókká lettek. Gondoljunk csak szent Ágoston fényes példájára, akit szent Mónika imája, könnyei s fenséges példája nemcsak visszahoztak az erkölcsi fertő és az eretnekség mocsarai közül, hanem fel is segítettek Krisztus egyházának csillagai közé. Ámde kívüle is sokan vannak, akik mélyebb hullámvölgyek után hasonló módokon emelkedtek Krisztus országának örök fensikjára. s> Máté 22, 57-39. Márk 12, 51.