Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1932

Index

semmi istenit sem ismernek el Krisztusban s őt merő embernek tartják, kiváló lelki és testi tulaj­donságokkal fölruházott, de egyébként a tévedés­nek és gyarlóságnak is alávetett embernek. Nyil­vánvaló, hogy mindezek éppen úgy, mint Nesztó­rius, vakmerően tagadják Krisztust s azért Szent János tanúsága szerint nem Istentől valók. 1 A római egyház eredeti tisztasága és egysége. Azért Mi az Apostoli Szentszék magaslatáról atyai szeretettel buzdítjuk mindazokat, akik magu­kat Krisztus híveinek tartják és Őbenne az egyes emberek és az emberi társadalom reménységét és üdvét látják, hogy folyton jobban és szorosabban ragaszkodjanak a római egyházhoz, amelyben Krisztust teljes és tökéletes hittel hiszik, őszinte tisztelettel imádják és szüntelenül égő lánggal sze­retik. Lássák meg — különösen a Tőlünk elválasz­tott nyájak pásztorai — hogy azt a hitet, amelyet az ő őseik Efezusban nyiltan megvallottak, úgy a múltban, mint a jelenben az igazságnak ez a legfelsőbb Tanítószéke őrzi és védi a maga válto­zatlan alakjában. Lássák be, hogy az igaz hit egy­sége csak egy és Krisztustól rendelt sziklán nyug­hatik és állhat fenn és csak Péter utódainak tekin­télyével őrizhető meg sértetlenül. A katholikus vallás egységéről már néhány esz­tendővel ezelőtt Mortalium aninios kezdetű kör­levelünkben tárgyaltunk bővebben. Mégis most alkalmasnak tartjuk azt röviden fölemlíteni, ami­kor az efezusi zsinat által megerősített hitágazat Krisztus személyes egységéről annak az egységnek képét jelzi és mutatja, amellyel a Megváltó az ő titokzatos testét, az «egy testet», 2 az ((egybeerősí­tett és egybekötött testet» 3 is fölruházta. S ha Krisztus személyes egysége a titokzatos minta, amely szerint a keresztény társadalmat is egységesen megszervezni kell, akkor az egység nem létesülhet a szétágazó sokféleségnek elképzelt önkéntes egyesüléséből, hanem csakis a hierarchia, az egyetlen legfőbb tanítóhivatal, az egységes hit­szabály és a hívek egységes hitvallása alapján. 4 Hogy az egyház egysége az Apostoli Szentszékkel való közösségben rejlik, azt Fülöp áldozópap, a római püspök követe az efezusi zsinatban világosan tanúsította, amikor a Celesztinus levelét megtap­soló zsinati atyákhoz ezeket a nevezetes szavakat 1 I. Ján. 4, 3. 2 I. Kor. 12. 12. 3 Ef. 4, 16. 1 Litt. Encycl. Mortalium animos. intézte : ^Köszönjük a szent és tisztelendő zsinat­nak, hogy szentséges pápánk levelének hallatára ti — mint szent tagok — szent szavakkal és üdv­kiáltásokkal nyilvánítjátok a ragaszkodást a szent fejhez. Jól tudjátok ugyanis — szentatyák, — hogy az egész hitnek és az apostoloknak feje Szent Péter apostol)). 1 Tisztelendő Testvérek ! Ha valaha, akkor leg­inkább most kell az összes jószándékú embereknek Jézus Krisztusról és az ő titokzatos Jegyeséről, az anyaszentházról ugyanannak az egy hitnek meg­vallásában szorosan egyesülniük, amikor olyan sokan igyekeznek az Úr Jézus édes igáját lerázni, amikor tanításának fényét megvetik, kegyelmeinek forrásait betapossák, isteni tekintélyét elutasítják, amikor az Úr Jézus az evangélium szava szerint tényleg jel lett, amelynek ellenemondanak. 2 A Krisztustól való szánalmas elpártolás nyomán folyton növekedik a sokféle kár. Azért keressen mindenki ismét Krisztusnál gyógyulást, mert kívüle «más nem is adatott az embereknek az ég alatt, amelyben üdvözülnüak kellene». 3 A mai szörnyű zavarok után az egyes emberek, a család és a polgári társadalom csak úgy remél­hetnek boldogabb időket, ha az Úr Jézus szent­séges Szíve ihleti meg az emberek lelkét. III. Szűz Mária dicsősége. A katholikus tannak az eddigiekben tárgyalt hitágazatából szükségszerűen következik az Isten­anyaság dogmája. Istenanyának a boldogságos szűz Máriát — mint Szent Cyrill figyelmeztet — nem úgy mondjuk, «mintha az Ige természete és istensége a szent Szűzből vette volna létének kez­detét, hanem azért, mert belőle vette az eszes lélekkel fölruházott szent testet, amellyel az isteni Ige személyesen egyesült s test szerint született)). 4 Már pedig ha a boldogságos Szűz Mária fia Isten, akkor a szülője joggal és méltán nevezhető Isten­anyának ; s ha az Úr Jézusnak egy és pedig isteni személye van, akkor Mária kétségtelenül nemcsak az ember Krisztusnak szülője, hanem Istennek anyja (theotocos) s így tartozik őt hívni mindenki. Akit Erzsébet, az ő rokona, «az én Uram anyja»­ként 5 üdvözölt ; akiről Szent Ignác vértanú azt 1 Mansi u. o. IV. 1290. 2 Luk. 2, 34. 3 Ap. Csel. 4, 12. 4 Mansi u. o. IV. 891. 5 Luk. 1, 43.

Next

/
Thumbnails
Contents