Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1931

Index

— 8 — képviselőinek előzetes nyilatkozataiból, amelyeket azután tökéletesen megmagyaráztak és véglegesen megerősítettek a legutóbbi események. Még világosabb és határozottabb, mondhatnók szinte ünnepélyes és kíméletlen megerősítés jött Annak részéről, aki mindent képvisel és mindent tehet, az ifjúsághoz szóló hivatalos vagy félhivatalos nyilatkozatában, a nyilvánosságnak — mégpedig elsősorban a külföldinek, azután a hazainak szánt beszélgetésekben, végül legutóbb a sajtó képviselőinek rendelkezésre bocsátott közleményekben. A második megfigyelésünk és következtetésünk önként kínálkozik. Nem vették semmibe a Mi megnyugtató kijelentéseinket és nyilatkozatainkat a Katolikus Akció valódi természetéről és tulajdonképpeni működési köréről, valamint a lelkek és az egyház szent és sérthetetlen jogairól, amelyeket az egyház képvisel és megszemélyesít, s nem törődtek a tieitekkel sem —- Tisztelendő Testvérek. A lelkek és az egyház szent és sérthetetlen jogairól van szó — Tisztelendő Testvérek — s éppen ezekre vonatkozó megfigyelésünk és következtetésünk nyomul leginkább előtérbe és valamennyi között a legfontosabb. Mint köztudomású, már több alkalommal kifejeztük a fölfogásunkat, jobban mondva az egyház fölfogását erről a fontos és lényeges kérdésről, s nem szükséges, hogy azt éppen előttetek, — Tisztelendő Testvérek — akik hűséges tanítómesterek vagytok Izraelben, bővebben fejtegessük, de kötelességünknek tartunk néhány mondatot a mellettetek álló drága, hívő nép kedvéért, amelyet isteni megbízásból ti legeltettek és kormányoztok és amely csak ti általatok ismerheti meg a lelkek közös Atyjának gondolatát. Midőn a lelkek és az egyház szent és sérthetetlen jogairól beszélünk, akkor a lelkeknek ama jogáról van szó, amelynél fogva joguk van a lehető legtöbb lelki hasznot meríteni az egyház tanításából és nevelőmunkájából, abból a tanításból és nevelőmunkából, amely a Megváltó vérén alapidő természetfölötti világrendben az egyetlen följogosított és Isten által beállított tanítás és nevelés, tehát szükséges és kötelező mindenkire, aki a megváltás gyümölcseiben részesedni akar. Továbbá szó van az egyház által már megnevelt lelkeknek ama jogáról, hogy az apostoli papság munkaterén közreműködve más lelkeket is részesítsenek a megváltás gyümölcseiben. A lelkek eme két jogára gondolva mondtuk az imént, hogy boldogok és büszkék vagyunk, hogy jó harcot harcolunk a lelkiismeretek szabadságáért, nem pedig — amint esetleg félreértésből magyarázhatnák — a lelkiismeretszabadságért, ami kétértelmű szó és sokszor visszaélnek vele a lelkiismeret teljes függetlenségének jelzésére, pedig ilyen függetlenség lehetetlen dolog az Isten által teremtett és megváltott léleknél. Szó van még az egyháznak ama szintén sérthetetlen jogáról, hogy beteljesítse az isteni Alapító által reáruházott parancsszerű megbízást, hogy minden léleknek megvigye az igazságnak és a kegyelemnek összes kincseit — az elméletieket és a gyakorlatiakat egyaránt, amelyeket az isteni Mester maga hozott a világnak. Elmenvén tanítsatok minden népet,. . . tanítván őket megtartani mind, amiket parancsoltam nektek (Máté 28, 19—20.). S hogy ez az egészen általános parancs milyen szigorúan vonatkozik éppen a gyermekekre és az ifjúságra, azt megmutatta az isteni Mester, a lelkek Teremtője és Megváltója, az ő példájával, valamint néhány nagyon is emlékezetes és egyben félelmetes szavával : Hagyjátok a kisdedeket hozzám jönni és ne tartsátok vissza őket. . . kik énbennem hisznek . . . ilyeneké a mennyek országa; azok angyalai az égben mindenkor látják Atyám orcáját, aki mennyekben vagyon. Jaj annak, aki egyet is megbotránkoztat e kicsinyek A"özőZ(Mátél9,13 stb. 18,1 stb.). A hivatalos nyilatkozatok és nem kevésbbé hivatalos tények egész tömege előtt állunk, amelyek kétségtelenné teszik a szándékot — már nagyrészt meg is valósították — az ifjúságot a kora gyermekségtől egészen a nagykorúságig teljesen monopolizálni, kisajátítani egy pártnak — egy kormánynak a kizárólagos javára olyan elmélet alapján, amely végeredményben a pogány államistenségben csúcsosodik ki, s ellentétben áll úgy a család természetes, mint az egyház természetfölötti jogaival. Ilyen monopóliumot akarni és előkészíteni — ilyen szándékkal üldözni a Katolikus Akciót, amint bizonyos idő óta nyíltan és burkoltan teszik ; ilyen célból megrendszabályozni az Akció katholikus ifjúsági szervezeteit, — amint megtörtént: ... az valóban annyi, mint az ifjúságot visszatartani Krisztustól, mert visszatartják az egyháztól, pedig ahol az egyház, ott van Krisztus. Odáig jutottunk, hogy az ifjúságot erőszakosan is leszakítják az egyház és Krisztus kebeléről. Krisztus egyháza sohasem tagadta az állam jogait és kötelességeit a polgárok nevelése körül. Mi magunk is foglalkoztunk velük és nyilatkoztunk mellettük az ifjúság keresztény neveléséről szóló újabb körlevelünkben. Azonban ezek a jogok és kötelességek maradjanak meg az állam illetékességének határai közt. Az illetékesség határait pon-