Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1930

Index

7 — 1930. É V I FŐEGYHÁZMEGYEI HIUATALOS KÖZLEMÉNYEK 2. szám. 300. sz. Magyar személy Szűz Mária sionhcgyi bazilikájában. Sión hegye. Tisztelendő Testvéreim és kedves Hiveim! Jeruzsálem, a szent város hegygerincen épüli. Átlag-magassága majdnem nyolcszáz méter a tenger szine felett. És ebből a magasságból mint egy régi ékkő — úgy ragyog meszsziről a zarándok elé. Kelet felől az olajfák hegye, délnyugaton pedig a Sión — hegy állnak őrt mellette. Az előbbit Krisztus szenvedése, az utóbbit pedig a Szűz Anya elszenderülése (Dormitio Mariae) szentelték meg részünkre örökre. Sión hegye egyébként is hagyományos szent hely. Itt állt a frigyszekrény Dávid király alatt. Itt épült a király vára az ő régi városával együtt, melyet a zsoltárok megszentelt dallama lengett körül soká. Később pedig, mikor a századok romboló vihara sok mindent elsöpört a régi nagyságból, itt állt az a terem, ahol az Úr Jézus szenvedése előtt az utolsó vacsorát elköltötte tanítványaival s ahol az igaz hit fenkölt bizonyságát, szent teste és vére örök lakomáját, a legfőbb szentséget részünkre szerezte De itt volí egy kedves, szerény ház is — közel e teremhez—, melyben Szűz Mária János apostollal

1 életének utolsó éveit csendben eltöltötte s melyben végül jobb létre szenderült. Krisztus Urunk mennybemenetele után az apostolok széjjelmentek az egész világba. Füleikbe csengett az Úr Jézus szava : „Elmenvén az egész világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek".

2 És ők meg is tették. Azok az egyszerű és félénk emberek, akik minden magasabb képzettség, rendes iskolázás, felkészülés nélkül, ezer kétség s aggodalom között követték a Mestert földi életében, most mint a hit fényszórói, s mint a világ hódítói bátran széjjelmentek, hogy átvegyék, meghódítsák Krisztus örökségét. Csupán János, a szeretet tanítványa maradt a Szent Szűzzel. Ott élt vele saját kis házában, mert haldokló, isteni Mestere még a keresztfáról reá hagyta anyját, midőn azt mondotta: „íme a te anyád".

3 Ott állt a házikó fenn a Sión hegyén, közel ahhoz a tágas teremhez, melyben az Úr Jézus először adta át önmagát nekik testének s vérének litkos szentségében, ahol Krisztus halála és feltámadása után az egybegyűlt apostolok a szent Szűzzel együtt sokat imádkoztak, s ahol végül mindnyájan elvették az Úr vigasztaló, erősítő lelkét. Itt élt a Szűz Anya János apostollal, míg a Mester többi tanítványa messze országokban hirdette a Megfeszített hitét. Csendes béke lengte körül e kedves hajlékot, míg a Szent Szűz utolsó napjai el nem következtek. Az átélt fájdalmak és a vágyakozás isteni gyermeke, egyszülött szent fia, megváltója után úgy felszívták minden gondolatát és minden érzését, hogy egész valója ott látszott már élni, ahová szent Fia előre ment igaz híveinek, de mégis Iegfőként édes szülőjének helyet készíteni.

4 Pár év múlva el is jött az óra, mikor a Szűz Anya megérezte földi életének csendes elmúlását. S erre az időre — a keresztény őslegenda szerint — mint egy belső, csodálatos szóra visszajöttek az egész világról az elszéledt tanítványok, a Sión hegyére. Oda gyűltek abba a kis házba, ahol az Úr Jézus szentséges szülője, s az ő édes anyjuk átköltözni készült abba a hazába, melybe Urunk felment s melybe mi is mindannyian vágyunk. Ott pihegett köztük s ott dobbant utolsót az Isten anyjának csodálatos szive, melyben az ég és föld aranyhidat kapott, hogy rajta a bukott ember elérhesse újból azt a boldogságot, melyet bűne által ellökött magától. Ide jött el érte egyszülött szent.Fia, s mialatt az apostolok buzgó imádságban körülMária halála. 1 János. 19., 27. i 3 János. 19., 27. 2 Márk. 16. 15. 4 János. 19., 2.