Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928
Index
- 96 — gyermekeinek mellét csókolgatta tiszteletből a Szent Lélek iránt, aki Isten e legkedvesebb templomaiban lakozik. így öleli magához gyermekét az a szülő is, akit sz. áldozásról hazasiető gyermeke karol át, hogy annak a csóknak édességében részesítse, amit előbb az Ür Jézustól kapott. Jól tudom, hogy a gyermek-pastoratiónak ez a része magasabb hitélet keretében tud csak kifejlődni, több munkát és jóval több munkíist kíván az Űr szőlőjébe, ami még most nem áll rendelkezésre. Mégis jónak láttam ezt a zsinaton hangoztatni, mert ezt a munkát is el kell egyszer kezdeni, mert vannak néhányan, akik erre kedvet és képességet éreznek magukban; mert vannak olyan jó hívek, akik minél inkább lelkesednek a pápai szózat követéseért, annál buzgóbban iparkodnak is majd, hogy saját minél tökéletesebb közreműködésükkel pótolják Isten szolgáinak számbeli hiányát, elmaradt munkáját és lelkileg kiképezve, kikészítve hozzák legdrágább kincsüket, a keresztségi ártatlanság tisztaságában tündöklő, a gonosz világ bölcseit megszégyenítő tudással kiművelt magzataikat lelkiatyjuk elé, hogy őket a kis Jézus élvezetében részesítse. Ettől a neveléstől és társadalmi irányzattól várom a kalocsai főegyházmegye súlyos csapásának az egyke pusztításának megszűnését, illetve gyökeres korlátozását is. Szégyenletes helyzetünket körleveleimben már adatokkal ismertettem. Az 1927. évi adatok fájdalmasan megdöbbentettek. Ezek azt mutatják, hogy a 98"/<>-ban kat. Bácsmegye, hazánk legkatolikusabb megyéje, az ország sorvadó megyéi közé tartozik. Hasonló a helyzet Pest megyében, a kalocsai járásban is, amely Pest megye 14 járása közt a legszánandóbb képet mutatja. Fájdalom és szégyen marcangolja szivünket, ha meggondoljuk, hogy a gyónás és áldozás szentségeinek erejétől megfosztott népek nem egy helyen lelkiismeretesebben teljesítik a házasságban magukra vállalt kötelességüket, mint az Isten kegyelmeinek bőségét élvező említett katolikus hívek. Ezért is hangsúlyozom újból a házasságban élő gyónóknak szigorúbb kezelését, a fogamzás megakadályozására irányuló kérdések feltevését és a javulás megtagadása esetén a feloldozás felfüggesztését. Jeleztem már T. papságomnak, hogy az egyházközségek felállítását kötelezőleg akarom elrendelni. Papságom korszerű gondolkozására mutat az a megértés, amellyel a zsinat előkészítése kapcsán ezt az új eszmét fogadta s a vele járó több gond és munka végzését vállalta. Eddigi intézkedéseimből is meggyőződhettek arról, hogy ezzel nem felesleges terhet akarok T. papságom vállára helyezni; hanem ellenkezőleg, az egyházközségek jól felfogott érdekében, úgy anyagi, mint szellemi téren a lehető legjobb eredményt kívánom biztosítani. Kérem e téren továbbra is T. papságom bizalmát és buzgó közreműködését. A decimalitas és a papi hagyatékügyi bizottság munkája főleg a papi nyugdíj javára irányul. Miként a magam részéről ennek javára ismé telten. nagyobb anyagi áldozatokat hoztam, remélem, hogy T. papságom sem fog a javaslatokban tervezett szerény megterheltetéstől elzárkózni. A zsinat elé kerülő javaslatokból látható, mily gondot kívánok fordítani a hitoktatás javítására, mélyítésére. Ezzel azt célozom, hogy a katekezis az Istent igazán szerető, tökéletesebb, erényesebb életnek megindítása és folytonos erősítése legyen, hogy a papságnak is minél nagyobb örömére váljék s épen azért szívesen teljesítse és készségesen fogadja ennek az istenes munkának ellenőrzését. Sok kellemetlenségtől akarom megkímélni T. papságomat az egyházi épületek jó karban tartására vonatkozó javaslatokkal, A hol a javadalom, avagy a hívek szegénysége miatt egyik-másik kötelezettség teljesítése nagyobb nehézségekbe ütközik, a segítség nyújtása, miként a múltban történt, a lehetőség határai között a jövőben sem fog elmaradni. Az egyházi ének és zene reformjaira vonatkozó törekvéseim nemcsak egyházmegyém területén, hanem országszerte is olyan kedvező fogadtatásra találtak, hogy e tekintetben a legszebb reményekkel várom az eredményt. Az elemi iskolás gyermekeknek imént elhangzott pompás éneke is bizonysága annak, hogy ez az anyag magasabb követelmények kielégítésére is felette alkalmas. A katolikus sajtó fellendítése érdekében a propaganda szervezésére kívánok különösen súlyt helyezni. Ennek ügyes alkalmazásától remélem és várom a rossz sajtó kiküszöbölését és a jó irodalmi termékeknek a családokba való juttatását. Nyert ügyünk lesz, ha a programmnak ezt az egy pontját az életbe át tudjuk vinni minden plébánián. Azt hiszem, igen jó hatást gyakorolna a hívekre, ha halottjaik a Codex értelmében a templomba, vagy a temető kápolnába vitetnének, a temetés előtt. Itt is azonban olyan újítással állunk szemben, a mely csak fokozatosan léptethető életbe. A temető mindenkire, még a hitetlen és erkölcstelen emberre is mély hatást gyakorol. A jól rendezett temetőktől ennek az üdvös hatásnak fokozását várom.