Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 97 — Midőn fentiekben egy-két szóval érintettem a zsinat tárgyait, benső meghatottság járta át lelkemet, mert feltűnt előttem Istenben boldo­gult X. Piusnak, áldott lelkű, szentéletű pápánk­nak alakja, aki mindezt nemcsak hangsúlyozta, hanem egy életen keresztül követte, hirdette, szentül gyakorolta, s midőn arany miséjére ké­szült, mindennek legjavát programmba foglalta maradandó útmutatásképen Szent Egyházunk összes papjainak. És hogy az út, amelyet követett, valóban helyes volt, bizonyítja az a nagy tisztelet, mely őt már a földi életben is — a káplán szobától fel, egészen a pápai trónig — mindenkor kísérte, bi­zonyítja az a csodálatos, megkapó kegyelet, mely sírját övezi és könnyel borítja; bizonyítja az a sok kegyelem, melyeket a Mindenható az ő köz­benjáró imájára számtalan esetben adott és ad ma is. Emeljük fel tehát mi is esdő szemeinket és bízó szivünket az Egek Urához és kérjük áldását, hogy a zsinat minden törekvése, munkája s imája a pásztorok önmegszentelését és rajtunk keresz­tül a Krisztus vérével oly drágán megváltott és főleg ma temérdek veszély közt forgó és fuldokló lelkek üdvösségét szolgálja és biztosítsa most és mindörökké. Az egyházmegyei zsinatot ezennel megnyi­tom az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Isten­nek nevében. Amen. A jegyzőkönyv vezetésével megbízom Na­gyontisztelendő dr. Kujáni Ferenc pápai kama­rás, érseki titkár és dr. Erdey Ferenc pápai káp­lán, igazgató urakat. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem Fő­tisztelendő dr. Kalmár Sándor provicarius és Nagyontisztelendő dr. Horváth Alajos szentszéki bírót, foktői plébános urat. Szavazat szedőkké kinevezem Nagyontiszte­lendő dr. Kerner István, pápai kamarás, theolo­giai tanár és Nagyontisztelendő dr. Fürstner Antal theologiai tanár urakat. A szavazatok összeolvasására és meghirde­tésére felkérem Főtisztelendő Rechner Konrád apát, kanonok urat. Ellenőrök lesznek Nagyontisztelendő Kerner és Fürstner urak. Ezután a hívek eltávoztak a főszékesegy­házból. III. Ezután dr. Ámon Pál olvasókanonok fel­olvasta a tridenti zsinat két decretumát de resi­dentia és de professione fidei. Majd kiosztattak a szavazó cédulák. Dr. Révay Tibor zsinati elő­adó kérdést intézett a zsinati atyákhoz, mily módon kívánják a zsinati bírák, vizsgálók és parochus consultorok választását megejteni. Az egybegyűltek dr. Kalmár indítványára felállás­sal megválasztották a következőket zsinati bírákul: dr. Révay Tibor, Rechner Konrád, dr. Wiederkehr József, dr. Kalmár Sándor, dr. Kis­Erős Ferenc, Tantos Ferenc, dr. Pál Mátyás, dr. Kujáni Ferenc, dr. Horváth Alajos, Oszwald Jó­zsef, dr. Szedlay István és dr. Erdey Ferenc urakat. Zsinati vizsgálókul: Dr. Ámon Pál, Huber Lipót, Rechner Konrád, dr. Wiederkehr József, dr. Kalmár Sándor, dr. Kis-Erős Ferenc, dr. Pál Mátyás, dr. Kujáni Ferenc, Oszwald József, dr. Szedlay István, dr. Fürstner Antal, dr. Schopper Antal urakat. Parochus consultorokká: Makay Gábor, Tillinger Ferenc, Tóth István, Jeszeno­vits Félix, Szabó Árpád, Winkler Lénárd urakat. A választás megejtése után az összes jelen­voltak elmondották térden állva a tridenti hitval­lást és az antimodernista esküt. Az eskü végén egyenkint a főpásztor elé járultak és kezükkel az evangeliumos könyvet érintve egyenkint mon­dották az eskü szavait. A zsinati bírák, vizsgálók, parochus consultorok letették saját külön esküjü­ket a főpásztor kezeibe. A vonatkozó esküfor­mulát valamennyien aláírták. Ennek végeztével a főpásztor saját külön esküjét letette. Az eskütétel végeztével a főpásztor bevo­nult a sekrestyébe, mialatt a papság az esküszö­vegeket aláírta. IV. Utóbb a főpásztor visszatért a sekrestyé­ből s a trónuson helyet foglalt. A zsinati atyá­kat a határozati javaslatok tárgyalására felhívta. A zsinat tíz tárgyának megvitatásánál azok töl­tötték be az elnöki tisztet, akik a bizottsági ülé­seken is elnököltek. Dr. Révay Tibor zsinati elő­adó ismertette röviden a határozati javaslatok szövegének kialakulását, mire a tárgyalás kezde­tét vette. A javaslatok I. 2. pontja a következő módo­sítással lön elfogadva: és erről az esperest láto­gatás alkalmával beszámol. Az I. 3. pont szövege a következő betoldás­sal fogadtatott el: két éven belül helyett lehető­leg mielőbb. Az I. 7. pont a következő módosítással fo­gadtatott el: lehetőleg minden öt évben tartassák. Az I. 9. pontnál a zsinat a következő módo­sítással fogadta el a szöveget: . . . ajánlja a fő­pásztor az oltáregyesületek megalakítását. Több hozzászólás történt a II. 10. ponthoz, mire a zsinat a szöveget változatlanul elfogadta. A II. 13. pontnál „még áldozatok árán is" szavak törültettek. A II. 20. és 22. javaslatnál: Minden gyer­mek lehetőleg . . . (20.) A leventék évenkint

Next

/
Thumbnails
Contents