Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 63 — Plébánia Év Szülöttek Meghaltak Egybekeltek Észrevételek Szeremle 1925 13 8 5 1923-ban kivált Bát1925 13 8 monostorból. Tataháza 1875 116 90 31 1922-ben Mátételke önTataháza 1900 96 66 23 állósíttatott. 1925 61 41 15 Tompa 1925 183 99 34 1910-ben a szabadkai Tompa 99 34 sz. Teréz plébániából kihasittatott. 1922-ben Kelebia sz. Kereszt kivált. Úszód 1875 24 16 7 1900 24 18 11 1925 8 8 5 Vaskút 1875 298 164 76 1900 231 127 64 1925 125 77 64 Összegezés: Született 1875: 7909, 1900: 6901, 1925: 5432. Meghalt 1875: 6670, 1900: 4450, 1925: 3718. Egybekelt 1875: 1845, 1900: 1899, 1925: 1867 pár. A születések száma csak 7 helyütt nagyobb 1925-ben, mint volt 1875-ben. Azonban azokon a helyeken is alatta marad ez a szám annak, ami a hívek jelenlegi száma mellett átlag várható volna. A születések számának csökkenése a fentiek szerint minden plébániára nézve igazolva van. Egyházmegyémre is vonatkozik tehát a moralistáknak az 1926. évi 822 sz. körlevelemben foglalt azon megállapítása: „In illis regionibus, quibus onanismi vitium late grassatur, confessarius fere semper rationabiliter supponere potest, poenitentem illud peccatum consulto tacere," miértis a gyóntatások alkalmával a vonatkozó egyházi rendelkezések minél lelkiismeretesebb betartását újból hangsúlyozom és t. Papságom lelkére kötöm. 3764. sz. Az egyházi alkalmazottak kötelező betegségi és baleseti biztosítása tárgyában. Az 1927. XXI. t. c. 1. §-nak 16. pontja értelmében betegségi biztosításra kötelezettek a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezet által fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek; a 18. pont szerint pedig az egyesületek és társulatok, az alapok és alapítványok. Ezek a törvényszakaszok a m. kir. népjóléti miniszter úr 1154. eln. b—1928. sz. rendelkezése szerint úgy értelmezendök, hogy a szoros értelemben vett egyházi hatóságok és hivatalok alkalmazottai (pl. egyházmegyei vagy plébánia hivatalok alkalmazottai) tekintet nélkül arra, hogy lelkészek-e vagy világiak, általában nem esnek biztosítási kötelezettség alá. Ebben a minőségükben tehát nem kötelezettek a biztosításra a segédlelkészek sem, még ha egyházi javadalmuk nincs is. Az egyházak áital fenntartott, vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek alkalmazottai azonban általában a kötelező biztosítás hatálya alatt állnak, kivéve az egyházi javadalommal ellátott lelkészeket és a szerzeteseket. így tehát biztosításra kötelezettek pl. az egyházak által fenntartott iskolák, papnevelő intézetek, árvaházak stb. lelkészi vagy világi minőségű, nem egyházi javadalmas, vagy szerzetes alkalmazottai. A biztosítási kötelezettség nem terjed ki a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó azon alkalmazottakra, akik betegség esetében illetményeiket legalább 6 hónapon át kapják (1927. XXI. t. c. 7. §. 1. bekezdése), valamint azokra a tisztviselői és hasonló minőségben foglalkoztatott alkalmazottakra sem, akiknek javadalmazása 3600 pengő, illetőleg havi 300 pengő összeget meghalad. (1927. évi XXI. t. c. 3. §.) Azoknak az egyházi javadalmat nem élvező lelkészeknek biztosítási kötelezettsége, akik illetményeiket nem egyházi forrásból kapják, akkor áll fenn, ha olyan intézmény keretében teljesítenek szolgálatot, amely az 1927. évi XXI. t. c. 1 §-a értelmében (fentidézett 16. és 18. pont) biztosítási kötelezettség alá esik. A biztosítási kötelezettség alól általában mentesülnek az államnak, a törvényhatóságoknak és a községeknek hivatalaiban, valamint az általuk fenntartott vagy kezelt intézmények-