Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 64 — ben vagy intézetekben (pl. az iskolákban) foglalkozó azon alkalmazottak, akik betegség esetén illetményeiket legalább 6 hónapon át megkapják. A most ismertetett módon a biztosítási kötelezettség fennáll abban az esetben is, ha munkavállalás csak átmenetileg ideiglenesen vagy kisegítésképen történik s ezt a kötelezettséget nem érinti az, hogy a javadalmazás készpénzből vagy természetben adott egyéb szolgáltatásokból, vagy mindkét nemű szolgáltatásból áll-e. A hivatkozott törvény 5. §-a értelmében betegségi biztosításra kötelezettek nemre, korra, állampolgárságra és a javadalmazás nagyságára való tekintet nélkül a háztartási alkalmazottak, akik a háztartásban vagy a család körében javadalmazás fejében rendszeresen és munkaerejüket egészben vagy túlnyomó részben igénylő személyes szolgálatokat teljesítenek (házvezetőnők, házicselédek, nevelők, társalkodók, felolvasók, ápolók, magánkocsisok, háziszolgák, portások stb.) A házmesterekre és gazdasági cselédekre azonban nem terjed ki a betegség elleni biztosítási kötelezettség. Nem terjed ki továbbá a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek lelkészeire és mindkét nemű szerzetesrendek tagjaira. Kivétetnek e szabály alól azok a lelkészek, kik egyházi javadalom hiányában javadalmazás fejében egyéb szolgálatokat teljesítenek (hitoktatok, tanárok stb.) De ez a kivétel is csak abban az esetben áll fenn, ha betegség esetén illetményeiket munkaadóiktól legalább hat hónapon át nem kapják meg. A betegségi biztosítási kötelezettség csak a szolgálat tartamára terjed ki: szabadság, munkaszünet miatt stb. a betegségi biztosítási kötelezettség nem szűnik meg. A biztosított javadalmazásába számít: a fizetés, a bér, a napibér, a lakáspénz, a működési és drágasági pótlék, a túlóra, vagy bárminő más illetmény: a jutalom, a jutalék, a munkaviszonyból származó minden készpénz, úgyszintén minden természetben kapott járandóság s végül a személyek változó szolgáltatásaiból (borravaló stb.) származó bevétel. A betegségi biztosítási bejelentést az illetékes kerületi biztosító pénztárnál kell megtenni s ugyanott fizetendő a biztosított után kirótt biztosítási járulék, amelynek kulcsát mindenkor rendeletileg állapítja meg a miniszter oly módon, hogy — ha a járulékokat a tényleges javadalmazás alapján fizetik — azóta a biztosított tényleges javadalmazásának 7%-át, ha pedig napibérosztályok szerint fizetik, a biztosított napibérének 6°/o-át meg nem haladhatják. A háztartási alkalmazottaknál a járulék maximuma tényleges javadalmazásuk 3'5%-át, illetőleg átlagos napibérük 3%-át meg nem haladhatja. Betegségi biztosításra kötelezettek után a járulékokat az esedékesség időpontjában a munkaadó köteles utólag befizetni, késedelmes fizetés esetén a késedelem minden megkezdett hónapjára a hátralékos járulék 2%-át kell késedelmi pótlék fejében befizetni. A munkaadó a biztosítási kötelezettség alapján őt terhelő járulék felét a biztosításra kötelezettnek javadalmazásából levonhatja, de a biztosítottól követelhető járulékrészt csak a javadalmazást követő két fizetés esedékessége alkalmával vonhatja le; ennél később esedékessé vált javadalmazásból a lejárt időre vonatkozó járulék fejében semmit sem szabad levonni. A betegségi biztosítási járulékokért, pótjárulékokért egyesületeknél, intézeteknél, részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél és társulatoknál a vezetőség egyetemlegesen felelős. A biztosított egyén betegsége esetében orvosi gyógykezelésben, gyógyszer-ellátásban, gyógyfürdőkben, gyógyvizekben és a szükséges gyógyászati segédeszközökben ingyenesen részesül; ugyanezen kedvezményekre jogosultak a vele közös háztartásban élő családtagok is (családtagoknak tekintendő a biztosítottnak házastársa, törvényes házasságon kívül született, örökbefogadott gyermeke, mostohagyermeke, szülője, nagyszülője és testvére, ha biztosított saját háztartásában eltartja őket.) Segélyezésre a feleség minden esetben, a gyermek, az unoka és a testvér 16-ik életévének betöltéséig, a férj, a szülő és a nagyszülő pedig 60-ik életévének betöltésétől kezdve igényjogosult. Feleséggel egyenlő feltételekben és mértékben igényjogosult az a nő is, aki feleség hiányában a biztosított háztartását vezeti. Az 1928. évi XXI. t. c. 55. §-a értelmében balesetbiztosításra kötelezettek azok a fentebb megnevezett személyek, akik betegség elleni biztosítás kötelezettsége alatt állanak. A balesetbiztosítási járulék a munkaadót terheli. A gyógyszerkiszolgáltatás, orvosnak igénybevétele, kórházból klinikára s gyógyfürdőkre való beutalás módozatait az 1927. évi XXI. t. c. részletesen tartalmazza és bármely esetben az illetékes országos vagy kerületi munkásbiztosító intézet ad felvilágosítást. A törvény 1928. évi január hó 1-én lépett joghatályba s minden munkaadó köteles a biztosítás alá eső alkalmazottait az illetékes munkásbiztosító intézetnél bejelenteni. A bejelentés elmulasztása pénzbírságot von maga után. Kalocsa, 1928. október 16. f Gyula s. k. érsek. ÁRPÁD R.-T. KÖNYVNYOMDÁJA, KALOCSA.