Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 7 hogy már most és mindig latinul énekeljenek; a sok helyütt jól bevált gyakorlatokra való tekintettel, ahol ének és közös ima váltakoznak egymással a sz. misék alatt, a folytonos éneklést sem kívánom elrendelni; de azt igenis megkövetelem, hogy az iskolás gyermekek a sz. misék alatt úgy Urfelmutatás előtt, mint utána közösen énekeljenek. 14. Mivel a kántorok pályázati szövegeiben rendesen benfoglaltatik az is, hogy a híveket egyházi énekre oktatni tartoznak, de tényleg és rendszeresen e kötelességüknek meg nem felelnek; minthogy az 1047/1922. körlevél szerint a népnek egyházi énekre való oktatása el van rendelve: a zsinattól várom e kérdés gyökeres megoldását és elintézését. Csak eszmegerjesztésül vetem fel, hogy a litániák előtt és után látszanék az idő talán legalkalmasabbnak a kö vetkező napon, illetve héten előadandó énekek begyakorlására Tapasztalás szerint ugyanis a hívek ilyenkor maguktól is, illetve sokszor nem épen alkalmas vezető után indulva szoktak a templomban énekelni15. A népének rendezése után kívánom a latin responsoriumok, a Pange lingua, Tantum Ergo és a Genitori latin éneklését meghonosítani. A papság és a kántorok dicséretes buzgósága következtében ez az igazán katholikus, egyházi, szép szokás már néhány helyütt tért hódított A nép tudja, ha nem is a szavaknak, de ismeri a szövegnek értelmét. Jól esik, hogy papjának, szent egyházának liturgikus nyelvén köszöntheti Urát és Istenét. Azt, hogy a litániák is latinul énekeltessenek, még nem tartom megvalósíthatónak. 16. ösztönzésül, a kivitel gyorsítása végett hajlandó vagyok a templom, vagy az egyházközségi pénztárból a lelkészek előterjesztése alapján díjakat is kiutalványozni a dicséretes eredményt felmutató kántorok részére. 17 Mindazon jótétemények között, melyekben Isten gondviselése a kath. egyházat részesítette, egyike a legszebbeknek és legmüvészibbeknek, egyúttal pedig az áhítat felkeltésére és ápolására a legalkalmasabbnak, a római Egyház tulajdonképeni zenéje, a Gregorián ének. Ennek minél tökéletesebb előadása és megkedveltetése képezi a végcélját az egyházi ének fejlesztésének A mi tulajdonunk, a mi kincsünk ez, amit nekünk kell megbecsülnünk, értékelnünk és a mi javunkra minél tökéletesebben kihasználnunk. Nem szabad elásott talentumnak tekinteni. Eddig sok helyütt ez volt a gregorián sorsa. Csak az énekes misék praefatiójából és egyéb részeiből ismerték. Csak a pap ajkáról hallották. Pedig az ősegyházban és később is századok hosszú során át a hívek is énekelték. A hívek elszoktak a liturgiában való részvételtől. Háborúk, pusztulás, emberi gyarlóság, eretnekségek fosztottak meg tőle. Visszaköveteljük, visszaszerezzük. Hittel, munkával, szeretettel, Isten ajándékán csüngő kegyeletes érzéssel, őseink buzgóságával. Mikor válik e programm valósággá, nem tudom. Jósolni nem lehet. De ennek a szép jövőnek siettetésén lelkiismeretesen, főpásztori szivem legbelsőbb érzelmeivel fáradozom és főpásztori szavam, tekintélyem teljes súlyával a pápai parancsnak érvényt akarok szerezni. 18 A női hangoknak, a sopran és altnak gyermekkarok szervezésével való pótlása erősebb megalapozást kíván. Az idevonatkozó rendelkezéseket alkalmas időben később szándékozom kibocsátani. 19. A további teendők részleteire nézve a zsinat, illetve az egyházmegyei egyházzenei és énekbizottság javaslatainak beérkezte után fogok határozni. Minthogy a fentidézett Motu proprio megállapítása szerint a gregorián ének sajátos éneke a római egyháznak s mintho'gy az alább közlendő rendelkezések szerint a római Szentszék a gregorián éneket eredeti tisztaságába visszaállította : T. Papságom tájékoztatása végett szükségesnek tartom a gregorián énekről, a vatikáninak nevezett chorálisról az alábbiakat közölni. Az egyház a szentmiseáldozat bemutatása és egyéb szent ténykedések végzése alkalmával kezdettől fogva szertartásai közé sorolta a szent énekeket, melyeket részint a papság, részint a hívek énekeltek. Mivel a hívek karban énekeltek, ezen egyházi énekeket chorálisnak hívták. Gregoriánnak is hívják nagy sz. Gergely pápáról, aki maga is sok dallamot szerzett, amely énekeket a Szentlélek sugallatára írottaknak tekintik. Ezt a felfogást juttatja kifejezésre a Graduale legújabb, vatikáni kiadása is, amelyen nagy szent Gergely jobb vállán a galamb képében fülébe súgó Szentlélekkel van ábrázolva. A 9. és a 13. század közti idő a chorális virágzásáról tanúskodik. Ebben az időben ápolták a legszorgalmasabban a chorálist s a legalaposabban tanulmányozták is. A chorál képezte alapkövét a középkor zeneművészetének. Abban az időben a többszólamú ének még pólyában volt és a chorálison kivül csak az egyszólamú énekek léteztek, melyeket lanttal kisérve énekeltek. A chorál hangjelzést (kottázási) már az 5. században kezdték irásba is lefektetni. Erre a célra nem a régi görög hangjegyírás módot, hanem a hangsúlyformákból képezett új hang4320. sz. A gregorián ének (choralis) ismertetése.