Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1926

Index

— 19 — művelné- Braziliának vannak síkságai, melyek az egész mai emberiséget eltartanák. Oroszország mostani lakosságának ötszörösét tudná ellátni. Afrikának egyes lapályain annyit lehetne termelni, amennyi az egész emberiségnek elégvolna. A mi szépséges alföldünkön is sok ezer holdat borítanak vadvizek, sok ezer holdra megy a futóhomokkal borított területek száma, mit az emberi munka bőven termő paradicsomkertté tudna varázsolni. 3. Nem is ebben kell keresni a baj igazi okát szeretett Híveim, hisz épen a szegény, kevés földdel, csekély vagyonnal biró családoknál általában több a gyermek, mint a vagyonosoknál. A baj igazi oka az önzés, kényelemszeretet, élvezetvágy, anyagias felfogás, mely a családokban lábrakapott s a szülők felfogását megmételyezte. Népünk széles rétegeinél puszlulófélben van a vallásos hit és az Istenbe vetett szilárd bizalom. Oly nép, mely szent vallásunk örök forrásaiból merít, nem némítja el magában a lelkiismeret szavát, hanem erős lélekkel száll szembe az élvezetvágy és kényelemszeretet minden csábításaival. Nem lehet tagadni, hogy a gyermek létezésének első pillanatától kezdve áldozatot jelent az anyára, apára, a család valamennyi tagjára. Csakhogy épen az áldozatos szeretet az, mílől sok anya, apa, családtag irtózik. A kényelmes, gondatlan élet, szórakozás, öltözködés, urhatnámság szetetete, a neveléssel járó gondok és szenvedések sok anyát visszatartanak attól, hogy az anyaság terheit örömmel vegye magára. Micsoda eltévelyedése ez szeretett Hiveim az emberi természetnek! Az anyai szívet áldozatosnak alkotta Isten. A tékozló fiú, ki messze tévedt a szülői háztól, lerongyolódva, megtörten, az atya neheztelése elől az anyai szívhez szokott menekülni, mivel érzi. hogy ott meghallgatásra, bocsánatra, résztvevő szeretetre talál. Az anyai szeretet nem szokott félni a virrasztástól, mikor arról van szó, hogy beteg gyermekének fájdalmát enyhítse. Az anyai szeretet mélysége kimeríthetetlen. Az anya sír, rimánkodik, szenved, nélkülöz, hihetetlen nagy áldozatokra kész, hogy szíve vérével táplált magzatát megmentse és boldogítsa. Mi lesz ebből a szerencsétlen emberiségből, ha a keresztény anyák szívéből kipusztul a gyermek szeretete, az az áldozatkészség, mely a gyermek érdekében semmiféle szenvedéstől nem riad vissza ? A családokból, városaink és falvaink utcáiról eltűnnek a mosolygó gyermekarcok, meghal az életkedv és a vidámság, az élet zaját, mely édes muzsika Istennek s embernek egyaránt, felváltja majd a halál siri csendje, s utcáink olyanok lesznek, mint egy néma temető. Az apát, a családfőt munkára, küzdelemre alkotta a Teremtő. Az ő verejtékes vagy gondbarázdás homlokára, az ő munkás kezeire bizalommal tekintenek az anya s a gyermekek egyaránt Az ő küzdő gondoskodása reményt csepegtet borús napokban is a család minden egyes tagjába. Tőle tanulja a gyermek a küzdelmes élet terhét viselni, a kenyeret adó munkát megszeretni. Elpusztul az a nép, melynek férfiai lemondanak a munka és küzdelem gyönyörűségéről, tétlenségbe, kényelembe, dőzsölésbe merülnek s ahelyett, hogy gyermekeikre a dolgos élet szeretetét hagynák örökségül, nagy vagyonnal, sok pénzzel kényelmes életet kívánnak azok számára biztosítani. Ahol egy gyermek, vagy kevés gyermek van, ott mindenki kényezteti őket, a kényeztetett gyermek pedig tapasztalat szerint hálátlan, felnőtt korában sok keserűséget okoz szüleinek. Sokszor eltékozolja azt, amit örökségül kapott, nem egyszer koldusbotra jut s szüleit teszi felelőssé anyagi romlásáért Mily nagy végre a szülők fájdalma, ha a dédelgetett gyermekkelpusziul, még mielőtt nagy kort ért volna s a szülőknek agg korukban nem marad gyámolítójuk, ki gondjukat viselje, őket betegségükben ápolja s haláluk után róluk megemlékezzék. Valóban méltó büntetése ez Istennek azokon, kik csupa önzésből féltek a gyermekáldástól s vakmerő kézzel elzárták az élet forrásait Amely szülő irtózott a gyermekáldástól, annak örömtelen, szeretetet nélkülöző öregkor a legméltóbb büntetése. Nincs szomorúbb látvány mint az a család, ahol a szülők bűnös akaratából nincsen gyermek, vagy csak egy-két gyermek jöhet a világra. Mig a sokgyermekes családanya a zsoltáros szerint olyan mint a házfalára felfutó megrakott szőllőtő, s gyermekei úgy ülnek az asztal körül, mint az olajfa fiatal hajtásai. (127 zsolt.) Nem felel meg a valóságnak szeretett Hiveim, amit némelyek szoktak mondani, hogy a többszöri anyai örömök veszélyeztetik az anya egészségét. Az anyai öröm, egyes ritkább betegségek eseteitől eltekintve, nincs ártalmára az édesanyának, sőt ezt viruló egészségben tartja. Ellenkezőleg a házaséletben elkövetett visszaélés előbb utóbb alássa az anya egészségét, s a kevésgyermekes családok sarjaiban nagyobb a gyermekhalandóság Vissza kell térnünk szeretett Hiveim, elődeink szigorúan keresztény életfelfogásához, ha azt akarjuk, hogy Isten ostora eltávozzék tőlünk s nemzetünk tovább is fennmaradjon. Szakítanunk kell a nemzetpusztítás szörnyű divatjával, még mielőtt felfogásunkat gyökeresen megmérgezi s nemzetünk életfáját kipusztítja Vissza kell tér-