Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1925
Tárgymutató
— 42 — egyes plébániákon — minden esetre külön utasítás hiányában — nem vezettetik, ezennel elrendelem, hogy a Liber status animarum megfektettessék és ezután a C. J. C előírása értelmében szabályszerűen vezettessék. Hogy pedig a Liber status animarum az egész egyházmegyében egységesen vezettessék, a következő általános utasítást közlöm t. c papságommal 5. A Liber status animarum külső alakja nem könyvszerű anyakönyv, mint a keresztelési, házassági stb. anyakönyvek, mert így kezelése bonyolult és nehézkes, hanem mozgatható lapokból álló nyilvántartás, az u. n. kartoték rendszerű. E szerint minden család és minden önálló nagykorú külön-külön nyilvántartó lapot kap Ezeket a lapokat nem sorszámozzuk, sem nem fűzzük egybe, hanem abc rendben egy külön erre a célra készül tokban tartjuk együtt. 6. A nyilvántartó lapok a következő adatokat tartalmazzák. Fent az első sorban bal oldalt van a család neve pl. Kerekes-Nagy család. A jelzésnél a férj és a feleség vezeték nevét használjuk. Jobb oldalt lakását jegyezzük fel: lakik fő utca 23 sz. A következő sorban az egyházi esküvőnek helyét és idejét jegyezzük fel lehetőleg okmány alapján. Ezután következik a férjnek és a feleségnek részére külön-külön 10 rovat a következő címletekkel: 7. Első rovat: Neve, vallása, állapota; az utóbbi a családoknál tárgytalan. 8. Második rovat: Foglalkozása ? Kinél van alkalmazva ? Itt jegyzendő be azon foglalkozás, mely megélhetést nyújt a férjnek pl. béres. A foglalkozás bejegyzésénél kerüljük az általános kifejezéseket: mint pl. iparos, művész ; hanem pontosan jegyezzük fel annak minőségét, így: kovács, szobrász stb. Ha a nő is keres ez is bejegyzendő, pl mosónő. Lelkipásztori szempontból sokszor fontos tudni, hogy kinél van az illető alkalmazva : így pl. városi gázgyárban vagy, béres X. Y. uradalomban ; mert ha általában tudjuk, hogy misehallgatás vagy egyéb pasztorális szempontból az illető gyár, vagy birtokos ellenséges indulatú, ez a család vallási viszonyait már nagyban befolyásolja és jellemzi, egyben pedig a bajok megszüntetésére a lelkésznek jó utmutatásul szolgál. 9. Harmadik rovatban : a házasok születési és kereszteltetési helyét és idejét jegyezzük. Ide jegyzendő ugyancsak az is, ha valamelyik nem volna megkeresztelve 10. Negyedik rovatba: jegyezzük azt, hogy elvégzik-e a házastársak a húsvéti gyónást ? Ez a rovat természetesen csakis közvetlen lelkipásztori megfigyelés vagy tapasztalat útján tölthető ki. A közvetlen kikérdezés csak igen tapintatosan és körültekintéssel történjék Ugyanez áll az ötödik rovatról: a szentmise hallgatásról, melyben pontos kimutatást adunk a vasárnapi misehallgatási kötelezettség teljesítéséről E két rovat fogja mutatni, hogy hitéletet élő, gyakorló hívővel van-e dolgunk. Épen ezért e két rovat kitöltésére nagy gondot kell fordítani Akinél általánosító bejegyzést nem tudunk irni, legalább azt az évet jegyezzük be, melyben pl az utolsó húsvéti gyónást végezte. A misehallgatásnál, ha megállapítható a leggyakrabban előforduló ok, ez is bejegyzendő, igy pl. tanyai lévén, havonkint egyszer; vagy borbély lévén csak nagy ünnepeken jár. 11. A hatodik rovat : hogy vájjon gyakori áldozó-e, fogja mutatni az átlagból való kiemelkedést, az elevenebb hitéletet. Itt is bejegyzendő, hogy napi, heti vagy havi áldozó-e. A tanyai és falusi népnél szokásos évenkint kétszeri gyónás és áldozás: karácsonykor és húsvétkor, szintén itt jegyzendő be 12. A hetedik rovat: milyen iskolát végzett? Ennek feljegyzése különösen egyházmegyénkben bír a lelkipásztorkodásra nézve nagy jelentőséggel. Ha ugyanis valaki nem járt iskolába, mindjárt tudjuk, hogy vallási ismeretei is hiányosak, első gyónásra és áldozásra előkészítve nem volt. Ha pl. két vagy három elemit végzett, tisztában vagyunk azzal, hogy hitbeli ismerete mily fokú és hogy utóbbi esetben már rendszeres oktatást is nyert első gyónásra és áldozásra. 13 A nyolcadik rovatba jegyezzük, hogy mi lyen újságokat járat és olvas. Az újságolvasás manap nagy hatássál van a jellem kialakítására ; ha valaki pl. Népszavát olvas, azonnal tudjuk, hogy milyen gondolkozású Ez a rovat lesz a lelkipásztornak is állandó figyelmeztetés, hogy a kat. lapok elterjedésének ügyében buzgólkodjék Ugyancsak e rovatba jegyezzük azt, ha valaki rossz, erkölcstelen, hitellenes könyveket tart, olvas vagy terjeszt Az angol bibliatársulat kiadványainak, baptista vagy nazarenus iratoknak tartása is ide iktatandó be. 14 A kilencedik rovat: milyen egyesület tagja? fog felvilágosítást adni arról, minő szerepet tölt be hivünk az egyesületi életben. Föl kell jegyezni nemcsak a kat. egyesületeket, hanem azt is, nem tagja-e az illető valamely szakszervezetnek stb 15. A tizedik rovat: mikor bérmálkozott ? a Rituálé Romanum utasítása szerint a bérmálás felvételének helyét és idejét mutatja. 16. A tiz egyéni vonatkozású rovat után következnek az egész családra vonatkozó egyéb feljegyzések. így a) a velük élő rokonok neve állapota stb b) a háztartásbeli alkalmazottak neve, alkalmaztatási minősége, esetleg vallásos