Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1925

Tárgymutató

— 42 — egyes plébániákon — minden esetre külön utasítás hiányában — nem vezettetik, ezennel elrendelem, hogy a Liber status animarum megfektettessék és ezután a C. J. C előírása értelmében szabálysze­rűen vezettessék. Hogy pedig a Liber status anima­rum az egész egyházmegyében egységesen vezet­tessék, a következő általános utasítást közlöm t. c papságommal 5. A Liber status animarum külső alakja nem könyvszerű anyakönyv, mint a keresztelési, há­zassági stb. anyakönyvek, mert így kezelése bonyolult és nehézkes, hanem mozgatható lapok­ból álló nyilvántartás, az u. n. kartoték rend­szerű. E szerint minden család és minden önálló nagykorú külön-külön nyilvántartó lapot kap Ezeket a lapokat nem sorszámozzuk, sem nem fűzzük egybe, hanem abc rendben egy külön erre a célra készül tokban tartjuk együtt. 6. A nyilvántartó lapok a következő adato­kat tartalmazzák. Fent az első sorban bal oldalt van a család neve pl. Kerekes-Nagy család. A jelzésnél a férj és a feleség vezeték nevét hasz­náljuk. Jobb oldalt lakását jegyezzük fel: lakik fő utca 23 sz. A következő sorban az egyházi esküvőnek helyét és idejét jegyezzük fel lehető­leg okmány alapján. Ezután következik a férj­nek és a feleségnek részére külön-külön 10 rovat a következő címletekkel: 7. Első rovat: Neve, vallása, állapota; az utóbbi a családoknál tárgytalan. 8. Második rovat: Foglalkozása ? Kinél van alkalmazva ? Itt jegyzendő be azon foglalkozás, mely megélhetést nyújt a férjnek pl. béres. A foglalkozás bejegyzésénél kerüljük az általános kifejezéseket: mint pl. iparos, művész ; hanem pontosan jegyezzük fel annak minőségét, így: ko­vács, szobrász stb. Ha a nő is keres ez is bejegy­zendő, pl mosónő. Lelkipásztori szempontból sok­szor fontos tudni, hogy kinél van az illető alkal­mazva : így pl. városi gázgyárban vagy, béres X. Y. uradalomban ; mert ha általában tudjuk, hogy misehallgatás vagy egyéb pasztorális szempont­ból az illető gyár, vagy birtokos ellenséges indulatú, ez a család vallási viszonyait már nagy­ban befolyásolja és jellemzi, egyben pedig a ba­jok megszüntetésére a lelkésznek jó utmutatásul szolgál. 9. Harmadik rovatban : a házasok születési és kereszteltetési helyét és idejét jegyezzük. Ide jegyzendő ugyancsak az is, ha valamelyik nem volna megkeresztelve 10. Negyedik rovatba: jegyezzük azt, hogy elvégzik-e a házastársak a húsvéti gyónást ? Ez a rovat természetesen csakis közvetlen lelki­pásztori megfigyelés vagy tapasztalat útján tölt­hető ki. A közvetlen kikérdezés csak igen ta­pintatosan és körültekintéssel történjék Ugyanez áll az ötödik rovatról: a szentmise hallgatásról, melyben pontos kimutatást adunk a vasárnapi misehallgatási kötelezettség teljesítéséről E két rovat fogja mutatni, hogy hitéletet élő, gyakorló hívővel van-e dolgunk. Épen ezért e két rovat kitöltésére nagy gondot kell fordí­tani Akinél általánosító bejegyzést nem tudunk irni, legalább azt az évet jegyezzük be, melyben pl az utolsó húsvéti gyónást végezte. A mise­hallgatásnál, ha megállapítható a leggyakrabban előforduló ok, ez is bejegyzendő, igy pl. tanyai lévén, havonkint egyszer; vagy borbély lévén csak nagy ünnepeken jár. 11. A hatodik rovat : hogy vájjon gyakori áldozó-e, fogja mutatni az átlagból való kiemel­kedést, az elevenebb hitéletet. Itt is bejegyzendő, hogy napi, heti vagy havi áldozó-e. A tanyai és falusi népnél szokásos évenkint kétszeri gyónás és áldozás: karácsonykor és húsvétkor, szintén itt jegyzendő be 12. A hetedik rovat: milyen iskolát végzett? Ennek feljegyzése különösen egyházmegyénkben bír a lelkipásztorkodásra nézve nagy jelentő­séggel. Ha ugyanis valaki nem járt iskolába, mindjárt tudjuk, hogy vallási ismeretei is hiá­nyosak, első gyónásra és áldozásra előké­szítve nem volt. Ha pl. két vagy három ele­mit végzett, tisztában vagyunk azzal, hogy hit­beli ismerete mily fokú és hogy utóbbi esetben már rendszeres oktatást is nyert első gyónásra és áldozásra. 13 A nyolcadik rovatba jegyezzük, hogy mi lyen újságokat járat és olvas. Az újságolvasás manap nagy hatássál van a jellem kialakítására ; ha valaki pl. Népszavát olvas, azonnal tudjuk, hogy milyen gondolkozású Ez a rovat lesz a lelkipásztornak is állandó figyelmeztetés, hogy a kat. lapok elterjedésének ügyében buzgólkodjék Ugyancsak e rovatba jegyezzük azt, ha valaki rossz, erkölcstelen, hitellenes könyveket tart, olvas vagy terjeszt Az angol bibliatársulat kiad­ványainak, baptista vagy nazarenus iratoknak tar­tása is ide iktatandó be. 14 A kilencedik rovat: milyen egyesület tagja? fog felvilágosítást adni arról, minő szerepet tölt be hivünk az egyesületi életben. Föl kell je­gyezni nemcsak a kat. egyesületeket, hanem azt is, nem tagja-e az illető valamely szakszervezet­nek stb 15. A tizedik rovat: mikor bérmálkozott ? a Rituálé Romanum utasítása szerint a bérmálás felvételének helyét és idejét mutatja. 16. A tiz egyéni vonatkozású rovat után kö­vetkeznek az egész családra vonatkozó egyéb feljegyzések. így a) a velük élő rokonok neve állapota stb b) a háztartásbeli alkalmazottak neve, alkalmaztatási minősége, esetleg vallásos

Next

/
Thumbnails
Contents