Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1925

Tárgymutató

- 43 élete, c) mikor végzett a plébános vagy káplán lelkipásztori látogatást, pl. pléb 1925. VII. 5 ; vagy X. kápl. 1925. VII. 6. d) végül az észrevételek rovata, melybe kerülnek mindazon adatok, melyek a rendes rovatban nem szerepelnek, de az illető jellemzésére lelkipásztori szempontból fontosak: pl kommunista volt-e valaki ? elváltán él-e ? nyilvános korhely ? választások alatt helytelen állásfoglalása volt-e ? rokonszenvez nazarenus, adventista stb. szektákkal ?; segélyre szoruló szegény-e ? állandó beteg ? büntetett előéletű? Általában ide kerülnek be az erkölcsi fogyatkozások, hibák, melyekre a lelkipásztornak ügyelnie kell. Ide jegyzendők a család vagyoni állapota; adakozó- vagy szűkkeblű természete s végül az elhalálozások 17 A nyilvántartó lap másik oldalán a család gyermekeiről vezetünk részletes nyilvántartást. Itt a következő rovatokat kell kitöltenünk : a gyermek neve, vallása; születési helye és ideje; első áldozás ideje; bérmálkozás ideje; elvégzi-e a húsvéti gyónást?; a szentmisehallgatási; milyen egyesület tagja; gyakori áldozó-e?; jár-e rendesen iskolába?; s végül az észrevételek rovata, hova a jellegzetesebb erkölcsi tulajdonságok és a házasulás jegyeztetik be utalva az új családi lapra, melyet mint új családalapító kap. 18. Az önálló nagykorú s magánosan élő egyének részére ugyancsak a családok blankettáit használjuk, a megfelelő rovatokkal A felzet ezeknél nem a család, hanem az egyének nevét fogja tartalmazni, pl. Bokor János. A család szót zárójelbe tesszük s a házasságkötés rovatát üresen hagyjuk. Az első rovatba a név és vallás után bejegyezzük állapotát: pl. nőtlen, vagy özvegy, vagy elvált A többi rovatot szabályszerűen töltjük ki Természetesen férfinél a megfelelő adatokat a férfi részére fentartott helyre irjuk, ha nőről van szó, a nő részére hagyott helyre. Nem házas egyéneknél zárójelbe tesszük fent a férj vagy feleség címletet. Ugyancsak az általános elvek szerint töltendők ki az a) b) c) d) általános rovatok is, annak a pontos megemlítésével, hogy az illető magános egyénnek van-e külön háztartása és azt ki vezeti; vagy pedig ha nincs, kinél van élelmezésre, kinél lakik stb Ha a magános egyén özvegy, úgy ez a megfelelő rovatba jegyeztetik be, s ha vannak gyermekei, ez a gyermekek rovatába jegyzendő. Ha egy magános egyén házasságot kötne, akkor előbbi nyilvántartási lapja megtartható, csakhogy a megfelelő változások a vonatkozó rovatokban bejegyzendők. Ugyancsak megmaradhat a nyilvántartási családi lap azon esetben, ha az egyik házasfél elhal. Uj lap csak akkor fektetendő meg, ha az özvegy, akár férfi, akár nő, új házasságot köt. Ezen esetben az előző házasságból számazó gyermekek a gyermekek rovatába az új nyilvántartási lapon is bevezetendők azzal a megjegyzéssel, hogy melyik házasságból származnak. 19. Az elhalálozás, új házasságkötés, vagy bármi más okból tárgytalanná vált nyilvántartási lap nem semmisíthető meg, hanem összegyűjtve a plébániai levéltárban megőrizendő. Elköltözéskor az illető plébániai hivatalnak küldjük a nyilvántartási lap másolatát, ahová az illető család vagy egyén átköltözött 20. A rendezetlen házassági viszonyban élő egyének a lelkipásztornak különös gondját képezik, ennél fogva sokkal éberebb lelkipásztori figyelmet igényelnek. Ezeknek nyilvántartására külön másszínű nyilvántartási lapok használtatnak, melyeknek rovatai mindenben egyeznek az előbbivel, kivéve a felzet második sorát, hol nem az egyházi házasságot irjuk be, hanem azt, hogy milyen viszonyban élnek, kivel és mióta ? Ilyen színes blankettán tartatnak nyilván általában mindazok, kiknek házassága egyházilag érvénytelen. Tehát a tisztán polgári házasságban élők, a vadházasok és azok, kik akatolikus lelkész előtt kötöttek házasságot. Végül azok a vegyes házasok is szines lapra iratnak, kiknek házassága egyházilag érvényes ugyan, de akik vagy nem adtak, vagy az akatolikus fél részére adtak reverzálist, s így gyermekeik nem katolikus vallásban neveltetnek. Ezek a nyilvántartási lapok a többivel együtt ugyanazon sorrendben kezeltetnek, csupán az elütő szín figyelmezteti a lelkészt a vigilantia pastoralisra. 21. A Liber status animarum kiállítása alkalmával rövidítések használhatók, de ilyenkor mindig külön lapon melléklendő a kulcs, mely a rövidítéseket megmagyarázza. A kitöltése magyar nyelven történhetik, ámde a jellembe vágó feljegyzések okvetlenül latin nyelven írandók, nehogy az avatatlanok elolvasva visszaéljenek vele. Az ilyen jellembeli fogyatékosság bejegyzésénei általában a legszigorúbb tárgyilagosság szükséges, minden egyéni rokonszenv vagy ellenszenv'kizárásával. 22. A Liber status animarum mindig zárt helyen tartandó, nehogy bárki is illetéktelenül bele pillanthasson. Laikusoknak soha sem engedhető meg, hogy azt megnézzék, még kevésbbé, hogy abba bejegyzéseket eszközölhessenek 23. A Liber status animarum vezetésének kötelessége a plébánost vagy adminisztrátort terheli, de a káplánok, hitoktatók ebben neki segíthetnek, sőt a lelkipásztori munkának a plébános által eszközölt megosztása szerint kötelesek is segíteni. Úgyszintén jogukban áll a káplánoknak, hitoktatóknak azt bármikor megtekinteni és