Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

— 18 K =• 400 X 3 X 6 3X6 3X3 800 2 9 korona. Hogyha napok is vannak a hónapok mellett, alakítsuk át azokat törtszámú hónapra és ugy illesszük be az egész számú hónapokkal a fenti képletekbe. A következő napokat lehet alkalmasan törtszámú hónapban kifejezni. 25 nap = 5 6 hónappal 24 11 4 5 ii 21 ti 11 7 10 ti 20 >> 11 0 3 ii 18 11 3 5 » 12 » V 2 5 10 i) V 1 3 n 6 V 11 1 5 n 5 11 11 1 6 11 3 V 11 í 10 11 Leggyakoribb számvitelünkben a 6°|

0-kal való kamatszámítás, de egyúttal legegyszerűbb is. Vegyük ugyanis figyelembe azt a jelenséget, hogy a 6°|

0-kal gyümölcsöző tőkénél ahány korona van a tőkében, annyi fillér a tőkének két hóra esedékes 6°|

0-kos kamatja. PéldáuflOOO korona tőkének két havi 6°|

0 kamatja 1000 fillér, tehát 10 korona; és így egy havi kamatja 5 korona. Már most az 1000 K tőkének bármenyi hóra járó 6°|

0 kamatját megkapjuk, ha az 5 koronát a hónapok számával megszorozzuk. De elérjük ugyanezen eredményt ugy ís, ha a tőkét százzal osztjuk és a nyert hányadost megfelezzük. Például : 1786-84 K tőke százzal osztva lesz 17*7684, ez megfelezve 8.8842 a tőkének egy hóra eső 6°|o kamatja; tehát például 7 hónapra a kamat lesz 8.8842 X 7 = 62-19 korona. Azt is kell tudnunk, hogy a pénzvilágban az év minden hónapja 30 nappal jő számításba: egy egész esztendő eszerint 360 nappal. C) Napokra szóló kamatszámítások. Ha valamely tőkének bármily kamatlábú kamatját bizonyos számú napokra akarjuk kiszámítani, akkor a következő képletet használjuk ; K = t X °|o X n 36000 vagyis a tőke keresett kamatját találjuk, ha a tőkét (t) megszorozzuk a kamatlábbal (°|

0) és megszorozzuk anapok számával (n); a nyert szorzatot pedig elosztjuk az egy év 360 napjának és 100-nak szorzatával, tehát 36000-rel. Ez a képlet is más és más alakot nyer a kamatlábak különfélesége szerint. És pedig 6°|

0-nál a képlet lesz : K = tX" 6ooo 5V|o-nál ii ii K = tXn 6545 5°|

0-nál ii ii K = tXn 7200 4

1|2°|

0-nál ii V K = tXn 8000 4°|

0-nál ÍJ *F K = tXn 9000 3°|

0-nál » )) K = tXn 12000 Itt sem szükséges minden képletet külön példával megvilágítani: annyira egyszerű és gépies azoknak alkalmazása. Például, ha azt akarjuk tudni, hogy 765 K tőkére mennyi kamat esik 4°|

0-kal 25 napra, akkor így számítunk : _ 765 X 2

5 _ 1912

5 _ K — 9000 — 9000 - 2 56 K" Hogyha a napok hónapokkal vannak keverve : akkor vagy a napokat fejezzük ki törtszámú hónapokkal (ha alkalmasan tehetjük) és alkalmazzuk a B) alatti képleteket; vagy pedig a hónapokat számítjuk át napokra (amit mindenkor könnyen megtehetünk : a hónapokat 30—30 nappal számítva) és alkalmazzuk a fenti képleteket. Például: 480 K tőkének ö

1^ kamatja mennyi lesz 4 hóra és 20 napra? Mivel 4 hó 20 nap = 4

2/3 hó, azért alkalmazhatjuk a B) alatti képletet: 480 X 11 X 4

2|s 480 X 11 X 14 K — — 2400 11 X 14 154 2400 X 3 = 10-27 K. 3X5 15 Jegyzet. Ha kéznél vannak a kész kamatszámítási táblák és jártasságot szereztünk magunknak azok alkalmazásában, akkor természetesen a fennebb ismertetett képleteket nélkülözhetjük. 3. A plébániákon kezelt egyházi pénztárak bevonása központi kezelés alá. Abban az esetben, ha a plébániai pénztárak központi kezelésre bevonatnának, a központosítás elé a számvitel új rendszere nemcsak hogy nem gördít akadályokat, de azt inkább elősegíti. Számvitelünkben ugyanis az összes pénztárak vagyona egy helyre (t. i. a Főnaplóba) van összegyűjtve (kommasszálva).