Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

— II — Az összvagyon áll a) gyümölcsöző tőkékből, b) készpénzből. A gyümölcsöző tőkék az adósok törzs­könyvében vannak nyilvántartva. Ezek a tőkék vagy jelzálogos kötvényben gyümöl­csöznek, vagy kezességi kötvényekben, vagy értékpapírokban (államadóssági kötvények­ben, takaréki részvényekben, önsegélyző­egyleti könyvecskékben) vagy végre taka­rékpénztári betétekben. Központosítás esetén mindenekelőtt ezek a tőkék mennek át a főkáptalan keze­lése alatti alapítványi pénztárba a követ­kezőképen. A főkáptalan a minőségük sze­rint csoportosított tőkéket sorban átvizsgálja és elbírálja: a kellőképen biztosított jelzá­logos kötvényeket, valamint értékpapírokat is, a rajtuk feltüntetett értékben rendsze­rint minden ellenvetés nélkül fogadja keze­lése alá és csak azt köti ki, hogy szabályai szerint — amikor jónak látja — a kötvé­nyértéket felmondhassa, az értékpapírokat szintén forgalmi értékre beválthassa; a kezes­ségi kölcsönöket és a takaréki betéteket azonban csak azon feltétel alatt fogadja el, hogy azokat belátása szerint záros határidőre felmondhassa, felelősséget csupán azért az összegért vállalván, mely az alapítványi pénztárba befolyt. Az összvagyon másik része a készpénz, egyelőre megmarad a plébániai pénztárakban. Leszámítva tehát azt, hogy a gyü­mölcsöző tőkék mind a központba tétetnek át és hogy a központosítás idejétől kezdve a plébániai pénztárak közvetlenül kölcsönö­ket nem helyeznek ki,*) hanem a fölös és tőkésítésre használható pénzeket is időnként gyümölcsöztetés végett a központba küldik : egyebekben a plébániai számvitel alig szenved valami változást. Megmaradnak a törzskönyvek : csupán az adósok törzsköny­vében történik változás annyiban, hogy abba új adós kerül — t. i. a központi alapítványi pénztár — mindazon adósok ehlyett, akikről az értékeket kezelésre átvette. A takarékpénztárak tehát, vagy azon magánfelek, kik előbb a plébániai pénztár­nak voltak adósai, a központotositás után már nem a plébániai pénztárnak fizetik a kamatokat és nem ott törlesztik adóssá­gukat, hanem közvetlen a központnak, mely­nek legális adósaivá váltak. Ennél többet a főkáptalan nem szokott kikötni. Kalocsa, 1921. nov. 9. *) Azon esetben, ha valamely hívőnek szüksége lesz kölcsönre, lelkésze útján az alapítványkezelő hivatalhoz for­dulhat, hol a szükséges kölcsönt ép úgy megkapja, mint a plébánián. A kölcsönigények a központositás áltaí köny­nyebben elégíthetők ki. Kleiner Lajos dulmi c. püspök, érseki helynök. ÁRPÁD R.-T. KÖNYVNYOMDÁJA, KALOCSA.

Next

/
Thumbnails
Contents