Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

— II — Az összvagyon áll a) gyümölcsöző tőkékből, b) készpénzből. A gyümölcsöző tőkék az adósok törzskönyvében vannak nyilvántartva. Ezek a tőkék vagy jelzálogos kötvényben gyümölcsöznek, vagy kezességi kötvényekben, vagy értékpapírokban (államadóssági kötvényekben, takaréki részvényekben, önsegélyzőegyleti könyvecskékben) vagy végre takarékpénztári betétekben. Központosítás esetén mindenekelőtt ezek a tőkék mennek át a főkáptalan kezelése alatti alapítványi pénztárba a következőképen. A főkáptalan a minőségük szerint csoportosított tőkéket sorban átvizsgálja és elbírálja: a kellőképen biztosított jelzálogos kötvényeket, valamint értékpapírokat is, a rajtuk feltüntetett értékben rendszerint minden ellenvetés nélkül fogadja kezelése alá és csak azt köti ki, hogy szabályai szerint — amikor jónak látja — a kötvényértéket felmondhassa, az értékpapírokat szintén forgalmi értékre beválthassa; a kezességi kölcsönöket és a takaréki betéteket azonban csak azon feltétel alatt fogadja el, hogy azokat belátása szerint záros határidőre felmondhassa, felelősséget csupán azért az összegért vállalván, mely az alapítványi pénztárba befolyt. Az összvagyon másik része a készpénz, egyelőre megmarad a plébániai pénztárakban. Leszámítva tehát azt, hogy a gyümölcsöző tőkék mind a központba tétetnek át és hogy a központosítás idejétől kezdve a plébániai pénztárak közvetlenül kölcsönöket nem helyeznek ki,*) hanem a fölös és tőkésítésre használható pénzeket is időnként gyümölcsöztetés végett a központba küldik : egyebekben a plébániai számvitel alig szenved valami változást. Megmaradnak a törzskönyvek : csupán az adósok törzskönyvében történik változás annyiban, hogy abba új adós kerül — t. i. a központi alapítványi pénztár — mindazon adósok ehlyett, akikről az értékeket kezelésre átvette. A takarékpénztárak tehát, vagy azon magánfelek, kik előbb a plébániai pénztárnak voltak adósai, a központotositás után már nem a plébániai pénztárnak fizetik a kamatokat és nem ott törlesztik adósságukat, hanem közvetlen a központnak, melynek legális adósaivá váltak. Ennél többet a főkáptalan nem szokott kikötni. Kalocsa, 1921. nov. 9. *) Azon esetben, ha valamely hívőnek szüksége lesz kölcsönre, lelkésze útján az alapítványkezelő hivatalhoz fordulhat, hol a szükséges kölcsönt ép úgy megkapja, mint a plébánián. A kölcsönigények a központositás áltaí könynyebben elégíthetők ki. Kleiner Lajos dulmi c. püspök, érseki helynök. ÁRPÁD R.-T. KÖNYVNYOMDÁJA, KALOCSA.