Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922
Tárgymutató
— 17 kamatja lesz 92-95 K,-mert 1430 X 6'5 osztva 100-al = 92-95 K. g) 616 K tőkének egy évi 7%-os kamatja lesz 43.12 K-mert 616x7 osztva 100-al = 43-12 K. h) 3080 tőkének egy évi 7-5°/o-os kamatja lesz 231 K-mert 3080 X 7-5 osztva 100-zal = 231.*) Az egy évre szóló kamatszámításnak egyik könnyű módja még az is, ha a tőkének kamatját előbb l°|o-kal számítjuk és az eredményt a kívánt magasabb kamatlábbal megszorozzuk. Ugyanis a koronákban kifezett bármily tőkének 1°| 0 kamatja mindig maga a tőkeösszeg, fillérekben számítva. Például: 3256-25 korona tőkének egy évi 1°| 0 kamatja 3256-25 fillér. Ha tehát a tőkének nagyobb, péld. 5°| 0 kamatját akarjuk egy évre, akkor a 3256-25 fillért, 32-5625 koronát meg kell szoroznunk öttel: 32-5625X5 = 1628125 = 162-81 K. Ha 4 1| a, ö'la^o-os kamatokat akarunk, akkor a tőke l°| 0-kos kamatját megszorozzuk 4-gyel, illetőleg 5-tel és a szorzathoz hozzáadjuk az 1°| 0 kamatnak felét. Például: 765.06 K. l°| 0-ja 765-06 fillér, tehát 4°| 0-ja 765-06 f.X4 = 3060-24 f. es II 0 | 0-ja 765-06 f. : 2 = 382-53 f. lesz a 4 1|2°|o kamat . . 3442*77 f. azaz . . . 34-43 korona. Ha több évre kell számítanunk a kamatot, akkor az egy évre szóló kamatot megszorozzuk az évek számával. Mert képlete ez : K t X °jo X i 100 Vagyis több egész évre megkapjuk a kamatot (K) ha a tőkét (t) megszorozzuk a kamatlábbal (°| 0) és megszorozzuk az évek számával (az idővel = i); a nyert szorzatot pedig elosztjuk százzal. Ha továbbá a kamatszámítás egy vagy több egész éven túl még hónapokra is kiterjesztendő, akkor a hónapokat fejezzük ki törtszámi években és a törtszámot az egész évek számához csatolva illesszük be a képletbe. Igy például : Ha 6500 K tőkének 4 évi és 4 havi időre eső 6°| 0 kamatját akarjuk tudni, akkor az előbbi képlet igy fog alakulni: *) Minthogy az 1501/1922. sz. körlevél szerint ezentúl előzetes félévi részletekben 8°/o-os kamat szedendő, nem lesz nehéz ezen 40/ 0-os kamat példájából a mostani 8o/o-os kamatot is kiszámítani, amennyiben az utóbbi az előbbinek kétszerese. Ezentúl a kölcsönzésekkor a kölcsönből levonatik mindjárt nemcsak 1O/0 a Tartalék-alap számára, hanem az egész tőke után esedékes első félévi kamat is. K = 6500 X 6 X 4 1| 3 6500 X 6 X 13 100 3 X 100 = 65 X 2 X 13 = 1690 K. A következő hónapokat lehet alkalmasan törtszámi években kifejezni. 10 hónap = q II •! 8 6 4 3 2 évvel B) Hónapokra szóló kamatszámítások. Valamely tőkének bizonyos számú hónapra eső bármily kamatlábú kamatját a következő képlet segélyével találjuk: K = t X °[q X h 1200 vagyis az adott lökét (t) megszorozzuk a kamatlábbal ( 0|°) és megszorozzuk a hónapok számával (h); a nyert szorzatot pedig elosztjuk 1200-zal (azaz: az év 12 hónapjának és 100-nak szorzatával) Ez a felállított képlet a kamatlábak különbözősége szerint a következőképen változik : 8°/o-nál a képlet lesz . K = 7 1|2°| 0-nál „ „ K = 7°|o-nál „ „ K = ö^o-nál „ „ K = 6°| 0 nál „ „ K = öyio-nál „ „ K = 5°| 0-nál 4 VI 0-nál 4°| 0-nál 31-nál K = K = K = K = tXh 160 tX7Xh I2UO t X 6-5 Xh 1200 tXh 200 * X 1 1 X h 2400 tXh 240 * X 3 X h 800 tXh 300 tXh 400 Talán fölösleges is, minden egyes képletre külön példát mutatni be: csak a nehezebbekre mutatunk be egyet-egyet. Mennyi lesz 4860 K. tőkének ö^^-kos kamatja nyolc hóra? 4860 X 11 X 8 .. K = ftt7v?\ roviditessel 486 X 11 ~~3Ö~~ 2400 = 16-2 X 11 178-20 K. Mennyi lesz 400 K tőkének 4 1|2°| 0-kos kamatja hat hónapra ?
