Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

pénztárakhoz tartoznak: helytelen dolog, mert zavart okozhat. (Ha például a temp­lom 100 kor. önkényes adományban része­sül s ezt elkönyveltük A) betű jelzéssel a Főnapló különféle-bevétel rovatában: hely­telenül járunk el, ha ugyanezen összeget takarékba helyezvén, a bevétellel egy sor­ban s ugyancsak A) betű alatt kiadásba is irnók. Mert a tőkésítés már a Főnaplóhoz tartozik s nem pénztári jelzőbetűt kap, hanem csak vízszintes vonalat.) 8. Adó alá minden pénztárt külön kel! bevallani s minden pénztár számára külön adókönyvecskét kell beszerezni. Az adó­lerovást azonban a Főnapló eszközli, mely­nek Pénztár-rovatába bejegyezzük azon pénztárnak jelzőbetűjét, amelynek terhére az adólerovás történt. Nincs tehát arra szük­ség, hogy például A) pénztártól vegyünk kölcsönt a másik két pénztár adójának fize­tésére : mert a Főnapló pénzkészletében mindig van annyi, a mennyi a három pénz­tár adóinak fedezésére kívántatik s mert a Főnapló által előlegezett összegek úgyis átiratnak az illető pénztárak terhére a szám­adás készítésekor. Ha pedig a Főnaplóban nincs elég pénz az adókra, még kevésbbé lehet a pénztáraknál: mert az egyes pénz­táraknak tulajdonképen csak az év végén van pénzök, amikor azokba átírják az őket megillető tételeket a Főnaplóból; s mert kü­lönben is a napi forgalmat nem az egyes pénztárak bonyolítják le, hanem a Főnapló. 9. Ha akár a templomnak, akár a mise­pénztárnak vagy valamely vegyesalapnak vagyonallagát részben ingatlan (tehát épü­let, szántó- vagy szőllőföld) képezi, ezen ingatlanok évi bérleteit és jövedelmeit nem a Főnapló kamatbevételi, hanem külön­féle-bevételi rovatába kell iktatni: de min­denkor azon pénztár jelzőbetűjével, amely pénztárnak tulajdonához az ingatlanok tar­toznak. 10. Arról sem szabad megfeledkez­nünk, hogy a magánfeleknek nyújtott köl csönből l°/ 0-ot vissza kell tartanunk a Tartalék-alap számára ; az új mise- vagy más kegyesalapítványok letett tőkéjén felül pedig 2°/o-ot kell a felektől követelnünk ugyancsak a Tartalék-alap javára. Ezek a százalékok és minden, az érseki hatóság által a Tartalék-alapba netán beutalt pénzek a Főnapló különtéle-bevétel rovatába veze­tendők, beírjuk egyúttal mindenkor a pénz­tár rovatába azon jelzőbetűt, mely alatt a Tartalék-alap a vegyespénztári törzskönyv­ben nyilvántartatik. 11. A számadási év végén, a Főnapló lezárása előtt, a kamatbevételi rovatban összegyűlt pénzt szétosztjuk a pénztárak között. A misepénztár 6°/o-ot kap : évkezdeti tőke után egész évre; az év íolyamán keletkezett uj misealapítványok után pedig azon naptól számítva, amikor az alapítványi tőke befizettetett. A vegyespénztár alapjai vagy alapít­ványai 472%-ban részesülnek szintén azon módon, mint a misepénztár : tehát az év­kezdeti tőkék után egész évre számítva a kamatokat; az év folyamán támadt uj ala­pok és alapítványok után pedig azon nap­tól számítva, amikor az uj alapok vagy alapítványok tőkéi letétettek. Ha az év folyamán valamely vegyes­pénztári alap nagyobb — péld. száz koronát meghalaladó önkénytes — adományban ré­szesül ; vagy ha ingatlan birtoka lévén, azután időszakonként bérjövedelmet húz : ily évközi gyarapodásokra szintén felszámít­hatjuk a 472% kamatokat s az alap ja­vára bevételezhetjük ugyancsak azon naptól számítva, a mikor azokat a Főnaplóban elkönyveltük. Megjegyeztetik, hogy a köz­oktatási és közjótékonysági czélt szolgáló alapítványok számára 4V2°/o-nál többet is elkülöníthetnek a számadók, ha arra fe­dezet mutatkozik a Főnapló évi kamatjöve­delmében s ha ez nem jár a templom­pénztár érzékeny megrövidítésével; sőt egyéb alapok és alapítványoknak is juttat­hatnak 4V2°/O—6°/o-ig terjedő kamatot, ha erre a hatóságtól külön engedélyt nyertek. A templompénztárba pedig a meg­maradó kamat folyósittatik be egész össze­gében. 12. Ugyancsak az év végén, miután megállapítottuk a három pénztár kamat­járandóságát, még ennek átírása előtt átve­zetjük a pénztárakba a Főnaplóból mindazon tételeket, melyek a jelzőbetűk szerint az ABC-pénztárakat megilletik. Ezen tételek átírásakor azonban óvakod­junk a Főnaplóban bármily stornirozást vé­gezni. Nem szabad például — ami a B) pénztár jelzőbetüje alatt bevételi tétel volt a Főnaplóban, azt az átíráskor a Főnaplóban előbb kiadásba írni és ugy tenni át a B) pénztári Napló bevételi rovatába Minden, ami bevétel vagy kiadás volt a Főnaplóban az ABC betűk alatt, ugyancsak bevételként vagy kiadásként könyveltetik el saz ABC pénztárak naplóiban is. Még a kamat­jövedelmi osztalékokat sem szabad

Next

/
Thumbnails
Contents