Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

előbb kiadásba írni a Főnaplóban és ugy tenni át a pénztári Naplók bevételeibe. 13. Miután a Főnaplóból mindent átirtunk a három pénztár Naplóiba, a Főnaplót erős vonallal lezárjuk ; a bevétel és kiadás rovatait figyelmesen összegezzük; végre hozzálátunk a mérleg felállításához. 14. A mérleg felállítása a Főnapló szöveghelyén (a 3-ik rovatban) a következőképen történik : Mindenekelőtt a bevételi három rovat végösszegeit összeadjuk és a nyert eredményből levonjuk a kiadási két rovat végösszegeinek összeadásából nyert eredményt. A különzék adja az évi pénzforgalomnak készpénz maradványát. Azután egybevetjük a tőke-visszafize tési és a tőkésítési rovatok végösszegeit. Ha több volt a tőke-visszafizetés, mint a tőkésítésre elhelyezett összeg, akkor a kü lönzék csökkenteni fogja az év elejére áthozott gyümölcsöző tőkét; ha megfordítva, a tőkésítésre kiadott összeg volna nagyobb, mint a visszafizetett tőke, akkor a különzék szaporítani fogja az évkezdeti gyümölcsöző tőkét. Az előbbi esetben a csökkentő kü lönzéket levonjuk az évkezdeti gyümölcsöző tőkéből ; az utóbbi esetben a szaporító különzéket ugyanazon évkezdeti gyümölcsöző tőkéhez hozzáadjuk. így kapjuk meg az év végén a valósággal gyümölcsöző tőkét. Végre a készpénz-maradványhoz hozzáadva a megállapított új gyümölcsöző tőkét, megkapjuk a három pénztárnak év végi összvagyonát: melyből, hogy mennyi illeti meg az ABC pénztárakat külön-külön, azt ezen pénztárak saját naplóiból látjuk. Természetes, hogy a három pénztár évvégi összvagyonának összege mindenkor egyezni fog a Főnapló mérlegében lehozott összvagyonnal. 15. Tanácsos a mérlegben lehozott összvagyon után mindjárt a Főnaplóban is részletezni, hogy az összvagyonból mennyi illeti meg az ABC pénztárakat külön-külön : ez a számvizsgáló szék munkáját könnyítí meg. 16. Ugyancsak a Főnapló szövegrovatában jegyezzük föl a számadó év végén netán mutatkozó kamathátralékot összesített tételben, még pedig közvetlen a mérlegben lehozott összvagyon után. 4 — III. A pénztári Naplók (Alnaplók). Minden pénztárnak saját külön Naplója van annak nyilvántartására: hogy mily összeget hoztak át a pénztárak vagyonként a számadási évre ; miben gyarapodott vagy fogyott ez a vagyonuk az év folyamán ; és hogy mily vagyonnal záródnak e pénztárak az év végén. Szóljunk ezen Naplókról külön-külön. A) Templompénztári Napló. 1. Rovatai ezek: a) folyó szám, b) hó és nap, c) tőke. d) üres szöveghely, e) bevétel, í) kiadás. 2. Első tételként beiktatjuk a 3. rovatba az előző évről áthozott egész vagyonállagot: mely a Főnaplónál egész összegében tőkesíttetvén, az év kezdetétől kamatozik. Ha a templomnak ingatlan vagyona is van (épület vagy föld), azt bejegyezük a 4. rovatba az évi bérjövedelemmel együtt. 3. Következnek a templom javára, az év folyamán elkönyvelt bevételek: a) A perselypénzek, stoláris jövedelmek (harangczás, zászlók, pluviale, impositio, manualis misék után) és egyéb önkénytes adományok külön-külön, tehát három czimlet alatt a Főnaplóból egy. e célra készített rovatos ívre (papírlapra) kiíratnak, összeadatnak és azután — minden keltezés nélkül — a pénztári Napló bevételi rovatába átvezettetnek. b) Az ingatlanok után befolyt bérjövedelmeket a Főnapló folyószámaira való utalással (a szövegrovatban) egy tételben iktatjuk át a bevételbe. c) Külön vételezzük be a misealapitványok után befolyt jövedelmet. Végre d) a Főnapló kamatjövedelméből nyert osztalékot. 4. A jövedelmek elkönyvelése után áttérünk a kiadások felsorolására. Itt is igénybe vesszük a rovatos segédívet, melyre a Főnaplóból címletenként kiirjuk, hogy mit adtunk ki: a) Gyertyára, villany vagy gázvilágításra, b) ruhaneműek javítására, fehérneműek mosatására és új miseruhák vagy egyéb templomi szerek beszerzésére, c) az egyházgondnokok, sekrestyés, harangozó, orgonanyomó díjazására; a templom tisztítására, d) miseborra, ostyasütésre,