Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

Melléklet az 1922. évi III. sz. körlevélhez. UTASÍTÁS AZ ÚJ EGYHÁZI SZÁMVITEL ÉLETBELÉPTETÉSÉHEZ A KALOCSAI EGYHÁZMEGYÉBEN. Az egyházi számvitel a kalocsai érseki egyházmegyében. Az 1917-ik évtől kezdve a kalocsai érseki egyházmegye plébániáin új számvitel lépett életbe, melyet az 1916-ban kiadott Utasítás részletesen ismertetett, figyelemmel azon átmeneti nehézségekre is, melyekkel az új rendszer életbeléptetése járt. Most ezen átmeneti nehézségeken már túl vagyunk: az itt következő Utasításban tehát úgy mutatjuk be és ismertetjük az új rendszert, amint az van a gyakorlatban. Az előbbi Utasításon némi, bár lényegtelen, változtatásokat kellett tennünk, mert a tapasztalat megtanított bennünket arra, hogy mit nem értettek meg egyesek; s mert beláttuk, hogy a számadás mellékleteiben a rovatok csekély mérvű módosítása az áttekintést és felülvizsgálást csak könnyebbé teszi. A törzskönyvekben, Fő- és Alnaplókban azonban változás nem történt. I. Az egyházi pénztárak. 1. Minden plébánián három pénztárt különböztetünk meg: a templompénztárt, a miselapitványi és a vegyesalapítványi pénztárt. A templompénztár jelzőbetűje: A. a misepénztáré: B, a vegyespénztáré: C. 2. A templompénztárhoz a templomot bárhonnét és bármily címen megillető jövedelmek tartoznak; és azon kiadások, melyek egyenesen és kizárólag a templomot terhelik. A misepénztárnál a misékre tett örökös alapítványok tőkéit, a tőkéknek évi kamatjövedelmét és ezen kamatjövedelemnek mily címekre történt felhasználását mutatjuk ki. A vegyespénztárnál vannak nyilvántartva a plébánián kezelt összes alapok és kegyes alapítványok; valamint ezeknek jövedelmei és kiadásai. Vegyesnek e pénztárt azért hívjuk: mert a templom- és misealapítványi pénztáron kívül a plébánián előfordulható minden pénztárt vagy kegyesalapítványt magában foglal. 3. Bár a misealapítványok is kegyes alapítványok, sőt elsősorban azok; mégis nem soroljuk őket a vegyespénztár alapítványai közé : mert a misepénztárnak egészen elkülönített törzskönyve van s mert évi kamatjövedelmét évről-évre változó összegben ugyan, de mindenkor teljesen kiosztja. 4. A három pénztárnak van egy közös naplója: ez a Főnapló. De az egyes pénztáraknak saját naplójuk is van: tehát van templompénztári, misepénztári és vegyespénztári napló. Ezeket a Főnaplóhoz viszonyítva Alnaplóknak is nevezzük. Van továbbá a pénztárak mellett három törzskönyv: a) Adósok törzskönyve, mely a három pénztár vagyonállagainak gyümölcsöző tőkéit tartja nyilván az adósok, értékpapírok és pénzintézetek elkülönített számlalapjain. b) Misealapítványok törzskönyve, melybe folytatólagosan beiktatjuk az évről évre jelentkező új misealapítványokat a rovatok pontos kitöltésével. c) Vegyesalapitványok törzskönyve, melyben minden kegyes, jótékonysági, közművelődési stb. alap Vagy alapítvány számára külön lapot nyitunk s azoknak bevételeit és kiadásait pontosan elkönyveljük. 5. A közös Főnapló, a pénztári Naplók és a törzskönyvek segítségével adnak számot a három pénztár egész vagyonáról