Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1918

Index

3 közre a plébános, mint eddig szokásban volt. Egyébként az ide vonatkozó többi O J előírások a régiek. A bontó akadályokat érintőleg uj intézkedések a következők : A borhiány faetas) akadálya ezentúl a férfiaknál a betöltött 16., nőknél a be­töltött 14. évig tart, mely korhatáron alul a házasság mindenképen érvényte­len. (1067. c.) Ha az impotentia akadálya kétes, a házasság nem akadályozandó. A sterilitás nem képez sem tiltó, sem bontó aka­dályt. (1068. c.) A cultus disparitas akadálya csak olyan házasulok között forog fenn, akik közül az egvik nincs megkeresztelve, a másik a kath. egyházban kereszteltetett meg vagv később tért a kath. egyházba. (1070. c.j A nőrablás (raptus) akadálya fenn­forog akkor is, ha a férfi a nőt azon a helyen, ahol az tartózkodik vagv ahová szabad elhatározásából ment, házasság­kötés céljából erőszakkal visszatartja (vio­lenta retentio mulieris). (1074. c.) Az oldalági vérrokonság (consangui­nitas lin. coll.) ezentúl csak a, harmadik fokig bezárólag akadály. Az egveneságu vérrokonság minden fokon akadály. Kétes akadállyal egyenes ágon általában egyik fokon sem, oldalágon az első fokon soha­sem szabad házasságot kötni. A vérro­konság csak akkor többszöröződik mint akadály, ha több a közös törzs, nem pedig ha ugvanaz a törzs többször fordul elő. (1076. c.) Sógorság (affinitas) akadálya csakis az érvényes házasságból származik (sive ratum tantu m .sive ratum et con sum ma tum.) Eszerint a törvénytelen sógorság nem akadály többé; úgyszintén nem létezik többé az u. n. affinitas superveniens sem. A törvényes sógorság az egyenes ágon minden fokon, oldalágon csak a második fokig bezárólag akadály. A sógorság több­szörös. ha többszörös a vérrokonság vagy ha valaki elhalt hitvesének több vérro­konával lép egvmásután házasságra. (1077. c.) Köztisztességi akadály (imp. publicae honestatis) csak érvénytelen házasságból (sive consummatum, sive non) és nyilvá­nos vagy közismert ágyasságból (concu­binatus) származik. Fennáll a férfi és a nőnek egyenesági nőrokonai, valamint a nő és a férfi egyenesági férfirokonai kö­zött a második fokig bezárólag. (1078. c.) Lelki rokonság (cognatio spirituális) akadálya csak a keresztségből származik, még pedig csak a megkeresztelt és a keresztelő valamint a megkeresztelt és a keresztszülő között. (1079. c.) A házassági akadályok alól való felmentések a szokott módon kérendők. A halálveszedelem esetén, amikor az idő rövidsége miatt az Ordinariushoz nem lehet fordulni, a plébános, valamint az esketésre jogosított lelkész hiányában eskető más pap a lelkiismeret megnyug­tatása és az esetleges gyermek törvénye­sítése céljából felmentést adhat a házas­ságkötési forma alól. továbbá az összes O ' egyházjogi eredetű ugy tiltó, mint bontó akadályok alól, kivéve a papi rendet és az elhált házasságból származó egyenes­ágú sógorságot. Ugyanez a joga megvan a gyóntatónak is, de csak a belső forum számára gyóntatás alkalmával. Ha vegyes vallás vagy cultus disparitas alól adatik a felmentés, a szokott cautelák megkí­vántatnak és a lehetőség szerint bizto­sitandók. A codexnek következő uj felhatal­mazása sok nehéz esetben lesz kisegítője az eskető lelkésznek. Ha ugyanis oly időben derül ki valamely akadály, amikor már minden elő van készítve az eskü­vőre s a házasságkötést előrelátható ko­moly természetű káros következmények nélkül elhalasztani nem lehet, az Ordi­nariustól való felmentés kérésére pedig idő nincs, az előző pontban felsorolt akadályok alól, ha titkos esetekről van szó, felmentést adhat a plébános vagy az esketésre jo­gosított lelkész hiányában eskető más pap, sőt a gyóntató is, de az utóbbi ter­mészetesen csak a belső forum számára. A titkos akadály alól sürgős esetben a plébános által megadott fölmentés, ha az a külső fórumra szólt és adatott, a há­zasultak anyakönyvében feljegyzendő s a felmentés adásáról az Ordinariusnak azon­nal jelentés teendő. (1045. és 1046. c.) A házasságkötés. A házasság, mint eddig a helyi plébános vagy Ordinarius

Next

/
Thumbnails
Contents