Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1918

Index

4 vagy ezek megbízottja és legalább két tanú előtt kötendő. Általános megbízás a házasságkötéseknél való közreműködésre csak a káplánnak adható. Más papnak csak kifejezetten meghatározott házas­ságra esetről-esetre lehet delegációt adni. (1094. és 1096. c.) A plébánosnak a házasságkötésnél való megengedett közreműködésre illeté­kességet ad a házasulandók igazi domi­ciliumán és a plébánia területén való egy hónapi tartózkodásán kívül a jegyesek quasi-clomiciliuma is. A házasságkötésnek — nálunk a vegyes szertartású katholikus jegyeseknél is — rendszerint a menyasszony plébánosa előtt kell történnie. Ha halálveszedelem esetén a plébá­nos, illetőleg az Ordinarius vagy meg­bízottjuk komoly nehézség nélkül jelen nem leliet, érvényesen és megengedetten köthető a házasság pap nélkül is csupán két tanú előtt. Sőt ha a jogosított paphoz előreláthatólag egy hónapig nem juthat­nak, halálos veszedelem esetén kivül is érvényes és megengedett a pap nélkül, csu­pán két tanú előtt kötött házasság. A házas­ságkötés érvényességéhez ugyan nem kívántatik, de ha lehetséges, mindkét esetben meghívandó a két tanú mellé a fent emiitett eredetileg jogosított lelkész hiányában valamely más pap. Az ily körülmények között eskető pap is adhat felmentést a házassági akadálvok alól, O *J mint már fentebb jelezve volt. (1098. c.) 1099. canon. 8. 1. Az egvház által o o előirt házasságkötési forma betartására köteleztetnek: 1. Mindazok, akik a katholikus egy­házban kereszteltettek és oda eretnekség­ből vagy szakadárságból visszatértek, — akkor is, ha a katholikus egyházat el­hagyták, -— valahányszor egymásközt köt­nek házasságot. 2. Ugyanezek, akikről az 1. pontban van szó, ha akár megkeresztelt akár meg nem keresztelt nem katholikusokkal köt­nek házasságot, vegyes vallás és cultus disparitas akadálya alól nyert felmentés esetén is. 3. A keleti szertartásuak, ha ezen forma betartására kötelezett latinokkal kötnek házasságot. §. 2. Az 1. §. 1. pontjában foglalt előírás teljes érvénye mellett sehol sem köteleztetnek a házasságkötés katholikus formájának betartására a nem katholiku­sok (akár megkereszteltek, akár nem), ha egymás közt kötnek házasságot; to­vábbá azok a nem katholikus szülőktől szár­mazók, akik bár a katholikus egyházban kereszteltettek, csecsemő koruktól fogva eretnekségben, szakadárságban vagy min­den vallás nélkül nevelkedtek, valahány­szor nem katholikus féllel kötnek házas­ságot. O Természetes, hogy a vegyes vallású felek házassága nálunk azon a cimen, hogy az egyház által előirt formát nem tartották be, ezentúl sem érvénytelen. A házasságkötés idejéről a szükséges rendelkezés körlevéli leg már közzététetett. A házasság a plebánia-templomban kötendő. Más templomban vagy kápol­nában (sive publ. sive semipubl.) csak az Ordinarius vagy a plébános engedélyével. Magánházakban, továbbá szemináriumi és szerzetesnői templomokban és kápolnák­ban való házasságkötésre csak az Ordina­rius adhat engedélyt fontos okok alapján. A meghatalmazott és a tolmács utján való házasságkötéshez a lehetőség szerint, az u. n. lelkiismereti házasságkötéshez pedig mindig kikérendő az Ordinarius engedélye. * Ez a rövid utasítás útba igazítja a lelkipásztorokat a házasságkötésre vonat­kozó uj intézkedésekben. Ha a codex ke­zükhözjut, tanulmányozzák e szempontból is gondosan és részletesen. Ha bármely nehézségre akadnak, forduljanak fölvilá­gositásért az egyházmegyei hatósághoz. Nyom. liuzárovits Gusztávnál Esztergom.

Next

/
Thumbnails
Contents