Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

— 2 böjtölt, mindenben és mindenhol a menynyei Atyának akarata vezérelte, addig az óráig, amelyet az Atya kijelölt számára. A nap legteljesebb fényességben lenyugváskor ragyog. Jézus szívének szentsége is akkor tündökölt a legnagyobb fényességben, amikor a világot elhagyta. De már akkor nem a legszentebb személyeknek engedelmeskedik, haném ellenségeinek, hóhérainak. Aláveti magát akaratuknak, mintha feljebbvalói volnának. Készséggé' íogadja a halálos Ítéletet, ártatlan testét átadja a kegyetlen ostorozásnak, fejét a rettenetes töviskoronának, meghajtja vállait a kereszt fájának, ingadozó léptekkel hurcolja annak terhét, míg az földre nem nyomja, kiterjeszti kezeit, lábait a megfeszítéshez. Isten akaratát követte, mikor a világba lépett. Isten akaratát teljesítve ment ki a világból, utolsó szavai is a keresztfán Isten akaratát teljesítették. Midőn az ég és föld között függve körültekintett, keresve miben teljesíthetné még a mennyei atyának akaratát, még egy kimondandó szót talált. Engedelmességből kiálltott fel : „Szomjúhozom" ! hogy beteljesedjék, miként az evangelista megjegyzi, az írás, és engedelmességből fogadja az italul nyújtott ecetet, és azután ajánlja lelkét a mennyei Atyának. ,,Engedelmes levén mindhalálig, és pedig a keresztnek haláláig." (Phil. 2, 8) Valóban Jézus szentséges Szívének kimondhatatlan gazdagságából mindannyian meríthetünk. Eletünknek értéke attól függ,, mennyire lesz szívünk hasonlatos Jézus ^Szentséges Szívéhez. Csak akkor érünk valartrtr iM^őtt, ha szívünk magán visel valamit az Isten szépségéből, szentségéből, akkor biztosítjuk üdvösségünket. Ez az egy szükséges igazán, amely mellett minden másnak el kell tűnnie. A háborúnak meg volt az a tanulsága, hogy az emberek ítéletét a dolgok értéke felett helyesbítette. Mennyi értéket pusztított el a háború kímélet nélkül : büszke paloták omlottak romba, gazdagon megrakott hajók merültek a tengerek fenekére, vagyonok pusztultak. politikai jelszavak, melyek ezreket mozgattak lázas izgalommal, koptak cl, számtalan törekvés, szórakozás, melyre annak előtte temérdek időt, fáradtságot, munkát, pénzt pazarlottak, széjjelfoszlottak, mint gyermekes szappanbuborékok, összeomlottak, mint kártyavárak. Ellenben értékben, becsülésben emelkedtek oly dolgok, amelyeket azelőtt alig méltattak figyelemre, mint például az igénytelen és mégis annyira szükséges mindennapi kenyér. És mennyire emelkedtek a lelki és az örök javak értékükben : Isten, a lélek, az örökkévalóság. Megtanultuk, hogy nem a nyers erő, nem a számbeli túlsúly a döntő, hanem a lélek, amely a szükséges eszközöket kigondolja, helycsen alkalmazza, a lélek, amely a hadseregeket irányítja, a szellem, amely a csapatokat lelkesíti, a szellem, amely valamit tud, megfontolni képes, a szellem, amely a magasabb belátásnak magát alárendeli, magát annak szolgálatába állítja, semmiféle veszedelemtől vissza nem riad, nem ismer nehézséget, nélkülözést, fáradtságot, hanem utolsó erőfeszítéssel, az utolsó csép vérig küzd, hogy a győzelmet kivívja. Megtanultuk, hogy ez az egészséges szellem a vallásos lélekben gyökerezik; Isten imádása, segedelme adja meg a lelkeknek az erőt, a kitartást, a nehéz kötelességludást. A szétrombolt városok romjai, a foszlányokra tépett J^olttetemek hangos szóval hirdetik minden földi nagyság múlandóságát, veszendő voltát, amely fölött örök betűkkel ragyog a becsület, hűség, az örökkévalóság igaz Ítélete ember és emberi élet felett. Megszívlelve a, háború borzalmaiban annak komoly tanulságát, vigyük át azokat, Krisztusban Szeretteim, a jövendő új esztendőbe ! Készítsünk a hazayárt harco-