Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

— 77 — lyek az egyházmegyében máris megindultak, a jövőben pedig folytatódni fognak. Midőn erről a Ft. Főszékesegyházi Káptalant érte­sítem, egyben testvéri bizalommal felkérem, hogy az alap kezelése és felhasználása te­kintetében nagyrabecsült támogatásában ré­szesítsen. Az eljárás módjára nézve szol­gáljon tájékozásul a ./. a. csatolt szabályzat, amely egyelőre legalább elegendő útmuta­tással szolgálhat a követendő irányra nézve. A szabályzat egyik legközelebbi körlevélben az egyházmegyei papságnak is tudomására fog hozatni. Kívánva, hogy a főkáptalan szives közreműködése mellett megkezdendő munkát Isten áldása kisérje, a szabályzat­ban (4 §) említett gondnokság tagjaivá három évi időtartamra a következő tagokat nevezem ki: Elnök : Kleiner Lajos nagy­prépost, érseki helynök. Tagok: Dr. Vali­kor a Ágoston, dr. Révay Tibor kanonok urak, Petrovácz József tanítónöképzőinté­zeti igazgató, Berauer József a tanítók háza igazgatója, Potzta Ferenc tanítóképzőinté­zeti tanár, előadó szavazati joggal: Dr. Gonczlik Kálmán érseki titkár, akik meg­bízatásukról egyidejűleg értesítést kaptak. Kalocsa, 1917. május 20. A kalocsai főegyházmegyei »Zita királyné« árvaalap alapszabályzata. A világháború következményeihez tar­tozik az árvák számának rendkívüli felsza­porodása. Tapasztalás szerint a legtöbb hadi­árva családjánál nyer elhelyezést, ami két­ségkívül a legjobb megoldás. Lesznek azon­ban olyan árvák, akiknek gondozása inté­zeti ellátást tesz szükségessé, vagy olyanok, kik ugyan megmaradhatnak az otthon köré­ben, de kiknek nevelésére az államtól nyert árvajutalék nem elegendő, szemben állunk tehát egy fedezetet váró szükséglettel, és az elhunyt hősök iránti hála kötelességévé teszi az államnak és társadalomnak ezen szükségleten segíteni. Hogy a kalocsai főegyházmegye hivei körében fölmerülő kívánalmak lehetőleg teljesíttessenek, elhatároztam egy külön hadi árva alap létesítését, amely célból a kalo­csai főkáptalan kezelésére egyidejűleg ad­tam kettőszázezer koronát. Az alapot nö­velni fogják a főegyházmegye területén már is megindított, a jövőben folytatandó gyűj­tések, jótevők adományai. Fennrartván ma­gamnak későbbi időpontra a netalán szük­séges módosításokat, amelyeket a későbbi tapasztalatok indokolhatnak, az alap kérdéses felhasználása tekintetében a következő sza­bályzatot irom elő. 1. §• Az alap mibenléte és célja. Az árva alap felhasználásra van szánva. Mivel célja a háború által rendkívüli mó­don megszaporodott árvákon segíteni, ren­deltetése is ezen cél eléréséhez van fűzve, annak megszűnésével szintén megszűnik. 2- §• A segítés módja. Az árvákon úgy segítünk célszerű mó­don, ha kenyérkereső koruk elértéig gyá­molítjuk őket, helyes nevelésüket, kellő kiképzésüket biztosítjuk. 3. §. A segélyezendő árvák különböző csoportjai. Mivel a segélyre szoruló árvák a tár­sadalom legkülönbözőbb csoportjaiból álla­nak elő, különbözők lesznek a szükségletek­nek és ahhoz képest a segélyzés módja. Amennyire most áttekinthető a helyzet, három csoportot lehet megkülönböztetni. a) Olyanokat, kik az elemi iskolában elvégzett tanulmányuk után polgári, vagy gazdasági ismétlő iskolába lépnek, vagy pedig ipari szakiskolába, esetleg tanítói vagy tanítónői pályát választanak, avagy kereskedelmi iskolát kívánnak végezni. Ezen csoport átlagosan 10 éven át fog az alap segélyezésére szorulni, évi szük-

Next

/
Thumbnails
Contents