Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

XV. 2694 sz. Kalocsa főegyházme­gyei Zita királyné árva­alap létesí­téséről. Ty^olyó évi március hó 26.-án 1560. sz. alatt kelt köriratomban felhívtam már kedves Papságom figyelmét a hadigondo­zás nagy művére. Időközben e tárgyban országos érte­kezlet tartatott felséges királynénk védnök­sége alatt, és ezen értekezlet folyománya­ként királyasszonyunk felhívta az ország főpapságát is a hadigondozás ügyének fel­karolására. Ezen legkegyelmesebb felhívás vétele­kor ugy véltem, hogy mivel a rokkantak irányában a kalocsai rokkanttelep létesítése által kötelezettségemet erőmhöz képest le­róttam, figyelmemet a hadi árvákra kell irányítanom. A most mondott célból a kalo­csai főegyházmegyei hadi árvák segélye­zésére 200,000 korona összeggel alapot léte­sítettem. Kedvelt papságom teljesen tiszta­képet fog nyerni ezen alap kezeléséről, mikénti felhasználásáról, ha közlöm az ezen érdemben főkáptalanomhoz intézett irato­mat, s az annak függelékét képező sza­bályzatot. Ezen iratokból látni való, hogy a léte- ! sített alap 5, illetve 10, illetve 16 év alatt a teljes felhasználásra, elköltésére van szánva, oly rendeltetéssel, hogy a jelzett időszak alatt a kirendelt bizottság közremű­ködése mellett stipendiumok osztatnak ki a főegyházinegyében létező hadi árvák gyór j gyíttatására, illetve alsóbb, a jobb tehetsé­gűeknek felsőbb fokú neveltetésére. Előadásom teljességéhez tartozik annak hódolatteljes felemlítése, hogy Kegyelmes Királyné Asszonyunk, Zita Császári és Királyné Őfelsége legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy az árvaalap ne­vét, Zita Királyné árvaalap nevet viselhesse. Midőn Királyné Asszonyunk legmagasabb érdeklődését tanúsító eme legmagasabb en­gedelemért ezen uton is hódolatteljes köszö­netemet nyilvánítom, nem kétlem, hogy a nevezetnek varázsereje ujabb indítékul fog Kedvelt Papságom számára szolgálni a tekintetben, hogy a hadi árvák ügyét szo­kott buzgóságával szeretetébe fogadja. Ami a Nt. Papság közreműködését illeti a hadi árvák gondozásában, a következő utak és módok kínálkoznak: 1. A plébános urak feladata, a sza­bályzathoz csatolt mintaív felhasználásával javaslatot tenni a segélyezendő árvákról. Járjanak el e tekintetben a lelkész urak gondossággal. Hacsak lehet törekedjenek oda, hogy az árvák a család vagy rokonok körében maradjanak. Ha ez már nem vihe­tő semmiképen keresztül, vagy nem válnék az árva testi lelki javára, nézzenek körül a lelkész urak környékükhöz közel eső zár­dákban, árvaházakban s foglalják javaslat­ba, milyen helyen vélik az árvát legcélsze­rűbben elhelyezhetőnek ? Arra is ügyelje­nek, hogy ha rokonok, egyéb jóltevők haj­landók az árvát évi 500, illetve 700 koro­nánál alacsonyabb összegért elvállalni, ezt a készségüket használják fel, hogy az alap

Next

/
Thumbnails
Contents