Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

47 — 1958 sz.' Felhívás az élelmiszerek­kel való taka­rékosságra s ezeknek hoz­záférhetőkké való tételére. A z összes hadviselő hatalmak közélel­mezési viszonyai a most folyó gaz­dasági évben tétetnek a legerősebb pró­bára. Ezt a próbát részünkről sikerrel fog­juk kiállani. Hazánk népének élelmezése az új termésig biztosítva van, de fájda­lom, csak nagyon szűkösen s csak ak­kor, ha a nemzet ezt a nélkülözést ugyan­azzal a lelkierővel viseli el, mint e háború egyéb megpróbáltatásait, s ha pontosan megtartja mindenki az előírt szigorú sza­bályokat. A kalocsai egyházmegye szerencsés fekvésénél s hívei túlnyomó nagy részének jóléténél fogva mindeddig nem érezte az élelmezésnek a háború okozta nehézségeit oly nagy mértékben, mint a terméketle­nebb, illetve a zordonabb hegyi vidék la­kossága. A nélkülözésből azonban kijutott többé kevésbbé mindenkinek. Főleg szen­vedtek azok, akik csekély keresményükre vannak kizárólag utalva. Ezekre a most következő két hónap fogja a legsúlyosabb terhet rakni. A nehézségek előtt nem szabad sze­met hunyni. A közélelmezési hivatal fő­nöke a lapokban közölt tegnapi nyilatkoza­tával is felhívja erre a lakosság figyelmét. A csapásokat, a melyek fenyegetnek, tud­valevőleg könnyebben bírjuk elviselni, ha ezekre erős lélekkel elkészülünk. Azon ne­hézségeket, a melyek az élelmezés körüli bajok folytán keletkeznek, még csapások­nak sem minősíthetjük a kalocsai egyház­megye területén, ha a bajok enyhítésén tőlünk telhetőleg fáradozunk. Mindenekelőtt fogadjuk alázatos lélek­kel, Isten kezéből jövő megpróbáltatásain­kat. Ne feledjük el, hogy az ilyen nélkü­lözéseket első sorban bűneink bünietéseül kell elviselnünk. Részben mi reánk is vo­natkoznak a szentírás szavai: „És lőn .. . , hogy gonoszok támadának Izrael minden határaiban . . . ama napokban igen nagy éhség is lőn".*) S viszont: „Az Ur nem sanyargatja éhséggel az igaz lelkét".**) Annál inkább kötelességünk tehát bűn­bánatot tartani és hirdetni, illetve erre a híveknek alkalmat adni a húsvéti szent időben. Bíztassuk erre a híveket a zsoltá­ros szavaival is, a ki megvigasztalja és erősíti az ártatlanul szenvedőket, mondván : „Az Úr ismeri az ártatlanok napjait . . . nem szégyenülnek meg a gonosz időben és az éhség napjaiban megelégíttetnek."***) Sürgessék kedvelt Papjaim a híveknek templomba járását s úgy a sz. mise áldo­zatokon való részvételre, mint a májusi Mária, illetve a júniusi Jézus Szíve ájta­tosságokon való megjelenésre buzdítsák őket, mert áldás árad a templomból mi reánk. Ha Salamon király a jeruzsálemi templom felszentelésekor teljes meggyőző­déssel mondhatta: „Ha éhség támad a föl­dön ... és az ellenség megszállja a város *) Mak. I. 9, 22-23. '*) Péld. 10, 3. ***) Psal. 36, 18 -19.

Next

/
Thumbnails
Contents