Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

— 135 XXVI. 5471. sz. Az új egyházi törvénykönyv életbe léptetett szakaszai ügyében intézkedés. "TJ^ évi szeptember hó 24-én 4376. sz. a. ' köztudomásra hoztam az új egyházi törvénykönyv megjelenését s a követő esztendő pünkösd ünnepétől számítva annak életbelépését; f. évi szeptember hó 26-án 4715. sz. a. pedig közöltem volt, hogy az egyházi törvénykönyvnek némely, ott részletesen felsorolt szakaszai a következő pünkösdi ünnep előtt már, azonnal érvényesek. Ezen szakaszok tárgyában a Nagyméltóságú püspöki karnak legutolsó tanácskozmányában történt megállapodásokból kifolyólag, a következő közelebbi tájékoztatást adom: Az egyházi törvénykönyvnek azonnal életbeléptetett kánonjai : a) 859. §. 2., amely a húsvéti időt virágvasárnaptól fehérvasárnapig terjedőleg állapítja meg s a püspököket felhatalmazza, hogy az időt nagyböjt negyedik vasárnapjától Szentháromság vasárnapig meghoszszabbíthassák. b) 1108. §§. 2. 3., amelyek szerint a házasságok ünnepies megáldása tiltatik advent első vasárnapjától karácsonyig és hamvazó szerdától husvétvasárnapig, de a püspökök fölhatalmazást nyernek, hogy méltányos okokból az ünnepies megáldást megengedjék. c) 1247. 1., amely az egész egyházban kötelező ünnepeket sorolja föl. d) 1250—4. az uj általános böjti fegyelmet tartalmazó kánonokat. A végrehajtást illetőleg szem előtt tartandó: a) Mivel az új törvénykönyv 4. kánonja kimondja, hogy a kódex által nem revokált és még le nem járt pápai felhatalmazások tovább is érvényben maradnak, az egyes püspökök az Apostoli Szentszéktől nyert fölhatalmazás mérve szerint állapítják meg a húsvéti idő tartamát. Erre vonatkozólag fentidézett körlevelemben már intézkedtem is. b) A házasságok tiltott ideje advent első vasárnapjától karácsonyig bezárólag és hamvazó szerdától húsvét vasárnapig bezárólag tart. A tiltott idő alatt is szabad a jegyeseket hirdetni és a házasságokat a rituáléban előírt módon megkötni és megáldani, csak a nászmisével kapcsolatos ünnepies áldás tilos. Fölmentést a tilos idő alatt csak akkor kell kérni, ha a házasulandók méltányos okból a tilos idő alatt a nászmisével kapcsolatos egyházi áldásban akarnak részesülni. c) Az 1247. kánon 1. §. értelmében 1918. évtől kezdve az egyetemes egyházban ismét festum fori lesz az úrnap, ugy mint az 1911. év előtt, a „Supremi disciplinae" motu proprio megjelenése előtt volt. Eszerint Magyarországon visszaállittatik e napon a misehallgatás és a tiltott munkáktól való tartózkodás lelkiismereti és egyházjogi kötelessége. Szent József ünnepe azonban Magyarországon továbbra is csak ájtatossági ünnep (festum devotionis) marad, mert azt Ausztriában és Magyarországon XIV. Benedek pápa 1753. szept. 1-én és XIV. Kelemen pápa 1771. junius 22-én kelt brévéjével eltörölte s igy az