Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

— 136 — 1247. kánon 3. §. szerint az eltörlő rendelkezés továbbra is érvényben marad. Szent József ünnepén (festum abrogatum) a hivek nem kötelesek misét hallgatni, sem a szolgai munkáktól tartózkodni, hanem csak ájtatosságból ajánltatik nekik a misehallgatás. Ami a X. Pius pápa Supremi disciplinae kezdetű motu propriójában eltörölt és a kódex által vissza nem állított ünnepeket illeti, hogy ezeknek különbözősége a parancsolt ünnepektől jól szembetűnjék, elrendelem, hogy ily napokon, ha szent beszéd tartása szokásban van, az ne a szószékről, hanem az oltártól tartassék. d) A böjti fegyelem tárgyában az 1912, szept. 18 án hét évre nyert és 1914. május j 2-án bővített pápai fölhatalmazás alapján kiadott közös böjti rendelet (lásd 6045/1912. és 3368/1914. sz. körleveleket) 1918-ban és 1919-ben szept. 18-ig érvényben marad. De életbeléptek az uj egyházi törvénykönyv 1250—4. kánonjainak azon rendelkezései is, amelyek a kihirdetett böjti rendeletnél nagyobb kedvezményeket nyújtanak. Tehát végleg eltör öltnek kell tekinteni már a folyó évtől kezdve az ad- < venti böjtöt, Szent Péter és Pál ünnep vigiliájának böjtjét, valamint a vasárnapra, vagy parancsolt ünnepre eső böjtöt és abstinenciát úgy, hogy a vasárnapra eső vigiliaböjtöt nem kell anticipálni. A püspöki kar elhatározta egy új egyöntetű böjti rendeletnek a kiadását, amelyet minden püspök a saját egyházme gyéjében kihirdet, A rendeletet külön csatolom e körlevélhez. BÖJTI RENDELET. Az egyházi törvénykönyv 1250—4. kánonjai és az Apostoli Szentszéktől 1912. szept. 18-án hét évre nyert felhatalmazás alapján a következő böjti rend állapíttatik meg: I. Szigorú böjti napok, vagyis amelyeken tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: 1. Hamvazó szerda. 2. Minden péntek nagyböjtben. 3. A kántorbőjtök péntekje. 4. Nagyszombat délig. 5. Karácsony, Pünkösd s Nagyboldogasszony (aug. 15.) vigiliája. II. Enyhített böjti napok, melyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: 1. Péntek kivételével a nagyböjt minden hétköznapja. 2. Kántorbőjtök szerdái és szombatjai. 3. Mindenszentek vigiliája. Jegyzet. 1. Nagyszombaton déltől kezdve sem a böjt, sem a hústól valómegtartóztatás nem kötelez. 2. Az enyhített böjti napokon húseledel a főétkezésen kívül is ehető. Böjti napon a főétkezést a nap bármely szakában lehet megtartani. III. Megtartóziatási napok, melyeken csupán a húsételek élvezése tilos: Az évnek minden péntekje. IV. Vasárnapon és parancsolt ünnepen a bojt és megtartóztatás nem kötelez. Ily napra eső vigiliabőjtöt nem kell előtte való napon megtartani. V. Kivételes felmentvényben részesülnek mind a többszöri jóllakás tilalma, mind a hústól való megtartóztatás parancsa alól: 1. Az egész egyházmegye valahányszor Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó és Kis Boldogasszony, továbbá Szent István első vértanú és Szent István király ünnepe böjti, vagy megtartóziatási napra esik. 2. Egyes községek, midőn egyháznapja, védőszentjének ünnepe (búcsúk), böjti vagy megtartóziatási napra esik. 3. A magyar kir. honvédség, pénzügyőrség és csendőrség tagjai minden böjti és megtartóziatási napon — kivéve karácsony vigiliáját és nagypénteket. VI. Kivételes felment vényben része sülnek a húseledelek tői való megtartóztatás parancsa alól: I. Egyes községek,