Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1916

Index

dékozóktól és vétesse jegyzékbe a kikiáltási ár 10°/o-át, mint bánatpénzt; és gondoskodjék arról, hogy az árverezők az árverezési jkőnyv kiegészítő részét képező általános feltételeket valamennyien aláírják. Az árverési jegyzőkönyv s az általános feltételek szövegét az ./I A) alatti mellékleten közlöm. 5. Az árverezést vezető egyházgondnok felolvastatja tovább a kötendő szerződésnek B) mintáját, mely arra az esetre alkalmazható, mikor a föld haszonbérbe adatik. (L. ./2 alatt.) 6. Figyelmeztetem a nt. Lelkészkedő Papságot, bogy a szerződés B) mintájában az 1., 2. és 8. pontnál üresen hagyott sorokat a helyi viszonyok által követelt kikötések és intézkedések beigtatására használják föl. — Nevezetesen a) az 1. ponthoz pótlólag irják hozzá a netán természetben kiszolgáltatandó teljesítményeket, viszterheket és mindazt, amit maguknak külön kikötni akarnak. b) A 2. pont első bekezdése után üresen hagyott helyre igtassák a béröszszegek fizetésére ott már megállapított módozattól netán eltérő kivételes intézkedéseket. Például az olyan helyeken, ahol a szegényebb osztályra való tekintetből talán szükségesnek mutatkozik a földbirtokot több parcellára felosztva bérbeadni s így lehetővé tenni, hogy ezen osztály is bérlethez jusson: ott ne írják elő a haszonbérnek évnegyedes részletekben előre való fizetését, — hacsak ezt ők maguk föl nem ajánlják — hanem engedjék meg, hogy a bérlők a haszonbérleti összeget hat részletben fizethessék — és pedig október, január, április, július elsején a bérösszegnek egy-egy nyolcadát, július és augusztus hónapok végén pedig ugyanezen bérösszegnek egy-egy negyedét. c) A 8. pontnál üresen hagyott helyre vegye föl a nt. Lelkészkedő Papság a vetésforgóra, a táblák kijelölésére (kikarózására) és a telekezésre vagyis trágyázásra vonatkozó különleges intézkedéseket. A jobb minőségű földeknél elég a hármas forgónak előírása, mely esetben a vetésforgó őszi, tavaszi és kapás. A földnek 1/3-át ily esetben búzával, őszi árpával és rozzsal; V3-át kapás növénnyel; V3-át pedig tavaszi kalászossal vagy takarmánnyal kell majd bevetni, illetve beültetni. Szabad a bérlőnek kapást többet is ültetni és ezzel bármelyik vetést pótolni. Egy és ugyanazon forgóban azonban kétszeri vetést ne engedélyezzenek a bérbeadók; a magvas muharnak vagy olajozó növényeknek közbevetését pedig tiltsák el egyáltalán. A gyengébb, silányabb talajnál inkább a négyes forgó volna kívánatos, mert ez a bérlőt belterjesebb gazdálkodásra indítja. A négyes forgóban tehát buza. tavaszi kalászos, kapásnövények és a zöld vagy fekete ugar váltanák fel egymást. A vetésforgó mindkét alakjánál gondja legyen a bérbeadónak arra, hogy a bérlők a kikötött és szerződésbe foglalt forgókat lelkiismeretesen be is tartsák. A forgók feltüntetésére s könnyebb ellenőrizhetésére táblákba kell osztani a bérelt földet és a táblákat karókkal megjelölni. Ha ez a kikarózás a bérlő kötelességévé tétetik, akkor ezt a szerződés 8. pontjába be kell igtatni. Ugyancsak ezen 8. pont üresen hagyott soraiba lesz felveendő a telekelés iránti kikötés is. E tekintetben alapelvül szolgáljon, hogy minden vetésforgó teljes trágyázást kapjon : tehát hármas-forgónál a bérbe vett földnek egyharmada; négyesforgónál annak egynegyede trágyázandó le évenként. Azért tanácsos a földet a forgókra való tekintettel adni ki bérbe: tehát a hármas-forgó mellett 3 vagy 6 vagy 9 évi időszakra; négyes-forgó mellett 4 vagy 8 vagy 12 évi időszakra. A trágyázás mérvére vonatkozólag ->edig az legyen az irányelv, hogy minden 100 négyszög-ölnyi földterületre legalább egy kocsi jóminőségű