Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1915

Index

katonáinknak, kik a harctéren küzdenek. Ezen célra szolgál jelen főpásztori üzene­tem hozzátok, Krisztusban Szeretett H iveim! És hogy üzenetemnek emlékezete marad­jon, együttesen elmélkedjünk arról: minő lelkülettel és gondolatokkal imád­kozzuk az örvendetes olvasót, a jelen há­borús állapotban, üdvösséges módon ? Az örvendetes olvasó titkai a követ­kezőleg hangzanak: 1. „Kit Te, óh, szent Szűz, a Szent­lélektől fogantál." Az első titoknak e sza­vai lélekben Názárethbe vezetnek. Magá­nosan, Istenbe merült lélekkel térdepel a szent Szűz kicsiny szobájában. Gyengén lobog a mécs világa, de a szent Szűznek szívében az Isten szeretetének és az Isten utáni vágyódásnak egész tengere hullámzik. Ekkor megjelenik előtte az Istennek követe, az ég angyala s fölkínálja neki az Isten­anya méltóságát. Azután, hogy elhangzik Mária ajkáról a beleegyező igen szó. az Isten galambja száll királyi fejére és a Szentlélektől foganja Isten fiát. A csendes magánosságban születnek az Istennek nagy tettei. Milyen kicsiny, mennyire ismeretlen a szent Szűz kama­rája és mégis ez az ismeretlen kamrácska foglalja magában a világnak legfölségesebb titkát és igazságát. Szeressük a csendes magánosságot. Ne zúgolódjál, ha életed nem folyik a nagy sokaság szemeláttára, mert annál tisztább, Istennek tetszőbbé lehet. Csendes, elrejtett legyen az imádságod is. Különös ereje van az éjszakai imádságnak, amelyről csak az Ég csillagai tudnak. Ki tudná megszámlálni, mennyi imádság száll föl a földről az égbe, durva ágyakról, sok magános szegény házból, sok csendes zárda cellájából. Beláthatatlan felhő sokasága le­het az imádságoknak, melyeket anyák, hit­vesek, gyermekek ajkai mondanak és az ég angyalai az égbe visznek. Kövesd, ke­resztény hallgatóm, Tóbiást, aki az éjszaka csendjét használta, hogy másokkal jót te­gyen. És ha jő a nappal, maradj, ameny­nyire rajtad áll, csendes visszavonultság­ban. Ajánld fel egyszerű napi teendőidet a hadban állókért. A csendes, alázatos imád­ság és fölajánlás lehozza az áldások özö­nét a rászorulókra. 2. „Kit te, óh, szent Szűz, Erzsébetet látogatván, hordoztál." Anyai örömének csendes boldogsága a szent Szüzet nem engedi pihenni, mások­kal is akarja boldogságát közölni. A nagy távolság, amely szerit János szüleitől el­választja, a hegyeken túl, reá nézve nem akadály. Midőn pedig belépett Erzsébethez, magával hozta az örömet, a boldogságot, a Szentlélek kegyelmét, mert alig hangzott el Mária üdvözlő szava Erzsébethez, ezt a Szentlélek kegyelme tölti be, az öröm hír­vivője a mennyországot hozta magával. A kicsiny gyermek Erzsébet méhében ujjon­gott, a kegyelmek Anyja malaszttal árasztá el, Mária szava a szentséghez hasonlóan hatott. Látod, keresztény hallgatóm, a példá­ból, mi a felséges hadi szolgálata az asz­szonyi nemnek! Hány elhagyatott öreg anyóka, magára maradt özvegy, gyermek várakozik egy kevés örömre, vígasztalásra. Menj hozzá a orvosló szerrel. De menj tele szívvel, olyan lélekkel, amely tele van Jézussal és öntsd a vigasztalás balzsamát a senyvedő lelkekbe ! Minden szavadat lángra gyújtja a Szentlélek, különösen, ha magad is hasonló nehéz sorsban vagy, mert senki sem tud jobban vigasztalni, mint az, ki maga is osztozik a bánatban. És ha tudna valaki, aki szükséget szenved, különösen gyermeket, vidd el neki, amire szüksége van, mert a gyermek szív nem bírja a bánatot, a bánat megrontja a szí­vét, az öröm a gyermeknek éltető napja. Tudod mit mondott Jézus: „Aki egyet, e legkisebbek közül felvesz, engem vesz fel."' Nincs okod irigyelni Máriát, épen most, a háború borzalmas napjaiban, a gyerme­kek szolgálása, Istennek szolgálása. Kérlek,

Next

/
Thumbnails
Contents