Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1915

Index

tani, a földet bevetni, a gyermeket iskolázni. Siessünk az érettünk szenvedő Kárpátok 1 segítségére. Az állam megtette, amit tehetett, gon- ! doskodott az első segítségről, gondoskodott arról is, hogy a feldúlt tűzhelyek felépüljenek. De Magyarországnak, a magyar vármegyéknek, városoknak és társadalomnak nem lehet közömbös, hogy miként épülnek újra a Kárpátok elpusztult falvai. Szegény és elhagyott volt eddig ez a vidék, kultúrája elmaradt; a hála érzete, a magyarság szeretete és kegyelete kötelességgé leszi, hogy gondoskodjunk róla, hogy többé ne legyen szegény, elhagyott és kulturátlan. Ujjá, szebbé, jobbá, egészségesebbé és magyarrá építjük az elpusztult falvakat, hogy gyermekei még az unokákban is arról meséljenek, hogy milyen csodát tett a magyar hála és szeretet. Magyar óvodák és magyar iskolák támadnak a rutén és tót falvakban, és magyar imával fogja megköszönni a íöld szegény népe a Kegyelmes Istennek, hogy a magyarság szívét feléje fordította, és hogy őt a magyarság szívére zárta. Mindnyájunk közös, szent munkája az, hogy így történjék. Ezért alakult meg a Háborúban Feldúlt Tűzhelyeket Újraépítő Országos Bizottság (Budapest—Képviselőház), amely Magyarország gazdasági, technikai és művészi legjobb erőinek bevonásával, a hatalmas magyar sajtó támogatásával akarja célját megoldani. Ezért fordulunk Magyarország vármegyéihez, városaihoz, községeihez és egész társadalmához, hogy segítsenek munkánkban, lássanak el termékenyítő gondolatokkal és pénzzel, hogy leróhassuk hálánkat a Kárpátok népe iránt és vigyük egy fokkal előbbre a kultúra útján. A szív szeretelével, a gondolkodás bölcseségével lehet ezt elérni. A szeretet, a gondolkodás vezet ahhoz, hogy pénz, pénz és pénz szükséges ehhez a munkához. A Kárpátokban elveszett kedveseinek és szívének épít emléket, aki a Kárpátok népét segíti. Ha azok a vármegyék, azok a városok és az a társadalom, amelyet megkímélt, sőt üzlethez juttatott a háború, engedelmeskednek a szív és ész szavának, a Kárpátok elpusztult vidéke szebb, jobb és magyar lesz. Budapest—Képviselőház, 1915. Szent István király napján. A HÁBORÚBAN FELDÚLT TŰZHELYEKET ÚJRAÉPÍTŐ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG: Gróf Khuen-Héderváry Károly v. b. t. t., elnök. Gróf Andrássy Gyula v. b. t. t., Gróf Apponyi Albert v. b. t. t., Berzeviczy Albert v. b. t. t., Gróf Zictiv Aladár v. b. t. t., 7 társelnökök. Pékár Gyula orsz. képv. alelnök." Kalocsa, 1915. október 22.-én. 7\ z a nagy erőfeszítés, amely a háború által a nemzet vállaira nehezedett, csak akkor vezethet sikerre, ha a munkából mindenki a maga módja és tehetsége szerint szives készséggel kiveszi az őt megillető részt. A III. hadikölcsön jegyzése ujabb kedvező alkalmul szolgál arra, hogy azok is kivegyék részüket a nagy nemzeti munkából, akik itthon maradtak, hogy a polgári teendőket végezzék. A tanítóknak e valóban nagy napokban kiváló kötelességük az, hogy a hazafias érzületet felkeltsék és tettre birják, az ifjúság szívében és ezek útján a szülőkben is fölébresszék a haza iránti nemes kötelességnek érzelmeit. Bizton számítok arra, hogy egyházmegyém derék papjai, mint iskola4401. sz. A III. hadikölcsön érdekében buzdítsák a tanárok és tanítók növendékeiket és azok útján a szülőket.