Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1913

Index

— 91 — XIX 511. sz. i sajtóvasáríap buzgó megtartása ajánltatik. Szeptember 14-én lesz főegyházmegyénk területén azavasárnap, amelyet az 1516/1908. sz. érsekhatósági körrendelet mint sajtóvasárnapot jelöl meg. Ezen vasárnapon a lelkészkedő papság kötelességszerűen a katolikus sajtóról beszél a templomba jövő katolikus népnek és őt a sajtó céljaira való adakozásra szólítja fel. Örömmel látom, hogy mindjobban gyökeret ver a T. Papságban azon óhajtott meggyőződés, hogy ezen buzdítást nemcsak kötelességből, hanem szent lelkesedésből is kell teljesítenie. Ezen örvendetes jelenség kétségtelen bizonyítékául szolgál, hogy míg 1911-ben a kalocsai egyházmegye majdnem legkevesebbet gyűjtött a katolikus sajtó céljaira, addig a mult évben az elsők közé küzdötte fel magát. Örülök ezen változásnak, dacára annak, hogy bekövetkezése szükségszerű volt. Szükségszerű volt azért: mert hiszen épen a T. lelkészkedő Papság fárad a legközvetlenebbül az Isten országának kiépítésén ; ő hirdeti naponkint az Isten imádandó voltát; ő vezeti naponkint a szomjas lelkeket az Úr oltárához; ő békíti ki naponkint az embert Istenével s osztja ki annak az isteni szeretet legfölségesebb csodáját az Oltáriszentséget. — 0 munkálkodik tehát a legközvetlenebbül azon, hogy a világ minden részjegy szózattól visszhangozzék: Dicsőség legyen Istennek a magasságban. — S mert egész munkássága ezen egyöntetű visszhangra irányult, őneki kellett első sorban hallania és tapasztalnia, hogy bizony a világon nem az Isten-imádás és Isten-dicsőítés éneke hangzik fel mindenütt, hanem inkább az istenkáromlás zaja, mely a rossz sajtó útján eljut az ő községének legelrejtettebb zugába is. Nem kellett-e tehát a jó sajtó ügyét felkarolnia, mely munkájában támogatni akarja? A T. lelkészkedő Papság van hivatva arra is első sorban, hogy plébániájának határa jól bezárt, egységes akol legyen, amelyben a pásztor és a bárányok ismerik egymást, megértik egymás beszédét. Erős legyen és bevehetetlen az akol, úgy hogy a farkas ne tudjon egy bárányt se elragadni; s körülsövényezett legyen a szántóföld úgy, hogy az ellenséges ember konkolya ne jusson be a termő földbe. — S ha ezen egységes akol, és jól körülsövényezett szántóföld kiépítésén fáradt a T. Papság, lehetséges volt-e észre nem vennie, hogy a rossz sajtó áttöri a sövényt, kiszedi az akol fenntartó gerendáit és szomorú pusztulást hoz nyájára? — S nem kellett-e látnia, hogy a jó sajtó a leggondosabb tövisirtó és az építésben segítő társa? — A jó Istennek imádása és az anyaszentegyház szeretete kellett tehát, hogy a T. Papságot a jó sajtó barátjává tegye. Azonban nemcsak azért kell a T. Papságnak a jó sajtó lelkes apostolává lennie, hanem azért is, mert híveinek testi és lelki boldogsága evvel hathatósan összefügg. — A T. Papság látja legközelebbről, hogy a LITT. CIRC. 1913. 11 22.